Szerdán és csütörtökön (28.-án és 29.-én) kisvasúti járműbemutatóra várja a Gyermekvasút a családokat Csillebérc állomásra, mindkét nap 10-től 16 óráig fogadja a látogatókat a rendezvény, a belépés díjtalan. Két gőzmozdony is forgalomba áll, és nosztalgiavonatokkal ingázik Széchenyihegy és
Határtalanul Magyar
Örök vita tárgya, hogy egyes népcsoportok, avagy nyelvjárások csak azért alakultak ki, mert a zárt közösségekben a helyi kulturális gazdasági fejlődés kissé más irányt vett, és annak következményeként alakultak ki egyes nyelvjárások, vagy más hatások következménye egy-egy népcsoport létrejötte a történelmi Magyarországon. Nem mi fogjuk lefolytatni ezt a vitát, ellenben
A Gömör–Tornai-karsztvidék nem egészen 600 főt számláló települése azzal került be a hírekbe, hogy hogy Magyarország segítségével megújulhatott a község temploma. Az 1920-as határ a településtől 3-4 kilométerre van, Aggtelek is alig öt kilométer, így gondoltuk, hogy érdemes megnézni, hogy ez a festői környezetben elhelyezkedő község milyen látnivalókat kínál. Borítóképen:
Timár Béla (Gyula, 1947. október 8. – Budapest, 1989. február 2.) Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező. 42 év alatt is sikerült gazdag életművet alkotnia a daganatos betegség következtében 1989. február 2-án elhunyt Tímár Béla színművész-rendezőnek. Gyulán született 1947. október 8-án. Középiskoláit Békéscsabán
Erdélyi gyökereit mindig büszkén vállalta. Bölcsészként fizikából is doktorált. Nagyra értékelte Bartók munkásságát és pl. a János vitézzel beírta magát a nemzet zeneszerzőinek halhatatlanjai közé. Sajnos neki is csak egy fél évszázad jutott mint sok sok magyar tehetségnek de ez az ötven és is kitörölhetetlen nyomott hagyott a magyar kultúrában. Ma születésnapján rá
alóságos csodagyerek volt, mégsem tanulhatott Göttingenben, helyette a bécsi katonai akadémiára került és ott kitűnő eredménnyel hadmérnökként végzett. 1831-ben megjelent Appendix című művével megalkotta a nemeuklideszi geometriát, amely nélkülözhetetlen alapot jelentett a 20. század fizikai elméletei számára.
Igen, ez más nem is történet, hanem legenda! Miért mondjuk ezt? Mert bizony, ha külföldieket kérdezünk – akik kicsit is jártasok a magyar gasztronómiában – arról, hogy milyen magyar ételt ismernek, szinte kivétel nélkül rávágják; gulyás! Persze az hamar kiderül, hogy ők nem a mi levesünket értik alatta, hanem sokkal inkább a pörkölthöz hasonló valamit […]
Ilyenkor is látszik hogy telik az idő. Mióta nincs már Kaszás Attila köztünk. Jellegzetes hangja vajon hány szerepet szólaltatott volna még meg? Drámai és komikus szerepeket is kiválóan játszott.
Az Egerhez közeli falu temploma talán még Sólyon található (ma református) templomnál is régebbi, bár a konkrét építési idő viszont itt nem bizonyítható. A Veszprémi püspökség István által aláírt alapítólevelének kiadási helye Sóly (“Sool”) temploma, 1009-ben (!), míg Tarnaszentmárián nagy valószínűséggel Géza fejedelem öccse, Mihály építtette a templomot,
„Kopónak neveztetik azon kutya, melly a vadat finom szaglásával és szorgalmatos keresésével megtalálván ‘s felvervén nyomozza vagy is hajtja, és hajtása közben szüntelenül ugat vagy csahol” – így írja le Pák Dienes 1829-ben Vadászattudomány címen megjelent művében a kopót. Borítóképen: az erdélyi kopó A kopók, melyekkel már az Árpád-házi királyok és az őket