Kezdőlap Kategória: Videók

Videók

Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Milyen a légkondi, ha Ganz?

Szabolcs Fürjes 128
Nos, a legfontosabb tulajdonsága talán – amellett, hogy hatékonysága kiváló volt! -, hogy súlya mindössze a fele volt a hasonló külföldi gyártmányoknak! De ez így túl egyszerű lenne, megmutatjuk azt is, hogyan épült fel, hogyan működött, és hogyan helyezték el az Egyiptomi Államvasutak (ESR) számára 1937-ben leszállított motorkocsikba! Borítóképen: A motorkocsi belseje,
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Gigantikus munka: a Máramarossziget-Kőrösmező határszéli vasút építése

Szabolcs Fürjes 121
Nehezen tudjuk elhessegetni a gondolatot, hogy a Monarchia idején, már 1891 körül készültek a háborúra. Ennek oka pedig az, hogy a „kiválóan hadászati fontosságú vasútnak előtanulmányozását és az átalános költségvetés elkészítését a kereskedelemügyi miniszter 1891 május 2-án 27846. sz. a. kelt leiratával rendelte el”. A mondat talán jobban érthető, ha az akkoriban
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Hallod Bivaly, hogy dübörgünk? Avagy; igény szüli a mozdonyt!

Szabolcs Fürjes 171
Egy olyan korban teljesített szolgálatot a hazai vonalakon – és aztán más országokban is – a borítóképen látható két nagyszerű mozdony, ami elég szélsőséges viszonyokat hozott. És a szélsőséges helyzet szélsőséges megoldásokat kívánt meg… Nem véletlen tehát, hogy a tavaly éppen 100 éve bemutatott MÁV 424 mellé 1928-ban megérkezett a MÁV 22 sorozat is.
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Az első gyorsvonati mozdony, a Monarchia legjobbja!

Szabolcs Fürjes 180
Nem, egyáltalán nem túlzás azt állítani a MÁV 220-as sorozatú mozdonyairól, hogy a maga korában kiemelkedő teljesítményű volt, ugyanis az eredetileg az 1873-ban elkészült 2’B tengelyelrendezésű MÁV 1a. osztályba sorolt mozdonyairól így írtak hatvan évvel később: „Volt idő azonban, amikor méreteivel, súlyával és teljesítőképességével nemcsak a hazai összvasutak
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

1928, Csepel: kikötők, erőmű, vasút – mi kell még?

Szabolcs Fürjes 179
Talán nem tudják sokan, de a csepeli kikötőknek ma is komoly jelentősége van a hazai és nemzetközi áruforgalomban, de az 1920-at követő években létkérdés volt, hogy milyen módon sikerül tengeri kapcsolatot létesíteni az addigra már kialakult magyar külkereskedelmi partnerek irányába. Ennek oka az volt, hogy a magyar ipari- és mezőgazdasági termékek messze földön keresettek
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Lejárt lemez? Nem, maga a haladás! A MÁV sínautója száz évvel ezelőttről

Szabolcs Fürjes 139
A MÁV-ot rettenetes veszteség érte az első világháború, és az azt követő felforgató tevékenység okán. Elcsatolt vonalak, elrabolt eszközök, leszerelt gyárak maradtak a háború, a kommunista rémuralom, az 1920-as események, és az ezek után értelemszerűen bekövetkező válságos idők után… Az ország azonban élni akart, teste vérkeringését pedig a MÁV biztosította, és az akkori
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

A Szárd-Piemonti királytól Solferinón át a MÁV-ig

Szabolcs Fürjes 119
A Szárd Királyság 1847 előtt Szardínia szigetét jelentette, de – miután egyesítették a Savoyaiak kontinentális birtokaival nem csak kiterjedése, hanem neve is megváltozott: ekkortól a Szárd-Piemonti Királyság nevet viselte. De ez nem volt elég: Károly Albert szárd–piemonti király – aki 1831-től Szardínia és Piemont királya, Savoya uralkodó hercege volt – az egységes
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Európa élvonalában: A Magyar Posta motorizálása

Szabolcs Fürjes 167
Talán sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy az automobilizmus nyugatról terjedt keletre. Ez igaz is úgy nagy általánosságban, de nem árt tudni, hogy az akkori kelet – aminak része volt Magyarország – bizony igen komoly találmányokkal járult hozzá az automobilizmus fejlődéséhez. Borítóképen: Csonka-féle levélgyűjtőtricikli (1900) Ha pedig Európa kelet fele – bár sokkal
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Terv, terv hátán: Milyen legyen a magyar autópályahálózat?

Szabolcs Fürjes 177
A cikk szerzőjétől fiatalabbak nem igazán emlékezhetnek azokra az időkre, amikor folyamatosan szó volt a hazai közúthálózat fejlesztéséről, amikor sorra születtek a tervek, sorra jöttek az ígéretek, ámde nagyon hosszú ideig nem történt semmi… Borítóképen: Az M7-es autópálya Sukoró határánál, háttérben a Velencei-tó – 1968 (forrás: Fortepan / UVATERV) Az M3-as

Galéria

Logó