Az Árva folyóról kapta nevét, , bár többféle szláv névmagyarázatára is történt kísérlet. A másfajta jelentéstartalommal is rendelkező magyar neve népetimológia eredménye.
Tájak/korok
Perkő vagy Perkő-tető Kovászna megyében, a Répát-hegység legdélibb nyúlványa, Felső-Háromszék oltárhegye. A hagyomány szerint a tetőn mondtak ítéletet Kézdiszék népe peres ügyeiben, innen eredhet a Perkő elnevezés. A Felső-háromszéki-medence vagy röviden Felső-Háromszék a Brassói-medence északi nyúlványa Kovászna megye területén (Háromszék vármegyében), a Bodoki-hegység,
Orbán Balázs “A Székelyföld leírása” című művében nem csak egyszerű tájleírást ad, hanem arra törekszik, hogy minél teljeskörűbben bemutassa Székelyföldet. Mi most egy regét, avagy legendát idézünk tőle. Borítókép: Kis-Vár dombja – Csíkzsögöd Mi, kik rendszerint felfelé szoktunk igyekezni, ez alkalommal eltérünk szokott s követett irányunktól, Al-Csík
Herman Ottó „A magyarok nagy ősfoglalkozása” című műve (leginkább tanulmány-gyűjteménynek nevezhetnénk, bár egyes részei szervesen egymásra épülnek) 1909-ben jelent meg, melyben nem is feltétlen foglalkozásokról ír, hanem egyrészt a Kárpát-medence geológiájáról, másrészt pedig a magyar állattartással, és annak fejlődésével, de nem maradnak ki művéből azok a társadalmi
Mennyit veszített a Magyar Nemzet az ország az öntudat, a családok szinte fel sem lehet mérni, de egy számvetést érdemes elkészíteni , mennyi is maradt. Akkor amikor nyugaton értetlenül állnak amikor egy magyar a sérelmeire hívatkozik jó ha tud az a magyar mire hívatkozni. Trianon nem örök mert csak azt veszítjük el amiről önként lemondunk. […]
Az Alföld jó része valaha igazi vadvízország volt. A Tisza szabályozása előtt a folyó és mellékfolyói árterülete, az áradások táplálta láp, mocsár és rétvilág összefüggő vízi élőhelyrendszert alkotott. Ma már jóformán elképzelni sem tudjuk milyen gazdag, fajokban bővelkedő volt az egykori flóra és fauna. Borítóképen: Vásárhelyi Pál esetmérési térképe, 1843 Ezzel együtt a
1888-ban jelent meg egy hosszas írás a Vasárnapi Újságban a címben idézett utazásról. Mi ennek egy részét adjuk közre, azt, ami Zsibóról, és természetesen a két Wesselényi Miklósról szól. Az írás igen elfogultan – és ez indokolt is! – ír a Wesselényiekről, akikről sokat megtudhatunk a szerzőtől, P. Szathmáry Károlytól! Borítóképen: A Zsibói kastély (fényképek […]
Jellegzetesen magyar, de mára szinte kihaltnak számító mesterség, művelője a csizmák elkészítésével és javításával foglalkozik. Bár maga a szó egyes források szerint török eredetű, mivel első előfordulása az 1500-as évek végére tehető, mi úgy véljük, hogy maga a mesterségbizonyosan korábbi, és akár a nevet is vehették eleink korábbi türk kapcsolatok során. Ez talán nem is
A magyar irodalom egyik legellentmondásosabb alakja; a hivatalos irodalomtörténet mintha tudomást se venne róla, miközben mások a legnagyobbak között emlegetik. Masszív, politikai felhangoktól sem mentes kultusz alakult ki körülötte mind Erdélyben, mind Magyarországon. Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar
150 évvel ezelőtt jelent meg a Nemere politikai, közgazdászati és társadalmi lap 2. száma, melyben a nem jelölt szerző a hitelről, mint olyan eszközről ír, ami elengedhetetlen az ipar és a mezőgazdaság fejlődéséhez, ugyanakkor abban az időben igen bajos volt hitelhez jutni. Tudni kell, hogy Széchenyi István gróf jó 43 évvel azelőtt írta meg Hitel […]
