Magyarországon az első mai értelemben vett állatkert a 1866-ra épült fel. Az állatállomány nagy részét is ekkorra szerezték be, de tudni kell, hogy a vadtartásnak már komoly hagyományai voltak hazánkban. IV. Bélától Mátyás királyig királyok egész sora tarott fenn vadaskertet – Mátyásnak, akinek
Tájak/korok
Bár eredetileg a német telepesek építhették a 13. században, és 1531-től 140 évig a német evangélikusok templomaként szolgált, az Eperjes belvárosában található templomról a Monarchia idején nem feledkeztek meg az ország vezetői. Az azóta többször leégett és felújított, illetve bővített templomot tartják az egykori Magyarország egyik legtökéletesebb csarnoktemplomának.
A gyártást előmozdította a teherautomobilok beszerzésének szubvencionálása, mely abban állott, hogy a hadügyminisztérium katonai érdekből a katonai előírásoknak megfelelő, úgynevezett szubvenciós típusok beszerzéséhez 4.000 koronával és öt éven át évi 1.000 koronával, azaz összesen 9.000 koronával hozzájárult, ami az akkori 22.000 korona körüli ár 40 százalékának felelt
Nos, az egy nagyon másik korban volt, ugyanis ma már nemhogy nem építenek a bányák palotákat, de működő bánya sincs. Legalábbis szénbánya nincs, hacsak nem a nyíltszíni lignitfejtésre gondolunk a Mátraalján. De abban a korban, amibe most visszarepülünk, bizony a bányatársaságok igen komoly gazdasági tényezőnek számítottak! Borítóképen: A főhomlokzat oromzata (tervezte:
Rögtön egy pontosítással kell kezdenünk! Az tény ugyan, hogy Vajdahunyad vára a legjellemzőbb része, de a Széchenyi-sziget épületei valójában a millenniumi ünnepségek tiszteletére a magyar építészet történetét épületmásolatokkal ábrázoló Történelmi Épületcsoport! Borítóképen: A második pályázat pályaterve A kereskedelemügyi miniszter 1893 február 8.-án hirdetett pályázatot
Tisza István1877-től a berlini, a heidelbergi és a budapesti egyetemen végezte jogi tanulmányait. 1879-ben államtudományi doktori oklevelet szerzett Budapesten. Katonai pályára akart menni, de édesapja – Tisza Kálmán miniszterelnök – ellenállásán megbukott a terve. 1881-től tiszteletbeli főjegyző volt, 1886-ban a Szabadelvű Párt programjával képviselővé
A budapesti helyiérdekű vasút (rövidítése eredetileg BHÉV, köznyelvben csak HÉV) a magyar fővárosban és annak agglomerációjában üzemelő vasúti rendszer. Működési elvében a német nagyvárosok Vorortbahn hálózataihoz hasonló, ugyanakkor azokhoz képest korszerűtlenebb üzemű. Funkciója alapján a klasszikus helyiérdekű vasútvonalaktól eltérően inkább elővárosi vasútnak számít.
Igen, a borok királyáról lesz szó, de nem Tokajba kalauzoljuk a kedves olvasót, hanem délre, a Szerémségbe, ahol a Szerémi borvidék (vagy Szerémségi borvidék) a középkorban olyan borokat termett, amelyeket akkoriban a borok királyaként ismertek! Borítóképen: Szőlők India közelében Nem tehetem, hogy a Szerémség boráról hallgassak, mely annyira kellemes, hogy a föld
„A városkép kialakulása, annak minden változása így emberi alkotómunka következménye, amely persze mindenkor az állandó és változó, természeti, azaz az emberen kívül álló adottságokhoz idomul. A kialakulás, illetve a változások mindenkori helyzetének” – írja az Építészet – A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet negyedévi szemléje 1941 január 1.-i száma. Borítóképen: Pécs
A Mátyás templom (a budavári Nagyboldogasszony-templom) mai megjelenését 1874–1896 között nyerte el, a Schulek Frigyes vezette nagyarányú újjáépítés során. Amikor végre kiszabadították a jobb- és baloldalt barokk stílusban épült jezsuita rendházak fogságából – pontosabban már előtte, hiszen 1863-ban gróf Pállfy Móric királyi helytartó vetette fel először! -, felmerült egy