Az 1945 után elindított 3 éves terv sikerein felbuzdulva újabb nagyberuházásokat kívánt indítani az akkori vezetés, így elhatározták, hogy Budapesten föld alatti gyorsvasutat kell építeni. A terv nem volt új, az már legalább a ’30-as évektől időről időre felvetődött, de soha nem volt rá
Világ
Itt és most nem a vágott képű főszereplővel bemutatott filmről lesz szó, hanem a puszta valóságról! Nem kitalált történet, ellenben tudjuk, az élet a legjobb rendező, még ha ez olykor bizony fájdalmas tapasztalást is jelent… Ilyen fájdalmas tapasztalás volt például az is a budapesti taxi történetében, hogy a második világégés után alig maradt jármű, amivel […]
Igen, pontosan! Ahogy a képen látható, a képen egy focipálya látható, és ott bizony nem mást művelnek a hölgyek, mint a kézilabda nevű sportot! És bizony, helyesebb lenne a mai fogalmaink szerinti kézilabdát kispályás kézilabdának nevezni, ugyanis még a mai napig is létezik – nyomokban… – a nagypályás kézilabda, ami ennek a sportnak eredeti változata […]
1802. november 25-én gróf Széchényi Ferenc úgy döntött, hogy gazdag gyűjteményeit „édes hazámnak és a közösségnek hasznára és javára mindörökre és visszavonhatatlanul adományozom, átadom és átruházom”. Borítóképen: Magyar Nemzeti Múzeum (forrás: wikimedia, szerző: Thaler) A nagylelkű adományt uralkodói jóváhagyás erősítette meg. Bár az új intézmény az alapítólevélben
Charles Simonyi (születési nevén Simonyi Károly) szoftverfejlesztő, a szándékorientált programozás (Intentional Programming, IP) kutatója. Második magyarként kétszer is járt a világűrben. Apja, Simonyi Károly, Akadémiai Aranyérmes, Kossuth-díjas fizikus, az első magyar magfizikai részecskegyorsító megépítője, akinek munkásságát a Magyar Nemzeti Örökség részévé
Akik felületesen ismerik a történetet, azt gondolhatják, hogy ez csak egy licensz-gyártás volt, azonban ez ebben a formában nem teljesen igaz. A történet 1969-ben kezdődött, amikor a győri cég megvásárolta az MAN licenszét, amit D2156-os motorcsalád néven gyártottak, és kezdetben az Ikarus buszaiba került be. Borítóképen: RÁBA-Steiger 250 (forrás fb, Magyar
A Borovszky Samu és Sziklay János által szerkesztett Magyarország vármegyéi és városai című történettudományi–földrajzi enciklopédia 1896-ban megjelent első kötete Abaúj-Torna vármegye és Kassa címen jelent meg. A nagy terjedelmű, magyar nyelvű, huszonöt kötetes enciklopédia első könyvének bevezetőjét Jókai Mór írta. Borítóképen: Kassa a 17. században Ásvai Jókay Móric,
A Magyar Waggon- és Gépgyár – ahogy akkor nevezték – már 1905-ben gyártott autót, aztán pedig autóbuszok és teherautók is épültek a Rába-parti városban. Az első autóbuszt 1925-ben mutatták be – akkor a csehszlovák Praga gyárral együttműködve -, majd Budapesti Autóbusz Közlekedési Rt. (BART) harminc Rába LHo buszt állított üzembe 1928-ban újonnan indult vonalain.
Pontosan tudjuk, hogy az első Magyarországon gyártott Mercedes 2012-ben hagyta el a kecskeméti Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. kapuját – ha nem számítjuk ide a korábban karosszéria-mesterek által alvázakra épített személyautókat -, de jó 85 évvel korábban már készültek Mercedes típusú járművek Magyarországon, méghozzá a MÁVAG-nál. Borítóképen: Csorvási
Egy épület falai – ami ma éppen spanyol tulajdonban van, és Áurea Ana Palace néven tehetős vendégeket fogad Budapest belvárosában – sötét titkok tanúja. Erős a gyanúnk, hogy itt működött a Monarchia idején 1894-től az ún. Kabinetiroda – az épületet ekkor építették, és kifejezetten az iroda számára, Foltz Alfréd tervei alapján -, majd 1938-39-ben ez […]































