A kézilabda világbajnokság első igazi rangadóját rendezték tegnap. Előzőleg a magyar csapat Dél-Korea ellen játszott, és jól ment a gyorslábú ázsiaiak ellen a visszarendeződés, de az is nyilvánvaló volt, hogy a nyílt védekezés ellen még sok munkát kell beletenni a csapatjátékba… És akkor jött
Videók
Orbán Balázs “A Székelyföld leírása” című művében nem csak egyszerű tájleírást ad, hanem arra törekszik, hogy minél teljeskörűbben bemutassa Székelyföldet. Mi most egy regét, avagy legendát idézünk tőle. Borítókép: Kis-Vár dombja – Csíkzsögöd Mi, kik rendszerint felfelé szoktunk igyekezni, ez alkalommal eltérünk szokott s követett irányunktól, Al-Csík
A történet Győrben indult, ahol megalakul az alapító, névadó vezetésével László Zoltán Fémárugyár. Érdemes figyelni a névre, ugyanis a kezdőbetűk (LZ) németes kiejtése adja a későbbi nevet! A kisipari vasárukat előállító vállalkozás hamarosan Budapesten is nyit kereskedelmi kirendeltséget, de – alig tíz év után… – 1929-ben elsöpri a gazdasági válság… Borítóképen: Az
A Magyar Általános Gépgyár (MÁG) – melynek elődjét Podvinecz Dániel Heisler Vilmos alapította – 1912-ben vette fel nevét. Az előd, a Budapesti Malomépítészet és Gépgyár előbb a Botond utcában, majd a Váci úton működött, de mindkettőt kinőtte, így mire saját tervezésű autókat gyártottak, már Mátyásföld adott otthont a gyárnak. A négyhengeres Magomobil, és speciális, taxizás
1933. január 14.-én született Rockenbauer Pál természetjáró, világutazó, televíziós szerkesztő, a magyar televíziós természetfilmezés egyik megteremtője. Legtöbben országjáró kéktúrafilmjeiről, a tévében többször is vetített Másfélmillió lépés Magyarországon, illetve …és még egymillió lépés című sorozatairól ismerik. Fia Rockenbauer Zoltán művészettörténész, politikus.
Magyarországon először Martinovics Ignác szerkesztett egyfajta cséplőalkalmatosságot, ez azonban nem terjedt el, jobbára technikatörténeti érdekességként ismert. A Meikle-féle verőléces cséplőgépek első lóhajtású példánya 1802-ben jelent meg az országban, de a század első évtizedeiben igazán nem terjedt el. Számot kellett vetni a jobbágyság kenyérféltésével is, akik
Mennyit veszített a Magyar Nemzet az ország az öntudat, a családok szinte fel sem lehet mérni, de egy számvetést érdemes elkészíteni , mennyi is maradt. Akkor amikor nyugaton értetlenül állnak amikor egy magyar a sérelmeire hívatkozik jó ha tud az a magyar mire hívatkozni. Trianon nem örök mert csak azt veszítjük el amiről önként lemondunk. […]
A Karikást nem feltétlen sorolnák a fegyverek közé, de valóban értő kézben komoly fegyverré válhat ez, a fő funkcóját tekintve állatterelő eszköz. Természetesen a Karikással kapcsolatban is keressük az igazi szakértőket és leírásaikat amiket szívesen közre adunk . Addig azonban amíg ezek nem állnak rendelekzésre, egy kis ismertető. Az interneten fellehető rengeteg videó
Talán sokan nem ismerik azokat a gépeket, amiket itthon gyártottak, hiszen sokuk nem élt meg nagy karriert, vagy olyan második világháború előtti konstrukciók voltak, amiket a kommunista rendszer ugyan felhasznált, de eredetijüket nem nagyon említették… Borítóképen: Csepel D-944.00 PSZH (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: Cooper6) A magyar harcjármű-gyártásban a
A süllő a horgászok körében a legnemesebb ragadozóként ismert, mind csalihalas, mind pergető módszerekkel eredményesen fogható halfaj, mely hazánkban a nagyobb folyókban és tavakban fordul elő. Borítóképen: A kifogott példány Horgászata különös élmény, a méretes példányokról szívesen adnak hírt a pecások. Az ivarérett süllő testhossza 40-50 centiméter, testsúlya 1-2































