„Higiénikus szempontokból kifogástalan és az emberi test számára kellemes közérzést biztosító környezet teremtése nagyjelentőségű feladat ott, ahol több ember hosszabb időn át zárt helyiségben kénytelen tartózkodni és ahol az éghajlati és légköri viszonyok már eleve kedvezőtlenek” – írta a Ganz
Világ
A Csepel D-566 története a ’60-as évek közepére nyúlik vissza, amikor már a régebbi Csepel modellek kiöregedőben voltak, és egyszerre új követelmények, helyesebben a követelmények újabb szintje jelent meg a katonai teherautókkal szemben. Ez persze mindig jellemző volt, de akkor úgy látták, hogy egy nagy ugrást kell végrehajtani, mert erre akkor adottak voltak a feltételek!
Persze voltak előtte is olyan traktorok, amelyekkel akár szántani lehetett, de azok hajtásáról nem belsőégésű motor gondoskodott, hanem leginkább valamilyen gőzgép. Az 1913-as bemutatkozás így történelmi mérföldkőnek számít a hazai mezőgépgyártásban, de a történet nem ekkor kezdődött, hiszen akkor már több évtizedes tapasztalatok birtokában szerkesztette meg a gépet a
A Metallo karosszériagyár nem csak azért került be sorozatunkba, mert egyike volt a legjobb karosszériaműhelyeknek, hanem azért is, mert a vállalat neve szorosan összefonódott a magyar zseni Piltzer György nevével, aki az acélvázas karosszéria-építés terén messze megelőzte korát – de itthon mintha nem ismerték volna fel ennek jelentőségét… Borítóképen: Egy Metallo hirdetés
„A Csepel Autógyár 15 éves fennállása alatt kizárólag a könnyűsorozat kategóriájába tartozó járműveket gyártott. Ezek megálltak a versenyt nagymúltú, sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkező külföldi gyárak termékeivel szemben is. A legutóbbi néhány év tapasztalatai azt mutatják, hogy a kereslet a középnehéz sorozatú (10 t, hasznos teherbíráson felüli) kocsik felé tolódott
Mielőtt egyszerű „igen”, vagy „nem” válasszal élnénk, egy kicsit érdemes a kérdést körbejárni. Egyértelmű válasz ugyanis igazából nem létezik, ugyanakkor azt kell, hogy mondjuk, egyes körök érdekei azt kívánták, hogy Magyarországon államvasúti rendszer jöjjön létre, de még ez a kijelentés sem feltétlenül állja ki az igazság próbáját. Borítóképen: A Buda az 1846 július
Bizony ez sem ma volt… Egészen pontosan 1954 november 18-án lett 5 éves az autógyár – legalábbis, ha az alapítólevél dátumát tekintjük a nemzeti vállalat megalapításának. Tudni kell, hogy Szigethalmon üzemelt a Weiss Manfréd által birtokolt Dunai Repülőgépgyár, amit – érthető okoknál fogva – súlyos bombatámadások értek, a gépeket, berendezéseket pedig elszállították,
A magyar ipar termékei megtalálták az utat az akkori nyugati világba is, de ez egyáltalán nem volt egyszerű feladat. De a kényszer nagy úr, márpedig szükség volt akkor is olyan technológiákra – na meg a keményvalutára – ami a „baráti országok” viszonylatában nem volt elérhető. Az 1966-ban alapított Hungarocamion célja pedig nem volt más, mint […]
1985: március 11.-én Mihail Gorbacsov a Szovjet Kommunista Párt főtitkára és a Szovjetunió tényleges vezetője lesz, és ezzel – na meg bizonyos gazdasági okokkal – összefüggésben a Szovjetunió megkezdi a mudzsahedek elleni küzdelem terhét az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság fegyveres erőire hárítani, nyugaton a Schengeni Megállapodást az Európai Gazdasági Közösség
1969: felavatják az új motorgyárat (a régi motorgyár ettől kezdve karbantartó műhely lett). Megkezdődik a 16 tonnás Rába tehergépkocsi és a 22 tonnás 3 tengelyes pótkocsikból álló nyergesvontatók gyártása. Akik a következő 15-20 évben már éltek, jobbára a Rába gépit tekintették a Kamionnak (így, nagy kezdőbetűvel), mert előtti nemigen volt más példa. Borítóképen: Egy































