„Alkalmam volt Back Jakab ur fényes úri házában egy a mi tiszteletünkre rendezett ebéden jelen lehetni. Back ur pesti születésű, és maiglan is sokat tart magyar voltára; neje, ki született Orosdi lány, szintén magyar származású és olyan észbontó szőke szépség, hogy testi és szellemi
Világ
Kincsem (Tápiószentmárton, 1874. március 17. – Kisbér, 1887. március 17.) többszörös díjnyertes, Magyarországon tenyésztett, angol telivér szülőktől származó versenyló, a magyar lósport és lótenyésztés büszkesége. Magyarországon „a legyőzhetetlen csodakanca” névvel, Európa többi részén pedig a „Hungarian
Hogy jön ide a Dakar rali? Nos, úgy, hogy két Csepellel és két Ikarusszal 1963-ban – 16 évvel az első Dakar rali előtt! – Nyugat-Afrikát a magyar ipar remekei járták be először. Ezt az erős párhuzamot nem lehetett kihagyni, de voltak azért jelentős különbségek is! Csapjunk is bele, mert a történet több, mint érdekes! Borítóképen: […]
Afrikába több olyan expedíciót is szerveztek, amelyeken részt vettek a Csepelek, de meg kell jegyezni, hogy voltak ott más példányai is a magyar ipar remekeinek! És azt is el kell mondanunk, hogy nem ezek voltak az első magyar expedíciók Afrikába, melyek Magyarországról indultak, és gépesítettek voltak, minden bizonnyal felhasználták a nagy elődök tapasztalatait.
Zubovics Fedor egy igazi kalandor volt, de a szónak nem a rossz értelmében, ő inkább csak az a fajta ember volt, akinek nincs nyugvása, a „fél világot” beutazta, és valahogy mindig forrtak az események, ahol ő megjelent. Az események vonzották őt, vagy éppen fordítva? Erre is fény derül élettörténetéből! Borítóképen: Zubovics-féle lovassági úszó készülék Zubovits […]
1899-ben született született Guttmann Béla magyar sikeredző, aki labdarúgó-karrierje során játszott (és lett bajnok) az MTK-nál és az osztrák Hakoah Wiennél, majd egy amerikai túrája során kint ragadva 1926-tól New York-i klubokban szerepelt 1932-es visszavonulásáig. Borítóképen: Guttmann Béla Mario Colunával edzés közben a Nürnberger Stadion hóval borított gyepén 1962-ben
1939-ben szenzációs hír járta be a világot: a repülőgép sebessége elérte a 755 km/h-t, és ezt csak 1969-ben döntötték meg a kategóriájában. Ennek oka pedig az, hogy a repülőgépek légcsavarhajtása nagy sebességnél már nem megfelelő, mert a csavarszárnyak kerületi sebessége nagyon közel jut a hangsebességhez, ahol hatásfoka leromlik… Borítóképen: Fonó Albert otthonában,
Most miután az emberiség illetve az űrkutatók figyelme megint az égitestek közvetlen kutatása felé fordult Mars, illetve Hold kutatások, jó ha felidézzük , hogy az első holdjárókat is magyarok tervezték. 1928. Február 3-án született a Vas megyei Balozsameggyesen (ma Meggyeskovácsi) Pavlics Ferenc magyar születésű amerikai mérnök, a holdjáró autó konstruktőre. Borítóképen:
Bánhidy Antal 1929. június 14.-én startolt el Magyarországról, hogy a kicsike L2 Róma nevű géppel a svédországi Karltadban rendezendő repülő-kiállításra repüljön a géppel. Amikor odaért a kiállításra, csodálattal nézték, hogyan sikerülhetett a géppel odáig repülni. Kemény munka volt, de aztán a hazafelé tartó út első része még nagyobb kihívások elé állította a pilótát és
Azt nem mondhatjuk, hogy ez az Ikarus szép, maradjunk inkább annál – és ez tényleg igaz is! -, hogy egy különlegesség, ugyanis mint az látható, megjelenésében egyetlen más Ikarusra sem hasonlít! És ez nem véletlen! Nem arról van szó, hogy az Ikarusnál éppen szabadságon voltak a formatervezők, és a takarító néni keze megszaladt a rajzasztalon, […]