Ez a típus hivatalosan az Ikarus 372 nevet kapta, de sajnos csak egy koncepció-busz épült belőle a remélt szovjet-magyar kooperációra készülve. Ezzel együtt a tervekben a Rába-MAN motorja szerepelt, de minden bizonnyal lett volna megközelítő szovjet analóg erre a motorra. Miután azonban nem
Világ
Nem rossz ötlet, hiszen, ha a gazdaságban nincs elég pénz, akkor jön a barter ügylet (ez a szebbik neve a cserekereskedelemnek), csakhogy ebben az esetben nem arról volt szó, hogy Ikarusokat szállítottak Csepel teherautókért cserébe, hanem a csere az NDK és Magyarország között zajlott az IFA és az Ikarusok bevonásával… Borítóképen: A VEB IFA-Automobilwerke Ludwigsfelde
Bár a Gubacsi híd építését 1919-ben kezdték meg, története sokkal régebbre nyúlik vissza, méghozzá a Duna-szabályozás időszakába. A szabályozás előtt a ma Ráckevei (Soroksári)-Dunaként ismert folyóág együtt élt a fő Dunaággal, és ennek minden előnyét és hátrányát is megtapasztalhatták a helyi lakosok. Borítóképen: A Gubacsi híd első átadása idején, 1924 decemberében Amikor
„Az IKARUS székesfehévári gyáregységében elkészült az első olyan autóbusz, amelynek karosszériája kizárólag alumínium felhasználásával készül. Az új autóbusz Finta László formatervező művész modell. Hosszúsága 11 méter, súlya két tonnával kevesebb mint a hasonló méretű acélvázas buszoké. Újdonságnak számít az is, hogy a karosszériába 192 lóerős Mann (igen, két „n”! – a
Talán sokan nem ismerik ezt a vállalatot, pedig nagyságrendileg 500 Tatra licensz alapján készített autót adott át a vevőknek. A vállalat a mai források szerint 1920-1921-ben alakult meg, ami cégjogi értelemben feltehetően igaz is, de nem volt előzmények nélküli! Borítóképen: Az úgynevezett kis Tatra nyitott változata Unitas kivitelben Miért lehet helyesebb az 1911-es
„A három magyar részvevő közül az egyik, Szmik Viktor Bukarestből indult el Montecarlo felé. És éppen ő lett az, ki a magyar névnek, a vezetőinek éppen úgy, mint a gyártónak nagy dicsőséget szerzett Sikerült neki ugyanis az egészutat 40,5 km.-es átlaggal megtenni. Ami, ha tekintetbe vesszük a rendkívül mostoha útkörülményeket, viharokat és hófúvásokat, egészen
1988 december 29-én számolt be a Volán Hírlap Valent Lajos haláláról. 94 évesen távozott, de még akkor is azt írták róla, hogy nélküle nehéz lett volna elképzelni az akkori közelmúltat, ugyanis csak 86 éves korában vonult nyugdíjba. Igen, Valent Lajos 1920-ban kezdte aktív pályafutását a MÁVAG-nál, ahol a szerkesztési osztályon autóbuszokkal foglalkozott, majd 1925-ben
Meglepő, hogy 1954-ben egyfajta nyílt vita, a nagyközönség számára is megismerhető, érveken alapuló eszmecsere alakult ki Zerkovitz Béla, az Ikarus 55/66 tervezője, valamint három másik szakember között. Már az önmagában is meglepő, hogy ekkoriban egyfajta nyílt levél formátumban kommunikáltak a szakemberek, de még meglepőbbek azok a tények, amelyek kiderülnek vitájukból.
Az 1929-ben kirobbant gazdasági világválság Magyarországon 1932-33-ra érte el csúcspontját (azaz, a gazdaság a mélypontot!), a kilábalás pedig igen nehéz volt, mert a hazai ipar még mindig azzal küzdött, hogy korábbi kapacitásait nem tudta kihasználni (a szomszédos államok nem igazán akarták az együttműködést akkor sem, ha számukra kedvező lett volna…), a nyersanyagok
Páncélvonatokat először az amerikai polgárháborúban, majd 1870-71-es német-francia háborúban vetettek be a háborúban részt vevő felek, az afrikai okkupációs hadjáratok alatt (1882 Egyiptom, 1899—1902 búr háború) a britek szintén alkalmaztak ilyen szerkezeteket. Nem csoda, hogy amikor azelső nagy világégés bekövetkezett a Monarchia is alkalmazta ezeket. Borítóképen:































