A Csepel ikonikus D344-ese mellett kissé halványabb emléke van a D450-es sorozatnak, amit a nagyobb teherbírású testvérnek szántak, ennek megfelelően ebből már létezett nyergesvontatós kivitel is. Ezt a teherautót 5 tonna terhelésre tervezték, 1958-tól a gyártás közel 20 éve alatt 25.300
Világ
Csókapityók, földialma, vagy akár tótrépa néven is ismerhető az a növény, aminek ugyan a föld alatti részét esszük meg, de talán legközelebbi rokona mégis a napraforgó. Sok tekintetben hasonlít is rá, de a mára szinte teljesen elfelejtett csicsókát teljesen másképp hasznosítjuk. Borítóképen: A csicsóka várgzása A napraforgó-rokonság nem megkérdőjelezhető, ugyanakkor a
Amikor a Budapest-Fiume kapcsolat megszakadt – de legalábbis nem számított többé eléggé megbízható szállítási útvonalnak ez a vasúti viszonylat -, a tengerek elérésének már módját kellett megtalálni. Ehhez a Duna kiváló lehetőséget kínált, de előbb megfelelő kikötőt, és a feladathoz megfelelő hajókat kellett építeni. Borítóképen: A Tisza Duna-tengeri motoros Budapesten Nem
Tényleg, mint a népmesékben; 1890 körül a Balatontól délre eső kis településről (Szill, ma Somogyszil) úgy indult el, hogy sem pénze, sem szakmája nem volt… De volt benne ambíció, nem is kevés! Uri Imre volt a neve (a családnév később Uhry vagy Uhri formában is feltűnik) a jobb élet reményében útra kelőnek, és az igaz, […]
A magyarázat előtt egy definíció: „A hengerfej zárja le a dugattyú feletti teret, az ún. égésteret. Kialakítása függ: a motor működési módjától, a szelepek elhelyezésétől és az égéstér alakjától. Az égési tér alakja nagy befolyással van a motor gazdaságosságára, teljesítményére, tüzelőanyag-fogyasztására” – Dr. Molnár Tamás Géza, Pappné Dr. Sziládi Katalin:
Sokan úgy tekintenek az Ikarusra vagy éppen az Ikarus idejében (értsd: amikor fejlődő, jól prosperáló vállalat volt) működő más nagyvállalatokra, mint amelyekre mindig volt pénz, de többet vittek, mint hoztak. A mondat utóbbi része sajnos igazzá lett, amikor a ’80-as, és különösen a ’90-es években egy totálisan új gazdasági környezetben találta magát a magyar gazdaság.
Az Ikarus már a ’70-es évek elején megalkotta azt a modellt, amit nem jellemzett a 200-as sorozat városi kiviteleinek egyik legtöbbször felemlegetett hibája, a magas padlószint, ami miatt nagy lépcsőkön lehetett bejutni az utastérbe, és ami miatt különböző, mozgásukban korlátozott utasok nem szívesen vették igénybe ezeket. Borítóképen: Ikarus 284 Abban az időben azonban
Miért éppen Paganini? Mert az ő virtuóz játékára emlékeztető az a képzelet határait egészen messze kitoló alkotás, amit Sklenár János létrehozott, és mert műve olyan „hangversenyt” zengett az emberek fülébe, amitől akkor sem kellett félni, amikor bombák hullottak az égből… Borítóképen: Sklenár János, és találmánya, a gömbtolattyús motor Igen, Sklenár János az a
„1947. május 11-én a BF Goodrich gumigyártó cég bejelentette, hogy kifejlesztették az első működőképes tömlő nélküli abroncsot. Bár korábban, az Egyesült Államokon kívül több szabadalmat is megadtak a tömlő nélküli gumiabroncsokra, egyik sem bizonyult praktikusnak” – írja a famousdaily.com, de a magyar feltaláló nevét nem említi… Borítóképen: Goodrich-Kléber tömlő nélküli
Az Ikarus 66 az 55-ös testvértípusa, de – annak ellenére, hogy a hivatalos adatok szerint gyártása korábban, 1952-ben indult meg – a távolsági IK 55 1954-től szériagyártásba került, addig az IK 66-ot valójában csak az ’50-es évek végén gyártották nagyobb szériában. Ennek pedig komoly oka volt… Borítóképen: IK-66, első változat, itt még két ajtóval és […]































