Tévedés ne essen, azt nem mi fogjuk megmondani, hiszem a megfejtés kicsivel több, mint 120 éve ismert. Pontosan, itt és most az Erzsébet hídról – az első Erzsébet hídról – lesz szó, ami átadását követően csaknem negyed századig rendszerében világrekorder, hetven éven át Duna-rekorder, és az
Történelem
Maga a szó az ausztriai német Wurstelprater önállóan átvett előtagja, ami szó szerint vidámparkot jelent. És igen, volt egy Vidámpark a Városligetben később, de az már csak nyomokba és csak az indulása idején tartalmazta a valamikori Vurstli hangulatát… Aztán a Vidámparknak is vége lett, de ez már egy másik történet… Borítóképen: A városligeti Vurstli, Körhinta-sor […]
„A honfoglaló magyarok az őshazából magukkal hozták a racka juhot, amely tipikusan ősmagyar állat, és sehol másutt nem található, csak ott, ahol a magyarok éltek és élnek” – Gaál László: A magyar állattenyésztés múltja. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966. Borítóképen: ackajuhok Mekszikópusztán, a Fertő–Hanság Nemzeti Parkban (szerző: Pellinger Attila – CC BY 3.0)
Senkinek nem kell bemutatni, hogy milyen károk keletkeztek a második nagy világégés során. Minden épített, és sokszor a természeti elemek is érintettek voltak, hogy a rengeteg emberéletet már ne is említsük. Ezúttal sem fogunk politikai véleményt formálni, csakis és kifejezetten azt mutatjuk meg, hogy a károk egy szeletét jelentő magyarországi hidak milyen károkat
Ahogy azt Eger város nevének egyik megfejtéseként is ismerjük Egervár esetében szintén az égerfa lehet a névadó, hiszen Egervár neve a korábban mocsaras területen gyakori égerfa és a 13. században már a település létező várának összevonásából adódott. De Eger város, és Egervár bizony még légvonalban is majd’ 300 kilométer távolságra van, de történetükben mégis van […]
Cikkeinkben már igen sokat foglalkoztunk a Csepel Autógyár történetével. Az autógyár egy külön vállalat volt, nem volt része a Csepeli Fémműveknek, de történetük közös tőről fakad. Igen, a Weiss Manfréd Acél- és Fémművekről van szó, illetve annak leányvállalatairól, ami azonban egy ponton összevontak… Borítóképen: A Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek főbejárata a Szent Imre
Igen a MÁV M42-es „sorozatot” akkor kezdték el tervezni, amikor a MÁV elhatározta, hogy lecseréli az akkora már kiöregedett M44 sorozatú tolatómozdony típust egy hasonló kaliberű, de a kornak megfelelő felépítményű mozdonytípusra, és ez lett az M42-es. A előző mondat idézőjele pedig nem véletlen… Borítóképen: A GYSEV M42 típusú mozdonya a soproni pályaudvaron (szerző:
Valóban volt ilyen verseny? Valóban elérte minőségben a hazai termék az amerikai óriásvállalat termékeinek színvonalát? Nos, ezt úgy igazán nem tudjuk, mert sem a GE, sem pedig a BEAG akkori gyártmányait nem volt alkalmunk kipróbálni. Már csak azért sem, mert az évszám 1975, amikor a Hi-Fi kifejezésről értelemszerűen nem is hallottunk… Borítóképen: A BEAG logója […]
„A számítások azt mutatják, hogy ha a közlekedés teljesítőképességét azon a szinten kívánjuk tartani, melyet a népgazdaság örvendetesen gyors fejlődése, illetve ennek következtében jelentkező szállítási igényei megkívánnak, akkor folyamatosan és hosszabb időn keresztül a nemzeti jövedelem nagyobb hányadát kell a közlekedés fejlesztésére fordítani, mint eddig” – ismét dr.
Az előző részben az első figyelmeztetések egyikét idéztük fel, ami arra hívta fel a figyelmet, hogy a közlekedésre nem fordított elég figyelmet az akkori – és az előző – vezetés, ezért aztán nemhogy a termelés fokozódásával, az utasforgalom növekedésével nem tudott lépést tartani az ágazat, hanem még a természetes amortizáció pótlása, illetve a megfelelő karbantartások