Tudjuk, hogy az Ikarus nevét az 1949-es összevonás és államosítás során nyerte el. Az Ikarus Gép- és Fémáru Rt. lett a névadó, ami a repülőgépalkatrészek gyártására alakult eredetileg, de 1920 után kénytelen volt profilt váltani, autóhűtő gyártóként működött tovább. Talán szerencsésebb lett
Történelem
A mai napig fennmaradt – részben – az az igen érdekes ősi táj, ami valójában a valódi természetességét adja az Alfold nagy részének, hiszen a folyószabályozások előtti időkbe vezeti vissza azt a szerencsés látogatót, aki ide érkezik. Borítóképen: Tanya a Sárréten, 1891 A Nagy-Sárrét a Berettyó–Körös-vidék nyugati kistája Békés és Hajdú-Bihar vármegye határterületén. A 620
„… nem rég azt hallám beszélni okos emberektől, hogy szabályozni szándékozván a’ Dunát, a’ Margit sziget melletti Dunaágat, ’s a’ Soroksári Dunát is eliszapoltatni javassák, miáltal, fájdalom, a’ projectált Pest és Szeged közti csatorna, melly torkolatját Harasztinál valahol nyerné, egészen tönkre jutna” – írta a Hasznos Mulatságok 1835. évi 39. száma. Borítóképen: A
Bizony ez sem ma volt… Egészen pontosan 1954 november 18-án lett 5 éves az autógyár – legalábbis, ha az alapítólevél dátumát tekintjük a nemzeti vállalat megalapításának. Tudni kell, hogy Szigethalmon üzemelt a Weiss Manfréd által birtokolt Dunai Repülőgépgyár, amit – érthető okoknál fogva – súlyos bombatámadások értek, a gépeket, berendezéseket pedig elszállították,
A Marx és Mérei, majd a Marx és Marx története ugyan véget ért, de a vállalat története mégsem, hiszen a háború után a romokon végül újraindul a termelés. Persze – ahogy az már csak ezekben az időkben volt – semmi nem volt már a régi, mindent és mindenkit átszerveztek, beszerveztek, na meg túlszerveztek… Borítóképen: Műszerfal […]
A Csepel D-566 története a ’60-as évek közepére nyúlik vissza, amikor már a régebbi Csepel modellek kiöregedőben voltak, és egyszerre új követelmények, helyesebben a követelmények újabb szintje jelent meg a katonai teherautókkal szemben. Ez persze mindig jellemző volt, de akkor úgy látták, hogy egy nagy ugrást kell végrehajtani, mert erre akkor adottak voltak a feltételek!
A második nagy világégés lezárulta után a magyarországi vállalatok folytatták működésüket – már amelyik képes volt erre, de a többség újra működött -, de sok esetben nem az eredeti profiljuknak megfelelő tevékenységet folytatták egy ideig, hanem a szovjet csapatoknak termeltek, illetve javítottak, és nyilván az újjáépítési munkálatokban is részt vettek. Borítóképen:
A múlt század nyolcvanas éveinek második felétől egyre nagyobb kapacitásfelesleg alakult ki, mert a gazdaság növekedése leáll, sőt egyre inkább a recesszió felé tartott, majd pedig jött a kilencvenes évek gazdasági sokkja, de mégis volt kiút, de ez sem volt egyszerű… Borítóképen: A Budapest-Veszprém járat indulása – 1999 1986-ban megalakult a VOLÁNCAMION
Az autózás legkorábbi időszakában jellemző volt, hogy a buszok és a teherautók azonos motor-alváz egységre épültek, az autóipar akkori sajátosságai okán kezdetben igazán csak a karosszéria műhelyben dőlt el, hogy egy-egy autó (mert ekkor a motor-alváz egységet máris automobilnak nevezték) milyen funkció ellátására lesz alkalmas. Borítóképen: Csepel D-705, Ikarus 55 és
„A készülő alvázak minden része magyar gyártmány. MÁVAG-gyártmány, mint mondottuk, az alvázkeret, magyar a motor, melynek könnyűfém alkatrészei (karter, váltóműház) Hubert és Sigmund-féle silumin-öntvényből valók, a hatalmas 54 liter űrtartalmú Ikarus-hűtő, a 38×9 méretű Cordatic óriásballon abroncsok, az összes fogaskerekek, tengelyek, sőt még a felszerelési cikkek