Kezdőlap Történelem Kategória: Világ

Világ

Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

1808-tól napjainkig: a Ludovika története – 2. rész: Építés és a magyar nyelv

Szabolcs Fürjes 84
Ott tartottunk tehát, hogy összegyűlt a megfelelő összeg az akadémia megépítésére, de itt a történetnek még koránt sincs vége, sőt, igazság szerint még csak most haladunk a kezdetek felé. Borítóképen: A Ludovika egy reformkori metszeten (forrás: Magyar Krónika – 2014.) És itt jön egy ma
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

1808-tól napjainkig: a Ludovika története – 1. rész: Törvény és gyűjtés

Szabolcs Fürjes 93
„… már egy 1808-ki országgyűlési határozat alapján, melyben az ország rendei kimondták,hogy a magyar ifjúság felsőbb katonai kiképzésére (az akkori körülmények erre ugyancsak indíthaták a nemzetet!) katonai akadémiát fognak közadakozásokból emeltetni.” Borítóképen: A Ludoviceum épülete az 1850-es évek körül (forrás: Berza László (szerk.): Budapest Lexikon) A Vasárnapi
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Magyarország első vallás- és közoktatásügyi miniszterének temetése, és ami utána jött…

Szabolcs Fürjes 132
„2021. november 6-án ünnepélyes gyászszertartás keretében temették vissza eredeti nyughelyére báró Eötvös József és nagyszülei földi maradványait Ercsiben. A gyászmisét Spányi Antal, a Székesfehérvári egyházmegye püspöke celebrálta a Jubileumi Eötvös Kórus kíséretével.” Borítóképen: Báró Eötvös hamvainak átvitele az ercsii családi sírboltja,1871. február 6.-án (forrás:
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

„Pest szépítése”, avagy tervek és építés a kiegyezés után

Szabolcs Fürjes 121
„Senki sincs, nemcsak magában a fővárosban, nincs az egész országban, akit azon nagyszerű tervezések ne érdekelnének, melyek Pest szépségének, nagyságának, világvárosi jellemének egészen új látköröket nyitnak meg s melyeknek részben legalább és fokonkénti valósulását talán már a legközelebbi jövőben várhatjuk.” Borítóképen: A királyi Tárkert és a budai Dunapart: a
Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Gőzeke-matek 1870-ből

Szabolcs Fürjes 147
Miután Watt felfedezte a gőzgépet, hihetetlen fejlődés indult meg, ekkor kezdődött az az ipari forradalom, amit először a gőzgépek hajtottak. Milyen változásokat hozott mindez? Szemléletes példa, hogy az akkor cirka 280 millió főt számláló Európa (Oroszországot is beleértve!)  teljes lakosságának a felét kellett volna szövőszékhez ültetni, ha a gőzgépekkel felszerelt
Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

„Üssétek le a vérebet!” Avagy: Haynau fogadtatása Londonban

Szabolcs Fürjes 128
Báró Julius Jacob von Haynau előtörténetéval nem foglalkozunk, elég róla annyit tudni sajnos, hogy 1849. március 31-én a lombardiai Bresciában osztrák seregek háta mögött kitört felkelést kíméletlenül vérbe fojtotta, ekkor ragadt rá a „Bresciai hiéna” gúnynév. Később a magyarországi forradalom és szabadságharc megtorlásában játszott szerepéért véreskezű hóhérként tekint rá
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

A Ford-féle kapitalizmus előtt: a pécsi kőszénbányák

Szabolcs Fürjes 135
Henry Ford befektetőivel együtt 1903. június 7-én hozták létre a Fod Motor Company nevű céget. A Ford T-modell elnevezésű autót 1908 szeptemberétől 1927 októberéig gyártotta, és ebből a típusból 15 milliót adtak el gyártása során. Ezúttal azonban nem az autógyártás az a párhuzam, amit a pécsi szénbányák esetében találtunk, hanem Ford üzleti modelljét találtuk meg […]
Hírek Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

A kiegyezés – ahogy nem nagyon tárgyalják

Szabolcs Fürjes 105
1865 december 14.-én a Budai várban a királyi palotában olvasták fel I. Ferenc József trónbeszédét, amiben a császár egyrészt személyi változásokat jelentett be, másrészt a kiegyezés irányába mutató döntésekről, illetve lehetőségekről esett szó. Borítóképen: Az Andrássy-kormány alakulásakor, felül középen: Idősebb gróf Andrássy Gyula; felső sor balról: báró Eötvös József,
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Újházy László magyar agarai Texas-ban

Szabolcs Fürjes 134
Lesz szó azokról a bizonyos agarakról, de talán előbb fontosabb, hogy miként is került Újházy László Texas-ba, hiszen régi magyar nemesi család sarjaként – őse, Újházy Ábrahám 1609. december 31.-én kapta meg a nemességet – a Sáros vármegyében található Budamér településen született 1795 január 20.-án. Borítóképen: Balra: Újházy László 1837-ben, jobbra: Újházy László
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

A Pesti Állatkert képeken

Szabolcs Fürjes 152
Története során több nevet is viselt: Pesti Állatkert (1866–1873), Budapesti Állatkert (1873–1907); Székesfővárosi Állatkert (1907–1912), Székesfővárosi Állat- és Növénykert / Budapest Székesfőváros Állat- és Növénykertje (1912–1948), Budapest Főváros Állat- és Növénykertje (1948–2001). Ma Fővárosi Állat- és Növénykert. Borítóképen: A tó és környéke, h áttérben a budai

Galéria

Logó