Sok olyan próbálkozás van, miszerint a kékfestő tudomány nyugatról került hazánkba, de ez elég ingatag lábakon álló állítás. Tulajdonképpen nem is lenne komolyabb jelentősége annak, hogy honnan ered a méltán világhírű magyar kékfestés, ha nem az lenne az üzenet, hogy tanulni csakis a nyugattól
Világ
Egy minden szempontból különleges Ikarus kerül bemutatásra, amely három tengellyel, kétoldali ajtókkal rendelkezett, és nem volt alkalmas a közúti közlekedésre, hiszen a maximális sebessége mindössze 40 km/h volt, és annyira le volt ültetve, hogy a városban, vagy azon kívül is bizony sok helyen felült volna a talajegyenetlenségeken. Igen ám, de a reptér az pontosan az […]
II. Rákóczi Ferenc a szatmári béke után 1711-ben az amnesztia helyett a száműzetést választotta. Lengyelország és Franciaország után a törökországi Rodostó lett élete utolsó állomása. 1720-tól e városban élte élete utolsó tizenöt esztendejét a magyar emigránsok kis csoportjával körülvéve. A rodostói magyarok egykori lakóhelyét máig Magyarok utcájának nevezik. Borítóképen:
Csupán két olyan korabeli említés ismert, amely Hunyadi Mátyás királyi könyvtárát saját névvel illeti. Az egyik a Philostratos-corvina a gyűjteményt az uralkodó melléknevének (Corvinus) megfelelően Corvina Bibliothecának nevezi, a másik említés a firenzei humanista, Naldo Naldi Mátyás könyvtárának dicsőítésére írott költeményének címében található, amely Augusta
A “jottányi” kifejezés a görög “ióta” betűből származik, ami igazából csak egy rövidke vonal és sokszor nem is önálló betűként csak egy kis lágyításra használják a szóban. Így igazán kifejezője a kevésnek, a jelentéktelennek. Ige ám, de ennek komoly történelme van! Borítóképen: Az a bizonyos pofon Egyrészt már a Biblia is alkalmazza a kifejezést:
Már hogy a fenébe lenne ez magyar? A neve alapján nem is lehetne, és ha még azt is elmondjuk, hogy A C.I-et Ernst Heinkel, a német Hansa- und Brandenburgische Flugzeugwerke cég mérnöke tervezte a Hansa-Brandenburg B.II kiképző- és felderítőgép továbbfejlesztésével, akkor végképp kétséges lehet… De! Borítóképen: Egy Phönix változat A helyzet úgy áll, hogy Magyarországon
Svédország kimaradt a két nagy világégésbő a semlegesség politikáját követve, ugyanakkor azért erős kereskedelmi kapcsolatokat tartott fönn Németországgal. 1945 után is maradt semleges, de a Marshall-segélyből azért részesült. Miután semlegességet vállalt, önmagának kellett védelmét megoldani, így erős ipari háttere volt, de mégis volt egy pillanat, amikor az Ikarus
Van talán, aki még emlékszik, hogy az 1868-ban alapított Láng Gépgyár – és hazai vetélytársa, amit később megvásárolt, a Röck-gyár – 1880 után kitartó munkával és elismerten jó gyártmányokkal teljes bizalmat szerezniük a hazai ipar széles területén, és ezzel kiszorították a külföldi (elsősorban brünni és prágai) gépgyárak termékeit a hazai piacról. Boríatóképen: A
Trieszt városi tanácsa 1896-ban elhatározta, hogy a város világítására, illetve gépek, berendezések hajtására létrehoz egy olyan elektromos telepet, ami kiszolgálja ezen igényeket. A pályázati kiírásra a kor vezető elektrotechnikai cégei jelentkeztek, melyek közül a megbízást a Ganz és társa nyerte el. Borítóképen: A trieszti Piazza Grande villamos világítása Miért éppen a
A 327 sorozatú mozdonyok belső keretes, 2’C tengelyelrendezésű, azaz három, a keretbe ágyazott kapcsolt kerékpárral és előttük két, forgóvázba ágyazott futókerékpárral készült túlhevítős, kéthengeres, szerkocsis gőzmozdonyok voltak. A három kapcsolt kerékpárra a még mindig csak 14 tonnára engedélyezett fővonali tengelyterhelés okán is szükség volt (a 327-es esetében































