Kezdőlap Történelem Kategória: Tájak/korok (Page 83)

Tájak/korok

Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem

Akikért ma a harang szól: a perecesi bányaomlás áldozatai

Ma Miskolc része, soha nem volt önálló település, Diósgyőrhöz tartozott – illetve a Vasgyárhoz – Nagy-Miskolc kialakulása előtt. Bányászatáról és a Fradi-veréséről híres, ahol a világháborút követően egy súlyos baleset történt. Egy alagútban, méghozzá abban a Granzenstein-alagútban, amely építése idején Európában a második, a világon pedig a harmadik leghosszabb volt.
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

A régi nevet eltörölték, új még nem volt: a Boráros-téri híd

Egy hír 1951-ből, ami arról számol be, hogy a Boráros-téri híd – úgy tűnik, akkor még nem találták ki, hogy az eredetileg Horthy Miklósról elnevezett hidat hogyan nevezzék át… – újjáépítése hogy áll. A cikk persze a kor politikai körítését tekintve jellemző, de pontos lenyomata a kornak, és sokat elárul arról, hogy milyen pusztítást szenvedett […]
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Ha segítség kell: Hány éves a Csepeled?

Sokesetben nem igazán állapítható meg elsőre, hogy egy Csepel kerékpár esetében muzeális darabról van szó, vagy ügyes másolattal van dolgunk. Persze nincs minden kétséget kizáró módszer – legalábbis amatőr szinten -, de talán segítséget nyújthat, hogy Csepel Kerékpár- és Varrógépgyár – akkoriban éppen így nevezték – 1961-ben egy új háziszabványt vezetett be, ami segíthet
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Hunyadi Mátyás megnősül

„…a vett jótéteményeket meghálálni kivánván, még mielőtt a királyi méltóságra megválasztattunk, igéretet tettünk neki, hogy vele a felbonthatatlan barátság, testvériség és sógorság viszonyába lépünk. Most tehát György kormányzó urat meggyőzni kivánjuk arról, hogy a királyi méltóságra megválasztatásunk után, korábbi szándékunkat és akaratunkat meg nem változtattuk.”(Részlet
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Egy legenda visszatér! A Jókai személyhajó

Fontos megkülönböztetés, hogy ez egy személyhajó, mert korábban már azonos néven közlekedett magyar hajó, méghozzá az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. kötelékében. Ez utóbbi egy Nagy-Britanniában készült 1882-ben, tengeri áruszállító gőzhajó volt, ami 1897. október 25.-én úton Rouenból Dunquerque-be tartva összeütközött a Baron Androssan gőzössel és elsüllyedt…
Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Ferdinand Porsche, Győr, négykerékhajtás

Igen, ez így együtt volt akkor, amikor 1904-re elkészült a világ első négykerékhajtásó teherautója! A történetben ugyan bőven vannak nem magyar vonatkozások, de látni kell, hogy a magyar ipar akkoriban ott tartott, hogy ennek az akkoriban igencsak különleges technikai újdonságnak számító gépnek senki más nem vállalkozott – kizárólag a Magyar Waggon- és Gépgyár Győrben!
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Erzsébetből Kisböske – egy híd története Győrből

Az 1903-ban épített régi Erzsébet hidat 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották, a helyette épült, 10 méterrel szélesebb kábelhidat 1964-ben adták át. Sávoly Pál tervező ezt a hidat tartotta legkiemelkedőbb alkotásának, pedig jó pár hidat épített pályafutása alatt. Mi most mégsem Budapestre kalauzoljuk az olvasót, hanem Győrbe! Borítóképen: A
Magyarság Tájak/korok Történelem Videók

A „géperejű bérkocsi” Budapesten

„Az egyre gyorsuló életritmus praktikuma igyekszik a szóhasználatban minden lehetőt rövidíteni. így lett az automobilból autó, de nem bírta ki korunk embere a „géperejű bérkocsi”-t sem. Lett belőle taxi. Ebben közrejátszott a nemzetközi szóhasználat is. A „géperejű bérkocsi”, amely napjainkban virágkorát éli, régen megvált eredeti nevétől; azt említve sokan első hallásra
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

„Ezt a kocsit a magyar ipar állította elő” – 180 magyar autó felvonulása 1928-ban

1928-ban, november elején az őszi, ködfoltos budapesti utcák hirtelen színesre váltottak. A színkavalkádot az a temérdek plakát hozta el a szürkeségben, amelyek a magyar ipar termékeit mutatták be a nagyérdemű közönségnek. Hirdetőoszlopokon, házak sarkain, kirakatokban, irodahelyiségek ablakaiban mindenütt ott díszelegtek a nemzetiszínű feliratok. Borítóképen: A magyar