Kezdőlap Történelem Kategória: Világ (Page 4)

Világ

Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

A nagy malomkő-háború

Szabolcs Fürjes 167
Amikor a magyar malomipar felemelkedése elkezdődött, a gőzmalmok már megjelentek ugyan, de ezekben még mindig a hagyományos malomköveket használták. Amikor a Megyer-hegyi tengerszemnél túráztam, kissé érthetetlen volt számomra, hogy miért kellett ennyi malomkő, de ennek – mint kiderült – nem csak az egyre több új malom volt az oka, hanem az is, hogy bizony a […]
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Az elsőtől az utolsóig: a debreceni vasútállomás

Szabolcs Fürjes 162
Debrecen ma a Budapest-Záhony vasútvonal egységeként szolgál, de a vonal kiépítése – tekintettel az akkoriban uralkodó felfogásra – több vasúttársaság nevéhez köthető. Akkoriban ugyanis a magántársaságok csak egyes területekre kaptak koncessziót, ami aztán ahhoz vezetett, hogy ahol az érdekek ütköztek, nem kötötték össze a vonalakat, és nem hangolták össze működésüket…
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Társaskocsi lovas vaspályán

Szabolcs Fürjes 153
Ezt a szerkezetet ma lóvasútnak mondjuk, de amikor megjelent róla az első híradás a magyar sajtóban, még nem volt rá megfelelő szó. Bemutatjuk tehát azt a szerkezetet, ami a villamosok elődjének tekinthető. És helyreteszünk egy félreértést is. Borítóképen: Társaskocsi lovas vaspályán – 1854 (forrás: Vasárnapi Ujság) Miből adódhat félreértés? Nos, abból, hogy 1840.
Történelem Világ

„Semmi sem uj a nap alatt” – Csatorna-alagút tervek 1858-ból

Szabolcs Fürjes 142
A Dover és Calais között megépített Csatorna-alagút a La Manche-csatorna alatt a Doveri-szorosnál épült meg, átadására 1994-ben került sor. Azonban az ötlet korántsem volt újkeletű, hiszen már az 1700-as évek vége felé voltak, akik álmodoztak róla… Borítóképen: Csatorna alagút elképzelés 1858-ból (1. A csatorna, 2. Folkstone, 3. Dover, 4. Etoile de Varne kikötő és
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Pécs: Székesegyház-történet

Szabolcs Fürjes 210
A Szent Péter és Szent Pál Székesegyház különleges épület. Amikor a templomot 1891-ben az ország püspökei és I. Ferenc József apostoli király jelenlétében, fényes ünnepség keretében fölszentelték, a budapesti újságok azt írták: „Aki mennyországot akar látni, az jöjjön Pécsre!”.* Borítóképen: A székesegyház 1763-ban Nem, a székesegyház története korántsem ekkor
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Ikarus indul! Avagy: „egyre növekvő kocsiszekrényszükséglet”

Szabolcs Fürjes 195
1948-ban a BSZKRT felkérte az ekkor még mindig Uhri Testvérek néven működő céget egy új autóbusztípus kifejlesztésére, amellyel kiválthatóak a – még megmaradt – korábbi típusok. Ez a modell lett a gyár által elsőként elnevezett Tr 5-ös, MÁVAG LO 5000-es alvázra épített autóbusz, aminek még az évben el is kezdték a gyártását. Borítóképen: MÁVAG B5 […]
Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Amikor Budapesten megjelent a busz…

Szabolcs Fürjes 44
Pontosabban: amikor megjelentek azok a buszok, amelyek menetrend szerint jártak. Persze ez sem ment olyan egyszerűen, mint sok más sem, de az tény, hogy 1915. március 1-jén reggel 7 órakor elindult az első (kísérleti) autóbuszvonal működése. Igen, akkor már háborús idők jártak, de a tervezés kissé korábban kezdődött. Borítóképen: A Székesfővárosi Közlekedési Vállalat
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Hodács János: a szegedi karosszéria-építő

Szabolcs Fürjes 179
Talán éppen az első autógyár, a MARTA, és a győri Magyar Waggon- és Gépgyár kivételével szinte minden karosszéria-építéssel foglalkozó vállalat Budapesten működött, hiszen itt – különösen a VIII. kerületben – nagy hagyománya volt a fogatolt kicsik építésének, és az ezzel foglalkozó vállalkozások sok esetben váltottak autókarosszéria gyártásra. Borítóképen: Ford autóbuszok,
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

A Székely-féle kisautó

Szabolcs Fürjes 219
Székely Mihály azon úttörők egyike volt, akik ott voltak a magyar aviatika megszületésénél, hiszen Rákos-mezőn épült első, kétfedelű repülőgépe 1910 áprilisában sikeresen repült. Nagy siker volt ez, még ha tudjuk is, hogy próbarepülései során 5–15 méter magasságban mindössze 100–400 méteres utakat tett meg. Borítóképen: A Székely-féle kisautó – 1929 Székely Mihály

Galéria

Logó