Kezdőlap Történelem Kategória: Tájak/korok (Page 86)

Tájak/korok

Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Autóbusz? Indul! – 1. rész: A kezdet kezdete

Minden kezdet nehéz, de aztán valahogy mégiscsak kiegyenesednek a dolgok… Csak az a kérdés, hogy mikor? Mert bizony Budapesten kellett vagy jó 50-60 év, mire a ma is ismert közlekedési eszközök elődei olyan műszaki szintet és mennyiséget értek el, hogy az már tényleg egy világváros rangjához méltó közösségi közlekedést biztosított. Borítóképen: Ganz-Büssig emeletes
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

A Csepel D-350 születése

A Csepel-Rába-Ikarus trió együttműködése nem az első „szövetség” volt (a velük társult sok más beszállítóval együtt), hiszen a ’30-as évek végén együttműködés jött létre a Rába-, a MÁVAG-, a WM-, a Láng-, a Ganz- és a Hoffher-gyár között.  A „szövetség” célja a Rába Botond kéttonnás terepjáró gépkocsi gyártása volt, amit példamutató módon mindaddig folytattak, amíg
Magyarság Tájak/korok Történelem

Akkor, és most: egykori munkásbérház a panelek árnyékában

A hányattatott sorsú Felten-Quilleaume Kábel, sodrony és sodronykötélgyár Rt. a nagy iparvállalatok közé tartozott a második nagy világégés előtt, főtelepe a Rajna melletti Mühlheim városban volt. A magyarországi vállalat rögtön az 1892-es megalakítása után nagy feltűnért keltett az akkori ólomvezetékeken alkalmazott rostszigetelési eljárásával, ami a sokkal drágább
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Olyat kerestek, ami máshol is van, de a világon egyedülállót találtak!

Amit kerestek, megtalálták, és ez nem volt más, min az olaj, ugyanakkor a napi három vagonnyi termelés nem volt egy „nagy dobás”. De akkoriban – a második világháború előestéjén vagyunk, már sejthető, hogy nagy felfordulás jön – bizony mindennél fontosabb volt a stratégiai szempontból nélkülözhetetlen területeken az önellátás. Borítóképen: A SALVUS gyógyvíz forrása
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Ha már volt gáz, miért ne lett volna erőmű?

Sokan és sokáig nem gondolták, hogy valaha is találnak földgázt az Alföldön, de szerencsére nem tartozott ezek közé Dr. Pávai Vajna Ferenc magyar királyi főbányatanácsos-főgeológus, aki tudta, hogy miként kell rálelni a szénhidrogénekre, és tudta, hogy sok-sok kollégája alapos tévedésben van az Alföld földtani felépítését illetően… Borítóképen: A villamos központi telep,
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

Sursum corda! Azaz: Emeljétek fel szíveiteket!

Hogy miként jön témánkhoz az egyházi szertartás idézett mondata? Nos, ezzel zárja írását Dr. Pávai Vajna Ferenc magyar királyi főbányatanácsos-főgeológus, amikor arról ír, hogy miként fedezte fel, és milyen mértékűre becsüli az Alföld gázkészleteit. Miért volt olyan fontos ez akkoriban, hogy egyenesen egy egyházi szertartás mondatával fejezte be cikkét? Nos, erre is
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Mocsaras fertő, ipari kikötő vagy villasor? A Soroksári Duna

„… nem rég azt hallám beszélni okos emberektől, hogy szabályozni szándékozván a’ Dunát, a’ Margit sziget melletti Dunaágat, ’s a’ Soroksári Dunát is eliszapoltatni javassák, miáltal, fájdalom, a’ projectált Pest és Szeged közti csatorna, melly torkolatját Harasztinál valahol nyerné, egészen tönkre jutna” – írta a Hasznos Mulatságok 1835. évi 39. száma. Borítóképen: A
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

MMG #2: A Messerchmitt-től a Ladán át a Paksi Atomerőműig

A Marx és Mérei, majd a Marx és Marx története ugyan véget ért, de a vállalat története mégsem, hiszen a háború után a romokon végül újraindul a termelés. Persze – ahogy az már csak ezekben az időkben volt – semmi nem volt már a régi, mindent és mindenkit átszerveztek, beszerveztek, na meg túlszerveztek… Borítóképen: Műszerfal […]