A kérdésre is megadjuk a választ, de előbb egy kis történelem, mert a komáromi híd létesítése bizony komoly történelemre tekint vissza. Ez pedig azt mutatja, hogy a hely megválasztása nem önkényes, hanem igenis komoly megfontolás eredménye. Pontosabban; szükségszerűen Komárom az a település,
Világ
Nem éppen a ma is a Hortobágyon látható Kilenclyukú hídról tettemlítést egy 1346 november 13-i keltezésű okirat, de tudni kell, hogy már ekkor is létezett itt egy híd. Sokkal többet nem tudunk róla, de az átkelő további sorsa elég jól megismerhető. Borítóképen: A Kilenclyukú híd légifelvételen – 1967 (forrás: Fortepan / Album078) Az a fahíd […]
Már Budapest-Komárom vonalszakasz 1932-es villamosítása előtt is voltak villamosított vonalak Magyarországon, de ezek jellemzően mellékvonali, vagy helyiérdekű viszonylatok voltak, a világelsőség pedig az 50 Hz-es váltóáram alkalmazása jelentette. Azt tudjuk, hogy a MÁV 1920 után szinte hihetetlenül gyorsan alkalmazkodott az új helyzethez, szolgáltatásai színvonala a
1929? Nem éppen jó emlékű év, mert a pengő 1927 január 1.-én történt bevezetése már ugyan egy a korábbinál sokkal jobb helyzetben történt meg, de alig telt el több, mint két év, és 1929 októberében a fekete csütörtökkel kirobbant a gazdasági világválság. A hazai ipar éppen kezdett kikecmeregni a ’20-as évek gazdasági sokkjaiból, így hihető, […]
Az 1967-es Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatták be a Csepel legújabb fejlesztéseként a Csepel D-708 típusú teherautót. Mi volt ennek a különlegessége? Nos, talán leginkább az, hogy a 700-as család legújabb tagja egy olyan piaci rést igyekezett betölteni, ami az elsőként bemutatott Rába teherautók és a Csepel által lefedett kategóriák közé talált be. Borítóképen: A Csepel
… “S tengert láttam, ahogy kitekinték”. Igen, Petőfi Sándor A Tisza című versében pontosan leírja, hogy egyszer a „A folyó oly símán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében”, míg máskor „Mint az őrült, ki letépte láncát, Vágtatott a Tisza a rónán át”. Ez tökéletesen igaz volt, és ma sincs ez másként, pedig azóta igen sok […]
Úgy lehet, nem sokan ismerik a táj nevét sem – még a helyiek is csak egyszerűen Bükknek nevezik! -, és nem is felkapott turisztikai célpont. A Mátrától északra, a Bükktől észak-nyugatra található a Heves-Borsodi-dombság, ami talán méltatlanul elfeledett területe az országnak. Más részről azonban lehet, hogy az elfeledettség csak tovább fokozza varázsát. Borítóképen: Uppony
És még csak nem is a Szerbiában fekvő Duna–Tisza–Duna-csatorna (régebbi nevén Ferenc-csatorna) az, amiről szó van, hanem arról, ami a Dunaharasztinál ágazik ki a Ráckevei Soroksári Dunából! És arról, amit már 1715-ben is terveztek, de a munkálatokat mégis csak 1947-ben kezdték el. Borítóképen: Kilátás a Budapest-Kelebia vasútvonal hídjáról,
Érdekes történetre leltünk a múltból: egy Horn nevű bécsi üzletember (keresztneve nem ismert) 1937. március 21-én levelet írt Faragó Gyulának, a Weisz Manfréd (WM) Konzervgyár igazgatójának. Horn a levélben közölte, hogy Kína érdeklődést mutat magyarországi termékek iránt, neki pedig a kínai kormánykörökkel jó kapcsolatai vannak. Borítóképen: Weiss Manfréd-Fokker C.V.D.
Mindent lehetetlenség megmutatni, hiszen a Csepel Autógyár olyan sokféle teherautót gyártott, amelyeknél csak a különböző változatok száma volt még magasabb. Egészen elképesztő az, hogy milyen mennyiségben kerültek ki fejlesztések a gyárból, és ezt már az alaptípusok bemutatása is meg fogja mutatni. Mert nem kevesebbre vállalkoztunk, mint hogy bemutatjuk a Csepel Autógyár