Az Egerhez közeli falu temploma talán még Sólyon található (ma református) templomnál is régebbi, bár a konkrét építési idő viszont itt nem bizonyítható. A Veszprémi püspökség István által aláírt alapítólevelének kiadási helye Sóly (“Sool”) temploma, 1009-ben (!), míg
Videók
Megint egy olyan távozott akinek sokat köszönhet az ország a magyarság. Bánatot és dicsőséget együtt éltük át. A sok kupasikert majd az olimpiai összeomlást is. De minden sikerből és kudarcból sportemberként a hibákból tanulva jött ki ő is. Máig emlékszem néhány kedves interjúra amit vele készítettek. Láttuk örömében és bánatában is sírni. Így karácsony felé pár
A csodálatra méltó természeti környezetben fekvő Füzér Vára egyike az ország kevés olyan magánföldesúri várának, melyről nagy valószínűséggel állítható, hogy már a tatárdúlás előtt állt. A füzéri Várhegy Magyarország 7 természeti csodájának egyike, amely Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Zempléni-hegység legkeletibb részén, egy meredek oldalú vulkáni kúpon található.
I. András (avagy Endre), akit 1046-ban (egyes források szerint 1047-ben) koronáztak királlyá, Béla herceggel osztozott a hatalmon. Örökösévé és a Magyarország 1/3 területén létrehozott dukátus (hercegség) urává tette. A két testvér között 1057-ben romlott meg a kapcsolat, amikor I. András kiskorú fiát, Salamont királlyá koronáztatta és örökösévé tette. Borítóképen: Béla
Nem, sajnos ezúttal nem egy hangos nemzetközi sikerről számolunk be, sőt úgy általában sem lehet komolyabb sikerről beszélni, de itt és most egy olyan műalkotásról lesz szó, ami megjelenésével, eleganciájával csodálatraméltó alkotása a magyar iparnak! Nem is beszélve arról, hogy a 20. századi magyar történelem szerves részévé lett, pedig összesen – írd és mondd! – […]
Sporttörténeti sorozatunkban az első igazi Magyar futball Clubot mutatjuk be.
Azt mindenki tudja, hogy a tihanyi alapítólevél az egyik legfontosabb magyar nyelvű szórványemlék, a lejegyzett magyar szavak latin nyelvű szövegbe ágyazódnak be. Az is közismert, hogy az okiratot I. András magyar király adta ki, és valószínűleg Miklós püspök fogalmazta. Van azonban pár olyan tény, ami nem biztos, hogy eleddig kellő hangsúlyt kapott az apátsággal
Tóth István 1891. július 28-án Budapesten született, vasutascsaládban. Édesapja, Tóth Dezső szép karriert futott be az államvasutaknál, főtanácsosi címig vitte. A kis Pistát keresztanyja nevezte el Potykának, s a név annyira rajta ragadt, hogy már a fiúk is így szólították a grundon, amelyen szíve szerint naphosszat rúgta volna a labdát. „Az idők folyamán a k betű kikopott
Nevezik a legnagyobb Árpád-házi királynak is, de mi ezzel a jelzővel kicsit óvatosabban bánnánk – még akkor is, ha III. Béla uralkodása alatt felvirágzott a gazdaság és kultúra! -, ugyanis az Árpád-ház megannyi kitűnő királyt adott Magyarországnak. Annak jártunk utána, hogy miként vált 24 esztendős uralkodásának végére Magyarország vezető hatalommá Európában. Borítóképen: