Az 1800-as évek végén Zala megyében – persze a megye akkori, lényegesen nagyobb területén – mintegy 200 gőz- és vízimalmot tartottak számon. 1949-es Zala megyei levéltári statisztika szerint a megye akkori területén mintegy 180 malom, a kisebbített megye területén pedig mintegy 140 vízimalom
Tájak/korok
Ma Miskolc része, soha nem volt önálló település, Diósgyőrhöz tartozott – illetve a Vasgyárhoz – Nagy-Miskolc kialakulása előtt. Bányászatáról és a Fradi-veréséről híres, ahol a világháborút követően egy súlyos baleset történt. Egy alagútban, méghozzá abban a Granzenstein-alagútban, amely építése idején Európában a második, a világon pedig a harmadik leghosszabb volt.
Egy hír 1951-ből, ami arról számol be, hogy a Boráros-téri híd – úgy tűnik, akkor még nem találták ki, hogy az eredetileg Horthy Miklósról elnevezett hidat hogyan nevezzék át… – újjáépítése hogy áll. A cikk persze a kor politikai körítését tekintve jellemző, de pontos lenyomata a kornak, és sokat elárul arról, hogy milyen pusztítást szenvedett […]
Sokesetben nem igazán állapítható meg elsőre, hogy egy Csepel kerékpár esetében muzeális darabról van szó, vagy ügyes másolattal van dolgunk. Persze nincs minden kétséget kizáró módszer – legalábbis amatőr szinten -, de talán segítséget nyújthat, hogy Csepel Kerékpár- és Varrógépgyár – akkoriban éppen így nevezték – 1961-ben egy új háziszabványt vezetett be, ami segíthet
„…a vett jótéteményeket meghálálni kivánván, még mielőtt a királyi méltóságra megválasztattunk, igéretet tettünk neki, hogy vele a felbonthatatlan barátság, testvériség és sógorság viszonyába lépünk. Most tehát György kormányzó urat meggyőzni kivánjuk arról, hogy a királyi méltóságra megválasztatásunk után, korábbi szándékunkat és akaratunkat meg nem változtattuk.”(Részlet
Fontos megkülönböztetés, hogy ez egy személyhajó, mert korábban már azonos néven közlekedett magyar hajó, méghozzá az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. kötelékében. Ez utóbbi egy Nagy-Britanniában készült 1882-ben, tengeri áruszállító gőzhajó volt, ami 1897. október 25.-én úton Rouenból Dunquerque-be tartva összeütközött a Baron Androssan gőzössel és elsüllyedt…
Igen, ez így együtt volt akkor, amikor 1904-re elkészült a világ első négykerékhajtásó teherautója! A történetben ugyan bőven vannak nem magyar vonatkozások, de látni kell, hogy a magyar ipar akkoriban ott tartott, hogy ennek az akkoriban igencsak különleges technikai újdonságnak számító gépnek senki más nem vállalkozott – kizárólag a Magyar Waggon- és Gépgyár Győrben!
Az 1903-ban épített régi Erzsébet hidat 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották, a helyette épült, 10 méterrel szélesebb kábelhidat 1964-ben adták át. Sávoly Pál tervező ezt a hidat tartotta legkiemelkedőbb alkotásának, pedig jó pár hidat épített pályafutása alatt. Mi most mégsem Budapestre kalauzoljuk az olvasót, hanem Győrbe! Borítóképen: A
„Az egyre gyorsuló életritmus praktikuma igyekszik a szóhasználatban minden lehetőt rövidíteni. így lett az automobilból autó, de nem bírta ki korunk embere a „géperejű bérkocsi”-t sem. Lett belőle taxi. Ebben közrejátszott a nemzetközi szóhasználat is. A „géperejű bérkocsi”, amely napjainkban virágkorát éli, régen megvált eredeti nevétől; azt említve sokan első hallásra
1928-ban, november elején az őszi, ködfoltos budapesti utcák hirtelen színesre váltottak. A színkavalkádot az a temérdek plakát hozta el a szürkeségben, amelyek a magyar ipar termékeit mutatták be a nagyérdemű közönségnek. Hirdetőoszlopokon, házak sarkain, kirakatokban, irodahelyiségek ablakaiban mindenütt ott díszelegtek a nemzetiszínű feliratok. Borítóképen: A magyar