Verebes József magyar labdarúgó, edző és mesteredző (Budapest, 1941. március 23. – Budapest, 2016. március 13.) magyar labdarúgó, edző, mesteredző. Az 1980-as évek elejének győri aranycsapatának a vezetőedzője volt. Edzőként bajnok volt az MTK-VM-mel, később
Sport
1899-ben született született Guttmann Béla magyar sikeredző, aki labdarúgó-karrierje során játszott (és lett bajnok) az MTK-nál és az osztrák Hakoah Wiennél, majd egy amerikai túrája során kint ragadva 1926-tól New York-i klubokban szerepelt 1932-es visszavonulásáig. Borítóképen: Guttmann Béla Mario Colunával edzés közben a Nürnberger Stadion hóval borított gyepén 1962-ben
Bölöni László (Marosvásárhely, 1953. március 11. –) romániai magyar labdarúgó, edző. Ha csak annyit tett volna , hogy a nemzetközi labdarúgásnak adja Ronaldót akkor is beleírta volna nevét a sporttörténelembe. Borítóképen: Bölöni László és Ronaldo Labdarúgóként , a történelem fordulatainak köszönhetően, nem azt a zászlót kellett szolgálnia amit igazán szeretett volna, de
Talán nem volt még egy olyan magyar sprotoló, aki annyi féle sportágban kitűnő eredményeket ért el, mint Manno Militades, akinek édesapja Manno Demeter jómódú gabonakereskedőnek számított a vajdasági Pancsován, de az 1880-as években Budapestre költözött családjával. A két fiú – Miltiades és Leonidas – közös szereleme lett a sport, szinte valamennyi szabadtéri sportba
Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold; Budapest, 1878. február 1. – Budapest, 1955. november 12.) magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a „Magyar delfin”. Borítóképen: Hajós Alfréd “Nem éreztem a víz
Nem ismerős a név? Pedig Váry Sándor volt az, akit 1936-ban az Egyesült Államokba hívtak profi szabadstílusú birkózónak, és aki aztán az elkövetkező másfél év alatt megvívott 200 mérkőzéséből 190-et megnyert (5 döntetlen és öt pontozásos verség mellett), és ő volt az, akinek ezalatt az idő alatt válla soha nem érte a padlót! De kezdjük […]
Mi az oldalunkon nem szoktunk aktuális eseményekkel foglalkozni, mert úgy gondoljuk, hogy a jelen eseményeinek közlésére sokkal jobban felkészült oldalak egész arzenálja áll a kedves olvasók rendelkezésére. Miért teszünk most kivételt? Bármilyen furcsa is, de úgy gondoljuk, hogy semmiféle kivételt nem teszünk, amikor Nemzeti Tizenegy jövő évi Eb-re kijutásáról szóló
„A Gymkhana egyfajta motorsport, más néven Motorkhana Ausztráliában és Új-Zélandon, és Autotesting az Egyesült Királyságban és Írországban. A gymkhana célja a lehető legjobb idő elérése.” – olvassuk a definíciót. Ehhez képest kiderült, hogy már 1928-ban a budapesti Concours d’Elégance-on rendeztek ilyen versenyt! Sőt a borítókép tanúsága szerint motorral már 0927-ben
Zádor Ervin vértől vöröslő felsőtesttel a tribün előtt végigvonulva a magyar forradalom hősévé vált. A mérkőzést a játékvezető magyar győzelemmel lefújta, a szovjet csapatot a rendőrök kimenekítették az uszodából, míg a tömeg a magyar csapatot ünnepelte. Zádor véres képe bejárta a világsajtót, szimbolizálva a magyar nép küzdelmét és ellenállását.
Szusza Ferenc (1923–2006), a magyar labdarúgás egyik ikonja, aki pályafutását az Újpesti Dózsa csapatában töltötte, minden idők egyik leggólerősebb csatára. Születésétől fogva Budapesthez kötődött, és már fiatalon elkezdett ragyogni a labdarúgás világában. Életében 1008 mérkőzésen lépett pályára, és lenyűgöző 1132 gólt szerzett, mérkőzésenkénti gólátlaga 1,12 volt.