A romjai a Bükk-vidék csúcsrégiójának nyugati peremén, a Keselyű-hegy északkeleti nyúlványán található egy meredek sziklás hegy tetején. Egykor Cserépvárral és a Dédesi várral együtt Eger elővára volt. Borítóképen: Régi képeslap a Szarvaskői Várhegyről (1910 körül) A Szarvaskői vár
Tájak/korok
Kincsem (Tápiószentmárton, 1874. március 17. – Kisbér, 1887. március 17.) többszörös díjnyertes, Magyarországon tenyésztett, angol telivér szülőktől származó versenyló, a magyar lósport és lótenyésztés büszkesége. Magyarországon „a legyőzhetetlen csodakanca” névvel, Európa többi részén pedig a „Hungarian
Ez a vasúttársaság nem volt éppen nagynak nevezhető, vonalai hossza mindössze 165 kilométerre tehetők, ugyanakkor igen fontos volt a léte a Dunántúl déli része vasúti közlekedésének kialakulása, kialakítása szempontjából. Borítóképen: Dombóvár államás 1882 előttről, mivel 1882 után az Ó-Dombóvár nevet kapta, ma pedig Dombóvár alsó Ennek egyik oka, hogy Zágráb irányában az
Miért érdekes ez az alig 500 lelket számláló falu Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében? Egyrészt azért, mert kivételes természeti környezet jellemzi, nem messze van Aggtelek, a Keleméri mohos tavak, és sok-sok már érdekes látványosság. És itt van egy olyan útelágazás, ami párját ritkítja… Borítóképen: Római katolikus templom, Tornanádaska Tornanádaska településen
Ma már sokan a fantasztikum világába sorolnák, ha azt mondjuk, hogy egykor a mai Nagykörút helyére csatornát terveztek, pedig nem csak, hogy ezt tervezték, de a terv alapját egy nagyon is létező természeti képződmény adta. Ez volt a Rákos-árok! Borítóképen: Ilyen lett volna a Nagykörút De mi is volt a Rákos-árok? A Duna egykori folyóága […]
Zubovics Fedor egy igazi kalandor volt, de a szónak nem a rossz értelmében, ő inkább csak az a fajta ember volt, akinek nincs nyugvása, a „fél világot” beutazta, és valahogy mindig forrtak az események, ahol ő megjelent. Az események vonzották őt, vagy éppen fordítva? Erre is fény derül élettörténetéből! Borítóképen: Zubovics-féle lovassági úszó készülék Zubovits […]
Ifjabb báró hadadi Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. december 30. – Pest, 1850. április 21.) az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja, az 1838-as pesti árvíz árvízi hajósa. Borítóképen: Wesselényi Miklós. Barabás Miklós festménye Szülei id. báró hadadi Wesselényi Miklós (1750–1809) közép-szolnoki főispán és
A Ganz már majdnem a kezdetektől jelen volt a hazai vasút életében, hiszen az első vonalat 1846. július 15-én adták át, és előtte két évvel történt, hogy Ganz Ábrahám létrehozta vasöntödéjét Budán – akkor még mindössze hét munkással. Borítóképen: A Ganz és társa pavilonja az 1885-ös Országos kiállításon Az indulásnál még ugyan nem gyártottak a […]
Berettyóújfalusi nemes Zöld Márton (vagy Zöld Marci, 1790 körül – Fegyvernek, 1816. december 6.) híres alföldi, sárréti betyárvezér volt a 19. század elején. A magyar irodalomban és ponyvairodalomban az egyik leggyakrabban ábrázolt magyar betyár: magáról Zöld Marciról írt Jókai Mór, Petőfi
A Mártélyi Tájvédelmi Körzet mintha nem kapna kellő figyelmet a mindennapokban. Lehet, ez nem is baj, hiszen a maga érintetlenségében úgy szép, ahogy van, de ha az idelátogató kellő tisztelettel viseltetik az egyébként igen sérülékeny, ezért természetesen fokozottan védett természeti környezettel szemben, akkor a morotvák világa utolérhetetlen élményekkel ajándékozza meg!