A magyar ipar remekei sorozatunkban sok szó esik exportpiaci sikerekről, ámde ezek jellemzően távoli országok piacain történt értékesítésekhez kapcsolódnak. Sokan azt gondolják, hogy a magyar ipar csak a távoli, fejletlen államok piacán rúgott labdába, de ez közel sem igaz! Csak egy példaként
Világ
Nagypénteken a Katolikus Egyház Krisztus halálára és szenvedésére emlékezik. Ezen a napon a világon sehol nem mutatnak be szentmisét, hiszen Krisztus maga az áldozat, az oltár díszek nélkül emlékeztet a Golgota csupasz szikláira és az önmagát teljesen átadó Krisztusra is.
Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Gecsemáné-kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Jézus valószínűleg széder esti lakomát tartott az Egyiptomból való szabadulás emlékére. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől
Magyarország egy részének 150 éves megszállása, illetve az ettől még sokkal nagyobb időszakot felölelő küzdelem nem csak bennünk hagyott mély nyomot, hanem az oszmán-törökökben is. Ezért különösen érdekes, hogy ők hogyan látnak, láttak minket! Borítóképen: A törökké vált Pécs, Simontornya és Siklós a visszafoglalás idején, 1686-ban. Egykorú rézmetszet. Kicsit nehéz
Mindenekelőtt sok-sok boldogságot kívánunk a Hölgyeknek, akik nélkül mi férfiak fabatkát sem érünk, akik elkísérnek minket utunkon, a legelejétől a legvégéig… Őket köszöntjük azon a napon, amival kapcsolatban van egy kissé furcsa érzésünk is, de ez közel sem a szeretve szeretett Hölgyek okán van, hanem ugye, az a fránya történelem… Borítóképen: A virág több, mint […]
Mi köze van ennek a rettenetes méretű szerkezetnek Magyarországhoz? Miért vettük elő ezt a témát? Nos, a keszthelyi születésű Schwarz Dávid a Berlin melletti Tempelhofer Felden Carl Berggel karöltve megépítették azalumínium szerkezetű léghajójukat, mely azonban nem tudott felszállni a Vereinigte Chemische Fabriken gyenge minőségű gáza miatt, de így is bebizonyosodott, hogy
„Tanulmányaim, hosszabb ideig való tartózkodásom keleten, s végül személyes ismeretségem Törökország politikájának több befolyásos szereplőjével sok oly adatot szolgáltatott kezembe, mely a nagyközönség előtt ismeretlen, s némi tekintetben új világot vet a kérdésre” – írja Dr. Germanus Gyula a Vasárnapi Ujság 1908. augusztus 16.-án megjelent cikkében, amit az akkori új
„Tanulmányaim, hosszabb ideig való tartózkodásom keleten, s végül személyes ismeretségem Törökország politikájának több befolyásos szereplőjével sok oly adatot szolgáltatott kezembe, mely a nagyközönség előtt ismeretlen, s némi tekintetben új világot vet a kérdésre” – írja Dr. Germanus Gyula a Vasárnapi Ujság 1908. augusztus 16.-án megjelent cikkében, amit az akkori új
Szent Ágnes (Róma 290-293 – Róma, 305. január 21.) szűz és vértanú, a katolikus egyházak szentje. Tisztelete elterjedt az anglikán egyházban és a keleti ortodoxiában, valamint az amerikai evangélikus egyházban is. Egyike annak a hét nőnek, akik szerepelnek a szent szüzek sorában a római misekánonban. Ő a szüzesség, a kertészek, a leányok, a jegyespárok, a nemi
Boross Lajos más néven Boros Lajos 1925. január 7.-én született Budapesten. Kossuth-díjas prímás, a 100 Tagú Cigányzenekar örökös, tiszteletbeli főprímása; a “prímáskirály”. Borítóképen: Boross Lajos Bár mi – önkényesen – a legnagyobb cigánymuzsikusnak Dankó Pistát „kiáltottuk ki”, azt kell mondjuk, voltak és vannak méltó követői! Azt pedig bizton állíthatjuk,