A Weiss Manfréd Rt. (WM) 1930-ban jelent meg a piacon saját gyártmányú varrógépével. A vállalat bizony nagy utat tett meg addig, hiszen a varrógép-gyártás nagy precizitást igénylő munkafolyamat, és a felhasznált anyagok terén is igen igényes termék a varrógép. Ezt számomra mi sem bizonyítja
Történelem
Igen így, hiszen akkoriban még az akkori nyugati tánczenét a Szabad Európáról lemásoló zenekarok is körülbelül így, fonetikusan írták le a szövegeteket… De ebben az esetben a Dongó egy aprócska szerkezet, egy valódi segédmotor a Dongó, amit az a belátás szült, hogy bár a Csepel motorok nagyobb számban készültek már, de a lakosság anyagi helyzete […]
Bizony, ahhoz, hogy a ’60-as évek vége felé a mennyben érezze magát a motoros, nem kellett több lóerő, különösen azért nem, mert a gép, amibe építették nem haladta meg a 100 kilogrammot! Ami pedig egészen elképesztő, az nem más, mint hogy mind a 36 lovat egy 250-es kéthengeres, kétütemű motorból csalogatták elő! Borítóképen: Pannónia P20M […]
A Csepel Autógyárat a valamikori Dunai Repülőgépgyár helyén építették fel, amiről csak annyit szoktak megjegyezni, hogy a Weiss Manfréd által birtokolt cégcsoport egyik tagja volt, de ennek a gyárnak a történetéről már kevesebb szó esik. Pedig már a magyar repülés hajnalán megalakult az először itt tevékenykedő Magyar Repülőgépgyár Rt., amit a Ganz, a Danubius, valamint
„Mivel Magyarországon nem árusítottak és ezután sem árusítanak Yamaha motorkerékpárokat, a japán gyár — érthetően — nem ad speciál versenygépet Drapál Jánosnak, azért, mert abból sorozatos győzelem esetén sem húz annyi hasznot, mintha finn vagy angol nemzetiségű versenyző ülne a gyári motoron” – írta az Autó-Motor 1974. február 6.-i száma. Borítóképen: Rajt a monzai
Bár csak 27 éves korában kezdett autógyárban dolgozni, de ez még mindig nagyon az autózás hajnala volt, ugyanis 1901-et írunk, a helyszín pedig Párizs. A műszaki dolgok iránti lelkesedése azonban korábbról jött, hiszen az akkor a szeghalmi uradalom gépműhelyében dolgozott, majd pedig lakatos és rézöntő mesterként kereste kenyerét, de már ekkor – munkája mellett! – […]
Talán vannak még, akik emlékeznek a Méray Motorkerékpárgyár (a két testvér Méray-Horváth Lóránd és Endre vállalkozása) elég szövevényes története során kiváló motorkerékpárokat készítettek, de azt talán nem, hogy 1930-ra igen széles termékpalettát alakítottak ki! Borítóképen: Egy későbbi hirdetés, Méray 350, 1938 A csúcstermék talán vitán felül a Méray 1000-es volt, de ha
„Sürgősen rendezni kell Budapesten a park kérdést. A legkomolyabb helyszíni szemle alapján meg kell állapítani azokat a helyeket, ahova az automobilisták leállíthatják gépeiket. A parkolást tiltó táblák máról holnapra jelennek meg az utcákon és máról holnapra változnak minden bejelentés nélkül” – olvassuk. Borítóképen: Budapest, 1938 – a Belgrád (ferenc József)
Amikor a Déli pályaudvar elődje, a Buda indóház megépült 1861-ben, a Vérmező sarkán álló szerény épület, illetve a gőzmozdonyok füstje nem sokakat zavart, ugyanis gyéren lakott rész volt a terület. Aztán ahogy a város minden irányba terjeszkedni kezdett, Buda sem maradt ki, egyre sűrűbben beépített területté vált, még ha a Vérmező nagy része beépítetlen is […]
A magyar nyelv szép, a magyar nyelv kifejező, a magyar nyelv képi jellege hat gondolkodásunkra, társadalmunkra, és persze ha még a spotra, nevezetesen a focira is. Akkor, amikor először találkoztunk ezzel a sporttal, problémát jelentett elnevezése, mert az angol „football” szó magyarul nem volt elég szemléletes, nem fejezte ki igazán ennek a sportnak a lényegét. […]