„Az Ikarus, a Mávag és a Lánggyárak összefogásának eredményeként megszületett a legújabb típusú távolsági autóbusz, amelyet a Nehézipari Külkereskedelmi N. V. egy Buenos-Airesi közlekedési vállalat rendelésére a tengerentúlra szállít” – írta a Magyar Ipar, 1949. május 15.-i száma. Borítóképen:
Világ
Bartók Béla (Torontál vármegye, Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb
Megannyi tudós, sportoló, filmsztár született Magyarországon mégis külhonban lett sikeres. Van aki felett csak a határok futottak át, és van olyan aki nem csak hazáját de a földrészt is elhagyta. Ilyen Weisz Erik is akinek a neve talán nem mond semmit de ha azt mondjuk Harry Houdini akkor mindenkinek beugrik a szabadulóművészet koronázatlan királya. Hát […]
Kossuth Lajos élete 45 évét töltötte szeretett hazájától távol, egészen 1894-ben bekövetkezett haláláig. Ferenc József nem engedélyezte az állami dísztemetést, de így is több százezer magyar búcsúztatta a „turini remetét”. Utánajártunk, hol és hogyan teltek a napjai. Borítóképen: Kossuth Lajos portréja, 1852 Talán a képek mindennél többet elmondanak, így most egy
Zsadányi és törökszentmiklósi Almásy László Adolf Ede György Mária (Borostyánkő, 1895. augusztus 22. – Salzburg, 1951. március 22.) utazó, Afrika-kutató, felfedező, pilóta, autóversenyző, üzletember. Borítóképen: Almásy László Almásy László Adolf Ede György Mária néven, a család borostyánkői várában született. A
Gyulai István (Budapest, 1943. március 21. – Monte-Carlo, 2006. március 11.) atléta, sportriporter, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) főtitkára. Borítóképen: Gyulai István Gyulai István atlétaként kezdte pályafutását, először a Bp. Honvéd, majd a BEAC színeiben, rövidtávú futószámokban összesen 28-szor nyert magyar bajnokságot, 1961-1969 között válogatott volt.
Az 1849. augusztus 17. óta külföldön élő Kossuth haláláig politikai tényező maradt Magyarországon. 1894. március 20-án bekövetkezett halála az egész országra hatással volt. A Ferenc József magyar királyi mivoltát soha el nem ismerő államférfi díszes temetéséhez az uralkodó nem adta hozzájárulását, így a hivatalos állami temetés kivitelezhetetlen volt. Borítóképen: Kossuth
Lelépés… Igen, neki sem volt maradása, 1939. február 11-én a 28.000 tonnás Paris nevű tengerjáró hajón érkezett meg New York-ba. Sajnos ő nem tudott olyan karriert felépíteni, mint annak idején sok magyar, végül a New Jersey állambeli Emerson város Cedar Park-i temetőjében temették el, helytelenül írva nevét… Borítóképen: Kabos Gyula egy jellegzetes pózban Talán meglepő,
1895-ben a Kilimandzsárón Teleki Sámuel minden előtte próbálkozót túlszárnyalva 5.310 méteres magasságig jutott fel. Igaz ugyan, hogy az 5895 méteres legmagasabb pontra – a Kibo kráterének délnyugati elhelyezkedő Uhuru-csúcs – nem sikerült feljutnia, de személyében volt olyam magyar, aki eljutott ide, mielőtt 1973. július 17-én, reggel 8 órakor elindult Rijekából az
„Alkalmam volt Back Jakab ur fényes úri házában egy a mi tiszteletünkre rendezett ebéden jelen lehetni. Back ur pesti születésű, és maiglan is sokat tart magyar voltára; neje, ki született Orosdi lány, szintén magyar származású és olyan észbontó szőke szépség, hogy testi és szellemi bájaival a szó szoros értelmében megannyiunkat elbűvölt és lebilincselt” – írja […]