Az 1939 december végétől 1940 március elejéig terjedő, hozzávetőleg 73 napból 21 napon -15 C° alá süllyedt a hőmérséklet. A hideg időt csak még zordabbá tette, hogy rengeteg csapadék – értelemszerűen hó – esett 1940 január és február hónapjaiban. A leesett hó az ország területének túlnyomó
Történelem
1937 július-szeptember hónapjaiban Albrecht királyi herceg Délamerika középső részeire gazdaságföldrajzi tanulmányutat vezetett. Kíséretében volt néhai Edvi-lllés Lajos ny. folyamőrkapitány, mint a tanulmányi csoport szállásmestere és vízi részlegének vezetője, dr. Csiky János egyetemi tanársegéd, agrokémikus, dr. Miletits György orvos, Weisz Mihály uradalmi művezető és a
Amit kerestek, megtalálták, és ez nem volt más, min az olaj, ugyanakkor a napi három vagonnyi termelés nem volt egy „nagy dobás”. De akkoriban – a második világháború előestéjén vagyunk, már sejthető, hogy nagy felfordulás jön – bizony mindennél fontosabb volt a stratégiai szempontból nélkülözhetetlen területeken az önellátás. Borítóképen: A SALVUS gyógyvíz forrása
A múlt század ’30-as éveiben a vitorlázó repülés egyre inkább a termikek felé fordult, ez az irány azonban újabb géptípusok kifejlesztését igényelte. A téma Magyarországon is felmerült, ezért hiányon a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület H. Jacobs Rhönbussard nevű gépének megépítésével kívánt segíteni, azonban a gép építése közben Jakobs Rhönsperber nevű újabb gépe 1935.
Bár a Budaörsi repülőtér építésének gondolata már 1931-ben felvetődött, a gazdasági helyzet okán mégis csak 1935-ben indulhatott meg az építkezés. A tervpályázat két nyertese Bierbauer Virgil és Králik László lettek, a két eltérő tervet a bíráló bizottság egyaránt a legjobbnak ítélte és ezért közös terv készítésére szólította fel őket. A végső tervben végül Bierbauer
„… a Duna-tengerhajózási Rt. által életbeléptetett menetrend értelmében-hetenként rendszeres és közvetlen hajóvonaljáratok indulnak Budapestről a Fekete tengerre és a Földközi tenger keleti részének bármelyik kikötőjébe, Istanbulba, Haifába, Port-Saidba, Alexandriába, akár Piräusba, vagy Salonikibe” – írta az A Technikus című kiadvány 1936. évi 7. számában, majd így
Az első világháború alatt erős magyar repülőgépipart alakítottak ki, így a harcok lezárulta után felcsillant a remény a polgári repülés megteremtésére, hiszen az alapok adottak voltak. A Kereskedelmi Minisztérium hatáskörébe tartozó polgári repülést azzal indították el, hogy megalakították a polgári repülési hatóságot Légiforgalmi Szakosztály néven, majd 1920. február
Korábban egyik cikkünk beharangozójában azt írtuk, hogy Kandó Kálmánnak igazán csak egy komoly találmánya volt, de az az egy maga a modern villamos vasút. A nagyfeszültségű háromfázisú váltakozóáramú vontatás sikerének kulcsa a Kandó Kálmán által megálmodott, és megvalósított fázisváltó volt. A berendezés a Kandó féle kialakítás szerint egy egyfázisú szinkronmotor és egy
Karafiáth Jenő 1920. április 20-án tartotta meg a Nemzetgyűlésben azt az első nagyhatású felszólalást, amely teljes egészében a testnevelés ügyével foglalkozott. A merev német torna rendszerrel ellentétes „szabadtéri” sportok előtérbe helyezése, s mindezekkel szinte olyan hangulatot alakított ki a Nemzetgyűlésben, hogy javaslatát nemhogy visszautasítani, de vitatni sem
Sokan és sokáig nem gondolták, hogy valaha is találnak földgázt az Alföldön, de szerencsére nem tartozott ezek közé Dr. Pávai Vajna Ferenc magyar királyi főbányatanácsos-főgeológus, aki tudta, hogy miként kell rálelni a szénhidrogénekre, és tudta, hogy sok-sok kollégája alapos tévedésben van az Alföld földtani felépítését illetően… Borítóképen: A villamos központi telep,