Az 1806 és 1809 között épült híd ma a puszta közepén áll. Ha ma rátekintünk, nehezen tudjuk elképzelni, milyen funkciója lehetett. Szerencsére azonban sok forrás maradt, ami pontosan megmutatja, hogy miért kellett a ma érthetetlennek tűnő építményt felhúzni több, mint 200 évvel ezelőtt.
Tájak/korok
Az aradi MARTA autógyár az első világháború során repülőgépmotorokat is gyártott – amellett, hogy sorra készültek az akkor igencsak hiánycikknek számító teherautók. Akkoriban a Benz vállalattal kötöttek együttműködési megállapodást, így a német gyártó teherautói és motorjai készültek Aradon. Borítóképen: Az aradi MARTA automobilgyár aeromotor osztályának munkásai, középen
Az utolsó békeév, amikor elindul valami Budapesten az automobilizmus terén is. A fővárosban – lévén egy közép-európai mértékkel mérve igen nagy ország fővárosa, ráadásul egy olyan országé, amely egy duális államalakult része – hihetetlen iratmennyiség keletkezett minden egyes nap. Ennek szállítására több fővárosi üzemeltetésű lóvontatású szállítókocsit és számos bérelt
1923 januárjáig kivételes jogokat biztosított az antanthatalmak repülőgépeinek: a szövetséges és társult főhatalmak légi járművei szabadon repülhettek Magyarország légterében, illetve korlátozás nélkül fel- és leszállhattak az ország területén. Ezzel együtt hat hónapra megtiltották nemcsak a katonai, hanem a polgári légi járművek gyártását, behozatalát és kivitelét.
A vagyon bizony olykor bajjal jár, a nagyobb vagyon pedig nagy bajt hozhat – amennyiben az ember elveszti fejét, mondjuk szerelem ürügyén. Pontosan ez történt a korabeli lapok tanúsága szerint. A történet akár egy Rejtő regény; autó, szép és veszélyes nő, dúsgazdag ifjú, szerelem, hipnózis, minden kellék megvan egy kiváló ponyvaregényhez! Borítóképen: Szemere István
Nos, ez sem egy mai újdonság, hiszen majdnem 100 éve, 1924-ben kezdődött a történet, méghozzá Kistarcsán. Miért pont ott? Ennek is megvan a jó oka; itt volt a Kistarcsai Vasútfelszerelési Gépgyár, és a vállalat egyik vezetője, Király Andor már gyermekkorától a járművek rabja volt; 10 éves korában már autót vezetett, és egyértelmű volt, hogy a […]
Nagy Géza – aki a háború előtt igazán nagyszerű luxusautókat építette Magyarországon – gyárának történetét a következő mondatokkal zártuk: „… 1948-ban államosították a céget, valamennyi raktárkészletével együtt. A szerszámait és szakembergárdáját a váci Alumínium- és Horganyfeldolgozó Nemzeti Vállalat vette át. Ebből a vállalatból alakult ki a váci Hajógyár, ahol az
A sok huzavona után végre eljutottunk oda, hogy a Népligetben nem csak a pálya volt kész, hanem a versenygépek és a pilóták is készen voltak az indulásra. Persze – ahogy az már akkoriban is volt – előbb edzéseket tartottak, majd az ezeken elért időeredmények alapján állapították meg a rajtsorrendet. Borítóképen: Magya Nagydíj, 1936, rajtrács: elől […]
Budapest már 1908-ban javaslatot tett egy Duna-híd felépítésére a jelenlegi híd helyén, az illetékes állami szervek viszont ekkortájt Óbudán tartották elsődlegesnek egy újabb híd megépítését. Az első világháború kitörése miatt a kérdés lekerült a napirendről, a hídra az igény azonban továbbra is fennállt. A címben idézett mondat pedig 1933-ból származik, amikor már tényleg
A Csepel Autógyárat a valamikori Dunai Repülőgépgyár helyén építették fel, amiről csak annyit szoktak megjegyezni, hogy a Weiss Manfréd által birtokolt cégcsoport egyik tagja volt, de ennek a gyárnak a történetéről már kevesebb szó esik. Pedig már a magyar repülés hajnalán megalakult az először itt tevékenykedő Magyar Repülőgépgyár Rt., amit a Ganz, a Danubius, valamint