Bölöni László (Marosvásárhely, 1953. március 11. –) romániai magyar labdarúgó, edző. Ha csak annyit tett volna , hogy a nemzetközi labdarúgásnak adja Ronaldót akkor is beleírta volna nevét a sporttörténelembe. Borítóképen: Bölöni László és Ronaldo Labdarúgóként , a történelem fordulatainak
Sport
Talán nem volt még egy olyan magyar sprotoló, aki annyi féle sportágban kitűnő eredményeket ért el, mint Manno Militades, akinek édesapja Manno Demeter jómódú gabonakereskedőnek számított a vajdasági Pancsován, de az 1880-as években Budapestre költözött családjával. A két fiú – Miltiades és Leonidas – közös szereleme lett a sport, szinte valamennyi szabadtéri sportba
Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold; Budapest, 1878. február 1. – Budapest, 1955. november 12.) magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a „Magyar delfin”. Borítóképen: Hajós Alfréd “Nem éreztem a víz
Nem ismerős a név? Pedig Váry Sándor volt az, akit 1936-ban az Egyesült Államokba hívtak profi szabadstílusú birkózónak, és aki aztán az elkövetkező másfél év alatt megvívott 200 mérkőzéséből 190-et megnyert (5 döntetlen és öt pontozásos verség mellett), és ő volt az, akinek ezalatt az idő alatt válla soha nem érte a padlót! De kezdjük […]
Mi az oldalunkon nem szoktunk aktuális eseményekkel foglalkozni, mert úgy gondoljuk, hogy a jelen eseményeinek közlésére sokkal jobban felkészült oldalak egész arzenálja áll a kedves olvasók rendelkezésére. Miért teszünk most kivételt? Bármilyen furcsa is, de úgy gondoljuk, hogy semmiféle kivételt nem teszünk, amikor Nemzeti Tizenegy jövő évi Eb-re kijutásáról szóló
„A Gymkhana egyfajta motorsport, más néven Motorkhana Ausztráliában és Új-Zélandon, és Autotesting az Egyesült Királyságban és Írországban. A gymkhana célja a lehető legjobb idő elérése.” – olvassuk a definíciót. Ehhez képest kiderült, hogy már 1928-ban a budapesti Concours d’Elégance-on rendeztek ilyen versenyt! Sőt a borítókép tanúsága szerint motorral már 0927-ben
Zádor Ervin vértől vöröslő felsőtesttel a tribün előtt végigvonulva a magyar forradalom hősévé vált. A mérkőzést a játékvezető magyar győzelemmel lefújta, a szovjet csapatot a rendőrök kimenekítették az uszodából, míg a tömeg a magyar csapatot ünnepelte. Zádor véres képe bejárta a világsajtót, szimbolizálva a magyar nép küzdelmét és ellenállását.
Szusza Ferenc (1923–2006), a magyar labdarúgás egyik ikonja, aki pályafutását az Újpesti Dózsa csapatában töltötte, minden idők egyik leggólerősebb csatára. Születésétől fogva Budapesthez kötődött, és már fiatalon elkezdett ragyogni a labdarúgás világában. Életében 1008 mérkőzésen lépett pályára, és lenyűgöző 1132 gólt szerzett, mérkőzésenkénti gólátlaga 1,12 volt.
A világhírű Földkerülő óceánvitorlázó 2017. február 8.-án a címben idézett mondattal jelentette be, hogy visszavonul a versenyzéstő. Akkor, 64 évesen szinte mindent elért, amit csak el lehet érni a vitorlázásban a Föld nevű bolygón. De hogyan jutott egyáltalán az óceánokra, mikor Magyarországnak nincsenek tengerei? Hacsak nem a magyar tengerre, a Balatonra gondolunk…
„Mivel Magyarországon nem árusítottak és ezután sem árusítanak Yamaha motorkerékpárokat, a japán gyár — érthetően — nem ad speciál versenygépet Drapál Jánosnak, azért, mert abból sorozatos győzelem esetén sem húz annyi hasznot, mintha finn vagy angol nemzetiségű versenyző ülne a gyári motoron” – írta az Autó-Motor 1974. február 6.-i száma. Borítóképen: Rajt a monzai