Megdöbbenéssel vettük észre, hogy az Országos Széchenyi Könyvtár anyagait elektronikus formában feldolgozó Magyar Elektronikus Könyvtár „A meteorológia története 1911-ig” című összefoglalásában nem kapott helyet Hegyfoki Kabos római katolikus pap, meteorológiai szakíró. Az okot nem tudjuk, nem
Tájak/korok
Sajnos a „nagy dolgok” ezesetben nem jelentik azt, hogy csupa kizárólag nemes és jó cselekedet köthető ahhoz a területhez, ami a Városliget szélén a mai Városligeti fasorral (korábban: Vilma királynő út) és a Damjanich utcával szemben található. Mi most azonban nem foglalkozunk a „jó” és a „rossz” kérdéskörével, csupán megmutatjuk, hogy milyen változásokat élt meg […]
„A jelenleg kivitelezés alatt álló legnagyobb méretű, helyszíni előregyártással épített híd a Bolond-úti völgyhíd. A két főtartós közúti híd 25+3 x 30+25 =140 m hosszú. A pillérek magassága 15-24 m. A főtartók és kereszttartók helyszíni előregyártással készülnek, a vasbeton pályalemez betonozása zsaluzásban történik, melyet a főtartókra felfüggesztenek. Az előregyártott
91 éves korában elhunyt dr. Bodó Imre professzor, egyetemi tanár. Emlékét megőrizzük, és tudjuk, ha szürkemarhát látunk, akkor az a fenséges látvány, amivel ez az ikonikus magyar fajta megajándékoz bennünket, neki köszönhetjük. A nagy megmentő emlékére bemutatjuk a szürkemarhát! Borítóképen: Ridegtartás Mexikópusztán (forrás: wikimedia, szerző: Pellinger Attila, licenc: CC
A magyar természetvédelem szimbólumaként ismert, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a Körös-Maros Nemzeti Park címerében is megjelenő faj a túzok.
Bár az igaz, hogy a monarchia felbomlásáig a haditengerészet hajói vörös-fehér-vörös zászló alatt futottak, de a hajók, a felszerelések nagy része magyar gyártmány volt, még akkor is, ha az osztrák iparvállalatok meglehetősen ferde szemmel néztek a magyar gyártókra, és akkor is, ha az osztrák fél részéről nem egyszer kételyeket fogalmaztak meg azirányban, hogy a magyar
A második világháború végeztével a magyar főváros két partja között a szovjet Vörös Hadsereg elől Budára visszavonuló németek az összes hidat felrobbantották. Vereségüket ez sem tudta meggátolni, az utolsó, Budán ellenálló egységek 1945. február 13-án tették le a fegyvert. A cseppet sem kedves szövetségesek ezzel hálálták meg, hogy magukkal rántottak a pokolba… De az élet
A Csernátoni falumúzeum, melyet Haszmann Pálról neveztek el 1999-ben, egy kulturális gyöngyszem a Damokos Gyula-féle kúria és annak birtokában. Az 1950-1970-es években elhagyatott, állagromlásnak indult épület újjászületése egy új korszakot jelölt a helyi történelemben. A kúria, mely a 17-19. században épült és 1831-ben nyerte el neoklasszicista külsejét, tökéletes
1870. március 2-án adták át a Budavári Siklót, amellyel a Várba juthatunk fel, utunk közben pedig a Clark Ádám térben, a Dunában és a pesti rakpartban gyönyörködhetünk. Borítóképen: A Sikló mai kocsijai Az 1870. március 2-án átadott Budavári Sikló eredeti neve Budai Hegypálya volt, ami közel sem olyan jól csengő, mint a mostani, mindenki által ismert
Gondoljunk bele; majd’ 800 év! Ez komoly történelmi időtáv, és a falak állnak, sőt – azzal együtt, hogy nem volt igazán rossz állapotban – éppen napjainkban zajlik egy felújítás. Természetesen ez inkább restaurálásnak tekinthető, hiszen egy ilyen kincshez kizárólag szakértők nyúlhatnak hozzá! Borítóképen: A templom a Bélkő heggyel Amikor igazán régi templomról írunk,