Az Isaszegi csata során Isaszeg és Gödöllő között került sor a tavaszi hadjárat első szakaszának döntő csatájára. 1849. április 6-án a tét mind a két hadsereg számára nagy volt. Ha a magyarok győznek, a császári-királyi hadseregnek Budára vagy Vácra kell visszavonulnia, s ezzel befejeződik a
Mások írták
1598. március 28-án éjszaka vették ostrom alá Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós csapatai Győr várát, melyet az oszmánok még a tizenötéves háború elején, 1594-ben kerítettek birtokukba.
Zágrábban semmit sem tudtak a bécsi eseményekről. Március 22-én a zágrábi Nemzeti Otthonban Draskovics Janko gróf elnökletével (Kukuljevics János vezette a jegyzőkönyvet) készülődtek a horvát nemesek a zágrábi nemzetgyűlésre. A „nemzeti kívánságokat" rögzítették és stilizálták. Elsőként a bán személyét tárgyalták és az idős Draskovics grófot javasolták, ám ő a kora miatt
A Tanácsköztársaság 133 napja Magyarország történelmének legsötétebb napjai közé tartozik, emberiség és az egyetemes Magyar kultúra elleni bűncselekmények tömegével kerültek elkövetésre. A legtöbb gyilkos sajnos büntetlenül megúszta , és a 2. világháború után szerepet vállat a kommunizmus itthoni felépítésében.
A Hofherr Mátyás és Schrantz János által 1881-ben, Bécsben létrehozott, alapítói nevét viselő mezőgazdasági gépgyár 1900-ban költözött Kispestre. Nem sokkal később egy angol partnernek köszönhetően a Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Gépgyár Művek Rt. (a traktorokon HSCS-nek rövidítették) nevet vette fel. A vállalatot 1948-ban államosították, szocialista utódja a Vörös
A Nagykunságon él egy csoport, akiket a „konok kunok”, a „kunmagyarok” névvel illetnek már több száz éve. Van, aki makacsnak, önfejűnek, büszkének tartja őket, és e jelzőknek van is valóságalapjuk. Kun őseikre ma is büszkén gondolnak az itt élők, bár már régen nem beszélik a nyelvet.
Október 6. - az aradi vértanúk emléknapja, nemzeti gyásznap Magyarországon és a magyarok által lakott területeken. Nemzetünk hőseinek többsége büszkén vállalta nemzetiségi származását, miközben együtt szenvedtek vértanúhalált a magyar hazáért.
Az iráni eredetű jászok IV. Béla uralkodása idején a kunokkal együtt telepedtek be hazánkba. A betelepedő két nép nem volt egyenrangú, s elvált egymástól eredet, nyelv, kultúra és politikai helyzet tekintetében is. A kunoknak alávetett, katonáskodással és egyéb szolgáltatásokkal tartozó segédnép volt a jász, s mint az alán népek általában, nem nomád állattartó életmódot
A Monarchia korához sokan nosztalgikus módon viszonyulnak; az tény, hogy Magyarország fejlődött, megjelentek a nagyvállalatok (vagy legalábbis a majdani nagyok elődei), a századforduló után egyre többen felismerik, hogy a kiegyezés elég „féloldalasra” sikerült, és ami fejlődést mutatott az ország, az is inkább Bécset szolgálta. Elég csak a vámtörvényekre gondolni…
A Magyar Honvédség történetének legnagyobb katasztrófája volt a II. magyar hadsereg 1942-43-as doni kiküldetése. A német parancsra a második világháború keleti frontvonalát jelentő Don folyóhoz vezényelt 200 000 fős magyar hadsereg feladata a szovjet vonalak tartása és seregeik gyöngítése volt, hogy a Moszkva bevételének meghiúsulása miatt Sztálingrád felé nyomuló, majd a