Akik jól ismerik a Balatont, pontosan tudják, hogy a Magyar Tenger elnevezés nem nagyzolás, hanem arra utal, hogy a Balaton bizony viharban olyan arcát mutatja meg, amit a nyári napsütésben fürdőzők el sem tudnak képzelni… Mígnem olyan gyorsasággal le nem csap a vihar, amit máshol nem igazán
Történelem
Az egységes közúti járműgyártás koncepciója abból az ötletből, illetve kényszerből fakadt, hogy a Steyr motorlicensz megvásárlása után nem igazán volt lehetőség más motortípusok licenszének vásárlására, és ha már így volt, a Csepel által gyártott motorokat szerelték minden létező járműbe (de volt stabilmotor, és más területen használt Csepel motor is!), de a teherautókba
Miért gondoljuk, hogy a Csepel D344 megjelenése már egy újabb korszak nyitánya a Csepel és a hadsereg kapcsolatában? Nos, ennek igen egyszerű oka van: a Csepel D344 tervezése idején még mindig érvényes volt a korábbimegállapítás: az import több oknál fogva sem volt megoldás, így a hazai teherautógyártás nem csak cél volt, hanem egyenesen kényszerűség. A […]
Nem titok, hogy a hazai autógyártás beindítása nem csak az újjáépítés, az ehhez szükséges emberi erő szállítása, valamint az import ellehetetlenülése miatt volt égetően fontos a második világháború után, hanem azért is, mert a totálisan szétvert, és szinte minden eszközétől megfosztott hadsereg számára is elengedhetetlenek voltak a járművek. Borítóképen: Csepel 350
A Kassa-Oderbergi vasútvonal 1871-es megnyitásával a Magas-Tátra vasúttal is elérhetővé vált, ennek következtében pedig a turizmus rohamos fejlődésnek indult. Igen ám, de az igazán komoly hegyek közötti közlekedés nem volt jól megoldott, ezért az akkori döntéshozók a fejlesztés mellett döntöttek. Borítóképen: Ótádrafüreden a Tátrai Villamos Vasút 1910 körül Persze a vonal
Nos, a felsővezetékeket hiába is keresnénk, mert ekkor még a munkavezetékeket alul a sínek mellett, vagy azok alatt futó áramvezetéket építettek ki. Ma már a felsővezetékes rendszer egyeduralkodónak számít, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az alul vezetett munkavezeték bizony sokkal jobb esztétikai megjelenést biztosított a korai villamosok számra. Borítóképen: Teréz
„Magyarországnak egyik legnagyobb villamostelepe a gróf BatthyányLajos ikervári uradalmán levő telep, melyet a Rába vize által mozgatott nagy turbina tart üzemben. Ez a telep eddig ellátta villamos világítással Ikerváron kívül Szombathelyt és Sárvárt is, azonkívül áramot szolgáltat a szombathelyi villamosvasútnak és kolbászgyárnak” – írta a Pesti Napló 1900 február 3.-án
Nos, a legfontosabb tulajdonsága talán – amellett, hogy hatékonysága kiváló volt! -, hogy súlya mindössze a fele volt a hasonló külföldi gyártmányoknak! De ez így túl egyszerű lenne, megmutatjuk azt is, hogyan épült fel, hogyan működött, és hogyan helyezték el az Egyiptomi Államvasutak (ESR) számára 1937-ben leszállított motorkocsikba! Borítóképen: A motorkocsi belseje,
Nehezen tudjuk elhessegetni a gondolatot, hogy a Monarchia idején, már 1891 körül készültek a háborúra. Ennek oka pedig az, hogy a „kiválóan hadászati fontosságú vasútnak előtanulmányozását és az átalános költségvetés elkészítését a kereskedelemügyi miniszter 1891 május 2-án 27846. sz. a. kelt leiratával rendelte el”. A mondat talán jobban érthető, ha az akkoriban
Egy olyan korban teljesített szolgálatot a hazai vonalakon – és aztán más országokban is – a borítóképen látható két nagyszerű mozdony, ami elég szélsőséges viszonyokat hozott. És a szélsőséges helyzet szélsőséges megoldásokat kívánt meg… Nem véletlen tehát, hogy a tavaly éppen 100 éve bemutatott MÁV 424 mellé 1928-ban megérkezett a MÁV 22 sorozat is.