Kezdőlap Történelem Kategória: Világ

Világ

Magyarság Történelem Történelem Videók Világ

Csepel menni Afrika – 2. rész, amikor Ikarusokkal együtt mutattak utat a Dakar ralinak!

Hogy jön ide a Dakar rali? Nos, úgy, hogy két Csepellel és két Ikarusszal 1963-ban – 16 évvel az első Dakar rali előtt! – Nyugat-Afrikát a magyar ipar remekei járták be először. Ezt az erős párhuzamot nem lehetett kihagyni, de voltak azért jelentős különbségek is! Csapjunk is bele, mert a történet több, mint érdekes! Borítóképen: […]
Magyarság Történelem Világ

Csepel menni Afrika – 1. rész, Egyiptom

Afrikába több olyan expedíciót is szerveztek, amelyeken részt vettek a Csepelek, de meg kell jegyezni, hogy voltak ott más példányai is a magyar ipar remekeinek! És azt is el kell mondanunk, hogy nem ezek voltak az első magyar expedíciók Afrikába, melyek Magyarországról indultak, és gépesítettek voltak, minden bizonnyal felhasználták a nagy elődök tapasztalatait.
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Zubovics Fedor: a svábok krumplijától a szárazföldi torpedóig

Zubovics Fedor egy igazi kalandor volt, de a szónak nem a rossz értelmében, ő inkább csak az a fajta ember volt, akinek nincs nyugvása, a „fél világot” beutazta, és valahogy mindig forrtak az események, ahol ő megjelent. Az események vonzották őt, vagy éppen fordítva? Erre is fény derül élettörténetéből! Borítóképen: Zubovics-féle lovassági úszó készülék Zubovits […]
Foci Magyarság Nagyjaink Semleges Térfél Sport Sport Történelem Történelem Videók Világ

Akinek a sírjánál könyörgött Eusébio: Guttmann Béla, a futball fenegyereke

1899-ben született született Guttmann Béla magyar sikeredző, aki labdarúgó-karrierje során játszott (és lett bajnok) az MTK-nál és az osztrák Hakoah Wiennél, majd egy amerikai túrája során kint ragadva 1926-tól New York-i klubokban szerepelt 1932-es visszavonulásáig. Borítóképen: Guttmann Béla Mario Colunával edzés közben a Nürnberger Stadion hóval borított gyepén 1962-ben
Magyarság Nagyjaink Történelem Világ

Sugárhajtómű? Fonó Albert!

1939-ben szenzációs hír járta be a világot: a repülőgép sebessége elérte a 755 km/h-t, és ezt csak 1969-ben döntötték meg a kategóriájában. Ennek oka pedig az, hogy a repülőgépek légcsavarhajtása nagy sebességnél már nem megfelelő, mert a csavarszárnyak kerületi sebessége nagyon közel jut a hangsebességhez, ahol hatásfoka leromlik… Borítóképen: Fonó Albert otthonában,
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók Világ

Holdjáró kell? Szóljatok a magyar professzornak! – Pavlics Ferenc

Most miután az emberiség illetve az űrkutatók figyelme megint az égitestek közvetlen kutatása felé fordult Mars, illetve Hold kutatások, jó ha felidézzük , hogy az első holdjárókat is magyarok tervezték. 1928. Február 3-án született a Vas megyei Balozsameggyesen (ma Meggyeskovácsi) Pavlics Ferenc magyar születésű amerikai mérnök, a holdjáró autó konstruktőre. Borítóképen:
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók Világ

5.300 kilométer repülés 18 lóerős motorral – Hollandiából Mátyásföldre

Bánhidy Antal 1929. június 14.-én startolt el Magyarországról, hogy a kicsike L2 Róma nevű géppel a svédországi Karltadban rendezendő repülő-kiállításra repüljön a géppel. Amikor odaért a kiállításra, csodálattal nézték, hogyan sikerülhetett a géppel odáig repülni. Kemény munka volt, de aztán a hazafelé tartó út első része még nagyobb kihívások elé állította a pilótát és
Magyarság Történelem Történelem Videók Világ

Ezt meg hogy? Milyen Ikarus ez? 190-es!

Azt nem mondhatjuk, hogy ez az Ikarus szép, maradjunk inkább annál – és ez tényleg igaz is! -, hogy egy különlegesség, ugyanis mint az látható, megjelenésében egyetlen más Ikarusra sem hasonlít! És ez nem véletlen! Nem arról van szó, hogy az Ikarusnál éppen szabadságon voltak a formatervezők, és a takarító néni keze megszaladt a rajzasztalon, […]
Magyarság Minden más Nagyjaink Sport Történelem Történelem Videók Világ

5.300 kilométer repülés 18 lóerős motorral – Svédországból Hollandiába

Sorozatunk előző részében azt a csodálatos sportteljesítményt mutattuk be, ami a mindössze 18 lőerős gép 5.300 kilométeres útjának első része volt, mikoris Bánhidy Antal több etapban teljesítve a távot Budapestről Karstadba repült, a svédországi városban megrendezett repülőkiállításra. Igen ám, de ez még „csak” az út egyik része volt, hiszen haza is kellett érni!