Oszvald Marika (polgári nevén: Oszvald Mária Gertrúd, Budapest, 1952. április 12. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, operetténekes, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Borítóképen: Oszvald Marika Művészcsaládban nőtt fel, édesanyja: Halasi Marika, szubrett
Világ
Márai Sándor 1900. április 11-én látta meg a napvilágot, Kassán. Felmenői eredetileg polgári származású cipszerek voltak. Dédapja, Grosschmid János (1778–1849) földmérő, a Tengermelléki kerület sóbányáinak és kamarai javainak főfelügyelője, 1790. november 18-án nemesség és családi címer adományozásában részesült II. Lipót magyar királytól. Borítóképen: Márai Sándor az
Hajós Alfréd magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a „Magyar delfin”. Cikkünk címét adó könyvéből idézünk pár gondolatot. Borítóképen: Hajós Alfréd Athénban 100 méteren és 1 200 méteren is olimpiai bajnok
Sok olyan próbálkozás van, miszerint a kékfestő tudomány nyugatról került hazánkba, de ez elég ingatag lábakon álló állítás. Tulajdonképpen nem is lenne komolyabb jelentősége annak, hogy honnan ered a méltán világhírű magyar kékfestés, ha nem az lenne az üzenet, hogy tanulni csakis a nyugattól lehet – holott a régi korokban a tudás leginkább keletről jött… […]
Egy minden szempontból különleges Ikarus kerül bemutatásra, amely három tengellyel, kétoldali ajtókkal rendelkezett, és nem volt alkalmas a közúti közlekedésre, hiszen a maximális sebessége mindössze 40 km/h volt, és annyira le volt ültetve, hogy a városban, vagy azon kívül is bizony sok helyen felült volna a talajegyenetlenségeken. Igen ám, de a reptér az pontosan az […]
II. Rákóczi Ferenc a szatmári béke után 1711-ben az amnesztia helyett a száműzetést választotta. Lengyelország és Franciaország után a törökországi Rodostó lett élete utolsó állomása. 1720-tól e városban élte élete utolsó tizenöt esztendejét a magyar emigránsok kis csoportjával körülvéve. A rodostói magyarok egykori lakóhelyét máig Magyarok utcájának nevezik. Borítóképen:
Csupán két olyan korabeli említés ismert, amely Hunyadi Mátyás királyi könyvtárát saját névvel illeti. Az egyik a Philostratos-corvina a gyűjteményt az uralkodó melléknevének (Corvinus) megfelelően Corvina Bibliothecának nevezi, a másik említés a firenzei humanista, Naldo Naldi Mátyás könyvtárának dicsőítésére írott költeményének címében található, amely Augusta
A “jottányi” kifejezés a görög “ióta” betűből származik, ami igazából csak egy rövidke vonal és sokszor nem is önálló betűként csak egy kis lágyításra használják a szóban. Így igazán kifejezője a kevésnek, a jelentéktelennek. Ige ám, de ennek komoly történelme van! Borítóképen: Az a bizonyos pofon Egyrészt már a Biblia is alkalmazza a kifejezést:
Már hogy a fenébe lenne ez magyar? A neve alapján nem is lehetne, és ha még azt is elmondjuk, hogy A C.I-et Ernst Heinkel, a német Hansa- und Brandenburgische Flugzeugwerke cég mérnöke tervezte a Hansa-Brandenburg B.II kiképző- és felderítőgép továbbfejlesztésével, akkor végképp kétséges lehet… De! Borítóképen: Egy Phönix változat A helyzet úgy áll, hogy Magyarországon
Svédország kimaradt a két nagy világégésbő a semlegesség politikáját követve, ugyanakkor azért erős kereskedelmi kapcsolatokat tartott fönn Németországgal. 1945 után is maradt semleges, de a Marshall-segélyből azért részesült. Miután semlegességet vállalt, önmagának kellett védelmét megoldani, így erős ipari háttere volt, de mégis volt egy pillanat, amikor az Ikarus