Nem hallott róla senki? Senki nem tudja hol lehetett? Ki volt Székely E. Ott egyáltalán? Igen, van rengeteg kérdés, ami nekünk is elég komoly fejtörést okozott, de aztán kitartó kutatómunkával végül nyomára akadtunk a magyar repülőgép- és repülőgépmotor gyártónak! Borítóképen: Székely E. Ottó
Világ
1921-ben a francia Barrés elnökölte „illetékes bizottság” úgy dönt, hogy Ausztriában és Magyarországon nem készülhetnek repülőgépek. Az eredeti döntés ez volt, a végrehajtás pedig úgy nézett ki, hogy mindent, aminek akár csak a legkisebb mértékben is köze lehetett a repüléshez, elvettek, vagy megsemmisítettek… Borítóképen: Mátyásföldi repülőtér, a Műegyetemi Sportrepülő
Lengyel barátainkkal nem csak a történelem, hanem a hit kapcsán is összeköt bennünket valami ami évszázadok óta eltéphetetlen. Reméljük ezeket a nehéz időket is átvészeli a Magyar Lengyel barátság testvériség. Szent Kingát – Kunigundát – kérjük segítsen nekünk ebben. Borítóképen: Rerdynand Olesinski: Szent Kinga Árpád-házi Szent
Gróf Sárvár-felsővidéki Széchenyi Ödön György István Károly (Pozsony, 1839. december 14. – Isztambul, 1922. március 24.) magyar származású oszmán pasa, Széchenyi István ifjabb fia. Az állami tűzoltóság megszervezője, irányítója Magyarországon és az Oszmán Birodalomban. Elsőként jutott el hazánkból Párizsba kizárólag vízi úton. Rengeteget dolgozott a hazáért – és
A világhírű német autóipar nem biztos, hogy olyan pályát futott volna be, mint amit ma ismerünk, ha nem lettek volna olyan zseniális mérnökök, mint Barényi Béla. A Volkswagen és a Mercedes is sokat köszönhet a magyar kiválóságnak, aki éppen 117 éve született. Immár több, mint 60 éve hogy megnyitotta kapuit az a genfi autószalon, amelyen […]
„Csütörtök reggel hat óráig minden jól ment. Akkor azonban hirtelen tüzet jeleztek és a fedélzetre hívtak bennünket. Ott mentőövet osztottak szét köztünk. Mi azt hittük, hogy a tüzet hamarosan el fogják oltani, de a kapitány óvatos és mégis mentőövet oszt szét közöttünk. A tűz egy csomó kisgyereket és a hajón levő sok csecsemőt nagyon megrémítette […]
„Utunk Budapestről végigvezetett egész Jugoszlávián és Görögországon, meglehetős nehéz utakon. Azután végig motoroztunk Egyiptomon, Szudánon és Arábia egy részén, majd egy 5000 km-es indiai túra következett. India után Ceylon s végül nem kevesebb, mint 5000 mérföld, azaz 8000 km, végig az egész nagy Ausztrálián” – írta 1930 januárjában az A Kerék című lap, idézve Sulkowsky
Tarzan is a történelmi Magyarországon látta meg a napvilágot. Ezen a napon született Johnny Weissmuller, eredetileg Weissmüller János (Szabadfalva,Temes vármegye, 1904. június 2. – Acapulco, 1984. január 20.) erdélyi német származású amerikai olimpiai bajnok úszó, filmszínész, Tarzan alakítója. Borítóképen: Johnny Weissmuller az 1932-es Tarzan, a majomember című filmben
Ma ez egy igen fogós kérdés, ugyanis nemigen találunk olyan szakembert, aki egy ilyen kérdésre élből tudja a választ. Persze jobb is, ha nem építünk hadihajókat, történelmünk okán ma már ilyen méretekben egyébként sem biztos, hogy szükség lenne rá… De ha történetesen 1900-ban lennénk, és Diósgyőrben Topiczer Jánosnak tesszük fel a kérdést, biztosan mindenre kiterjedő, […]
Az előző részben bemutattuk, hogy a Ganz és Kandó (Mechwart vállalkozó kedvének hála) milyen gépeket és berendezéseket szállított ahhoz a vasúthoz, ami még ma is megsüvegelendő módon felettébb környezetbarát üzemet biztosított. De ezekhez a gépekhez és berendezésekhez kellettek ám vasúti járművek is, márpedig akkoriban nem gyártott senki olyan szerkezeteket a vaspályára,































