Kezdőlap Történelem Kategória: Világ (Page 4)

Világ

Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

“Pedig én is szeretnék hazamenni, de végleg” – Bartók Bélára emlékezünk

Bartók Béla (Torontál vármegye, Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb
Magyarok a világban Magyarság Nagyjaink Történelem Világ

Kossuth Lajos: távol a hazától…

Kossuth Lajos élete 45 évét töltötte szeretett hazájától távol, egészen 1894-ben bekövetkezett haláláig. Ferenc József nem engedélyezte az állami dísztemetést, de így is több százezer magyar búcsúztatta a „turini remetét”. Utánajártunk, hol és hogyan teltek a napjai. Borítóképen: Kossuth Lajos portréja, 1852 Talán a képek mindennél többet elmondanak, így most egy
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Akiért ma a harang szól – Almásy László felfedező, az “angol beteg”

Zsadányi és törökszentmiklósi Almásy László Adolf Ede György Mária (Borostyánkő, 1895. augusztus 22. – Salzburg, 1951. március 22.) utazó, Afrika-kutató, felfedező, pilóta, autóversenyző, üzletember. Borítóképen: Almásy László Almásy László Adolf Ede György Mária néven, a család borostyánkői várában született. A
Magyarság Minden más Nagyjaink Sport Történelem Történelem Videók Világ

Akiért ma a harang szól – Gyulai István 28-szoros Magyar Bajnok és sportdiplomata

Gyulai István (Budapest, 1943. március 21. – Monte-Carlo, 2006. március 11.) atléta, sportriporter, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) főtitkára. Borítóképen: Gyulai István Gyulai István atlétaként kezdte pályafutását, először a Bp. Honvéd, majd a BEAC színeiben, rövidtávú futószámokban összesen 28-szor nyert magyar bajnokságot, 1961-1969 között válogatott volt.
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók Világ

Amikor már nem üzent többé… Kossuth Lajos halálára

Az 1849. augusztus 17. óta külföldön élő Kossuth haláláig politikai tényező maradt Magyarországon. 1894. március 20-án bekövetkezett halála az egész országra hatással volt. A Ferenc József magyar királyi mivoltát soha el nem ismerő államférfi díszes temetéséhez az uralkodó nem adta hozzájárulását, így a hivatalos állami temetés kivitelezhetetlen volt. Borítóképen: Kossuth
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók Világ

„… így lett az én első fellépésem lelépés” – Kabos Gyulára emlékezünk

Lelépés… Igen, neki sem volt maradása, 1939. február 11-én a 28.000 tonnás Paris nevű tengerjáró hajón érkezett meg New York-ba. Sajnos ő nem tudott olyan karriert felépíteni, mint annak idején sok magyar, végül a New Jersey állambeli Emerson város Cedar Park-i temetőjében temették el, helytelenül írva nevét… Borítóképen: Kabos Gyula egy jellegzetes pózban Talán meglepő,
Magyarság Történelem Történelem Videók Világ

Csepel menni Afrika – 3. rész, a Kilimandzsáró expedíció

1895-ben a Kilimandzsárón Teleki Sámuel minden előtte próbálkozót túlszárnyalva 5.310 méteres magasságig jutott fel. Igaz ugyan, hogy az 5895 méteres legmagasabb pontra – a Kibo kráterének délnyugati elhelyezkedő Uhuru-csúcs – nem sikerült feljutnia, de személyében volt olyam magyar, aki eljutott ide, mielőtt 1973. július 17-én, reggel 8 órakor elindult Rijekából az
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók Világ

Ki volt Back Fülöp? A magyar egyiptológia megteremtője!

„Alkalmam volt Back Jakab ur fényes úri házában egy a mi tiszteletünkre rendezett ebéden jelen lehetni.  Back ur pesti születésű, és maiglan is sokat tart magyar voltára; neje, ki született Orosdi lány, szintén magyar származású és olyan észbontó szőke szépség, hogy testi és szellemi bájaival a szó szoros értelmében megannyiunkat elbűvölt és lebilincselt” – írja […]