„Mily máskép festett volna ezredéves kiállításunk a Lágymányoson, a Gellért-hegy tövében, a Duna mellett! Ezen a felséges szép helyen, a minél szebbet – illetékes szakférfiak és utazók egyhangú állítása szerint – a világon kevés város tud felmutatni. A kiállítás helyett a
Videók
1866 júniusában vagyunk. Akkoriban érdekes cikkek jelentek meg a sajtóban arról, hogy úgy tűnik, nem épül meg Pest második állomása, mert a reménybeli építtető vállalkozás anyagi problémákkal küzd. Borítóképen: A pesti vasúti indóház. — 1866 (forrás: Vasárnapi Ujság, 1866, Myskovszky rajza) A Vasárnapi Újság így írt erről ekkor: „Budapestnek ez idő szerint csak két
Azt igen nehéz megítélni ennyi idő távlatából, hogy mi számított drágának vagy éppen olcsónak majd’ 100 évvel ezelőtt, de látni kell, hogy a gazdasági világválság hozta el azt a helyzetet, amikor a WM megjelent segédmotoros kerékpárjaival (ma ezeket kismotoroknak neveznénk), előtte azonban ez a kategória nem igazán létezett. Borítóképen: Az országúti csendőrség oldalkocsis
Az első nagy világégés után a vasúttársaságok – de általában a gazdaság más szereplői is – egy egészen más gazdasági környezetbe kerültek, mint addig voltak. Nem először fordult elő, de ilyen nagy változás még nem történt soha azelőtt: az új helyzet új megoldások után kiáltott! Borítóképen: Filléres gyors a ceglédi vasútállomáson – 1935 (forrás: Fortepan […]
Már Budapest-Komárom vonalszakasz 1932-es villamosítása előtt is voltak villamosított vonalak Magyarországon, de ezek jellemzően mellékvonali, vagy helyiérdekű viszonylatok voltak, a világelsőség pedig az 50 Hz-es váltóáram alkalmazása jelentette. Azt tudjuk, hogy a MÁV 1920 után szinte hihetetlenül gyorsan alkalmazkodott az új helyzethez, szolgáltatásai színvonala a
… “S tengert láttam, ahogy kitekinték”. Igen, Petőfi Sándor A Tisza című versében pontosan leírja, hogy egyszer a „A folyó oly símán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében”, míg máskor „Mint az őrült, ki letépte láncát, Vágtatott a Tisza a rónán át”. Ez tökéletesen igaz volt, és ma sincs ez másként, pedig azóta igen sok […]
Úgy lehet, nem sokan ismerik a táj nevét sem – még a helyiek is csak egyszerűen Bükknek nevezik! -, és nem is felkapott turisztikai célpont. A Mátrától északra, a Bükktől észak-nyugatra található a Heves-Borsodi-dombság, ami talán méltatlanul elfeledett területe az országnak. Más részről azonban lehet, hogy az elfeledettség csak tovább fokozza varázsát. Borítóképen: Uppony
A név kötelez? Előbb szerencsére, majd sajnos igaz volt az Ikarusra. Ahogy a mondabéli Ikarus felemelkedett a földről, és valami olyat tett, amit addig más nem, igaz volt a magyar buszgyártóra. Ahogy igaz volt az is, hogy talán túl magasra emelkedett, és a szárnyain – ami logóként is díszítette a buszokat – mintha hirtelen megolvadt […]
Nos, nem feltétlenül az autópályán! Ennek két oka volt: 1975-ben Magyarországon mindössze 141 kilométer autópálya volt, na meg az ekkor bemutatott Ikarus 211 90 km/h-ás elméleti (!) végsebessége sem nagyon tett lehetővé előzési manővereket, a gyorsulásról már nem is beszélve… De hogy a legyártott darabszámok tekintetében éppen előzött az Ikarus! Borítóképen: Ikarus 211 a
A Győri Vagongyár 1952-től 1968-ig többezer II., illetve III. osztályú távolsági személykocsit szállított le széles nyomtávra, a Szovjetuniónak. A vasúti kocsik elvi és szilárdsági számításai és gyártási műhelyrajzai Győrött készültek, és azokat Moszkvában hagyták jóvá. Borítóképen: A Moszkva-Phenjan között közlekedő vonat, nagy valószínűséggel Győrben gyártott kocsikkal