1949. november 15-én indult meg a munka a Csepel Autógyárban. A következő hetekben, hónapokban hol egy műhellyel, csarnokkal, hol egy irodával, de valamivel folyton bővült a gyár. December 21-ére – Sztálin születésnapjára – elkészült az első Csepel D 413-as jelű dízelmotor. A járműgyár
Történelem
Ezúttal egy olyan gőzmozdonyt mutatunk be, ami se nem hazai termék, se nem magyar fejlesztők munkájának eredménye, azonban mégis fontos szerepe volt a magyar vasút életében, hiszen a MÁV 510 darabot vásárolt belőle a második világháború után. Borítóképen: A felújított 411,358-as Truman gőzmozdony (MÁV 411 sorozat) Hegyeshalom állomáson A mozdony kifejezetten háborús
Inkább csupa nagybetűvel kellene írni: MOTOR. Igen, mert az a motor, amit a Ganz gyártott, és amit Jendrassik György fejlesztett ki igen széles körben használt volt, és persze nem egyféle motort jelentett, hiszen az igények sokfélék voltak, és folyamatos volt a fejlesztés a gyártás során is! Borítóképen: A Ganz által az ESR-nek (Egyptian State Railways) […]
1897 október 31. Ezen a napon mérettette meg magát az első magyar futball klub – mindjárt egy külföldi ellenféllel szemben. Mert az igaz ugyan, hogy a Monarchia másik országából, pontosabban Bécsből érkeztek, de az osztrák és a magyar labdarúgószövetség mindig is különálló szervezetek voltak – már amikor megalakultak… Az akkori vendégcsapat, a Vienna Cricket and […]
Talán sokan azt gondolják, hogy 100 évvel ezelőtt általános jelenség volt, hogy a futball-csapatok olyan pályákon léptek a nagyérdemű elé, megmérettetni magukat az ellenféllel, amit jobb esetben egy odakendácsolt korlát választott el a nézőtértől, ami jobb esetben is maximum egy földből rögtönzött, alig 1,5-3 méter magas rézsű volt. Borítóképen: MTK stadion 1929 – a
Kandó Kálmán jókor volt, jó helyen – 10 éves korában jelent meg Berlinben az első villamos mozdony. 16 éves volt, amikor a Ganz-gyár mérnökei kifejlesztették a transzformátorrendszert és 20 éves korában indult külföldön a háromfázisú áramrendszer fejlődésnek -, de kortársaira ez ugyanúgy igaz volt, mégis ő lett az, aki a vasút villamosításának világszinten is
A hazai ipartörténet egy érdekes fejezete a MÁV részére szállított legnagyobb teljesítményű fővonali dízel-villamos erőátvitelű dízelmozdony-sorozat története. A DVM10 gyári típusjelű gép eredetileg nem szerepelt a Ganz-MÁVAG terveiben, de aztán a „nagy testvér” machinációinak eredményeképpen mégis gyártásba került. Borítóképen: A MÁV M63 003 pályaszámú nagy
A dolog pikantériája, hogy helyesen a 71-es számmal kellett volna kezdeni, de ezt akkor valamiért nem tudták… Talán az lehet az ok, hogy 1949-ben és az azt megelőző cirka két évtizedben nem igazán kutatták az egyházi levéltárak anyagát – csoda, hogy egyáltalán megmaradtak… -, így aztán úgy tudták, hogy Joszif Dzsugasvili 1879. december 9.-én, azaz […]
Manapság rengeteg hír jelenik meg a Budapest-Belgrád vasúttal kapcsolatban. Azon túl, hogy természetesen a politika ezt a lerágott csontot is csak tovább rágcsálja, sokkal fontosabbnak tartjuk, hogy bemutassuk a vonal történetét – amit egyébként soha nem neveztek Budapest-Belgrád vasútvonalnak… Borítóképen: Az újvidéki vasúti híd – a vonal elemeként – 1884 A
A magyar futball első osztályának versenysorozatát 1901-ben írták ki. Öt csapat szerepelt az élvonalban akkor. A két első kiírást megnyerő BTC-re talán kevesen emlékeznek, de az Ferenczvárosi TC neve annál ismerősebb lehet. 1902-ben aztán feltűnik egy csapat a másodosztályban, amit az előző évben alapítottak ugyan, de 1902-ben máris feljut az első osztályba! Borítóképen: