1924. Gondoljunk bele, alig négy éve sokkal kisebb lett az ország, az erőforrások nagy része – ami mozdítható volt – külföldre került, ahogy a természeti erőforrások, a bányák és rengeteg iparvállalat is… Ehhez képest az Autó 1924 január 15.-i száma a magyar autógyártás sikeréről számolt be, és
Világ
Magyar lenne a híres feltaláló? Van, aki ezt vitatja, de tény, hogy magyar és amerikai állampolgár volt, de ami fontosabb; ugyan családjával 1920-ban – amikor 14 éves volt – Bécsbe költözött, és az is igaz, hogy aztán Berlinben a charlottenburgi műszaki főiskolán tanult, de itt tanára, és tehetségének felfedezője nem volt más, mint Gábor Dénes! […]
„Ez a fiatal mérnök hazánkban is élénk tevékenységet fejtett ki a mérnöki munkák körében. Ő építette többek közt Keller János társával a győr-veszprémi vasút Czuha-völgyi szakaszát, a Bakony legérdekesebb műútját. Úgy látszik, hogy itt kapott kedvet a nagyobb vállalatokhoz, mert alig hogy ezt a munkáját befejezte, útra kelt Kelet-Ázsiába, hogy ott valami nagyszabású
Az idézett mondatból már talán egész jó közelítéssel meg tudjuk mondani, hogy milyen korszakban járhatunk. Azt pontosan tudjuk, hogy Magyarországon az első, kifejezetten autógyártásra tervezett gyára a MARTA-nak volt, az aradi cég nagy versenytársa pedig a MÁG volt, amely a karosszálást – többek között – a Mérayra bízta. Azt tudjuk, hogy a MÁVAG ekkoriban már […]
A nemzetközi tudománytörténet elismert tudósa, Thedore Von Kármán, a turbulencia elméletének szakértője, a nagy sebességű áramlások fontos elméleteinek kidolgozója, a képlékenység és sok más tudományterületnek volt úttörője. A magyar származású tudós azonban hazánkban érdemtelenül kevés publicítást kap. Borítóképen: Kármán Tódor A levegő mozgásának tudománya szédületes
A bautzeni Ortenburg a Spree keleti partja feletti sziklás kiemelkedésen található, mintegy 20 méter magasan. 1405-ben említik először “Castrum Orthenburg in Budissin” néven. Stratégiai jelentőségre tett szert a közeli folyami átkelőhelyek révén, amelyek fontos közlekedési útvonalakat kötnek össze nyugat-keleti irányban itt, különösen jól elhelyezve a déli
1895-ben állami támogatással létrejött a Magyar Királyi Folyam-tengerhajózási Részvénytársaság (MFTR) amely a MÁV hajózásiüzletágát vette át. Igen, a MÁV vasútvonalak végállomásaitól az 1888-ban megalapított hajózási üzletága részére vásárolt hajókkal látta el a személyszállítás feladatát az Al-Dunán, a Dráván, a Száván és a Tiszán. 1858-tól ugyan már magyar hajózási
A magyar mérnökök igen sokat tettek Egyiptom fejlődéséért. Többek között már a múlt század ’30-as éveiben foglalkoztak a Nílus-delta vízrendszerével, annak hajózhatóságával, vizének öntözésre valóhasznosításával, de szállítottak idevonatokat, gépeket, buszokat, és építettek erőműveket, valamint hidakat is! Borítóképen: Nem meglepő: a híd ma is áll, és jelentős forgalmat
A világegyház április 23-án ünnepli Szent Györgyöt, a magyar egyházban azonban – Szent Adalbert ünnepe miatt – április 24-én emlékezünk meg róla. A középkorban az egyik leginkább tisztelt szent volt, egyike a tizennégy segítőszentnek.
Adler Zsigmond ökölvívó, kétszeres magyar bajnok, szövetségi kapitány; Papp László edzője, az első magyar ökölvívó mesteredző. 1901 április 17.-én született Budepesten a Terézvárosban, apja a gácsországi Jawornikból költözött Magyarországra, anyja Felsőpáhokról származott. Edzőként a magyar ökölvívó sport kiemelkedő egyénisége. Tevékenysége közel fél évszázadon át hatással