Európában fokozatosan tértek át az egyes államok a jobboldali közlekedésre, és eljött az idő, amikor ez Magyarországon is megtörtént. A feladat nem volt egyszerű, hiszen a forgalomtechnikai berendezések, az utak kialakítása, vagy éppen a tömegközlekedés megállóhelyei, mind-mind átalakításra
Történelem
Talán nem mindenki tudja, de a Ganz (1919-ig Ganz-Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt., utána 1949-ig Ganz és Társa Danubius Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt.) igen komoly szerepet játszott a világ motorgyártásában, illetve a motorok fejlesztésében. Ezúttal a hőskorba megyünk vissza, egészen addig, amíg a Jendrassik-féle motorok el nem árasztották a világot.
„Hajtány (draisin): A vasutak nyilt vonalának megvizsgálásakor a pályafenntartó közegek vagy a beteget látogató pályaorvosok hajtányokon utazzák be szolgálati szakaszukat. A hajtány négykerekű járómű, melyet a középen álló négy munkás (…) emeltyüknek előre-hátra tolásával hajt. Az utasok részére a hajtány elején és hátsó részén háttámmal ellátott ülések vannak” – írja a
A Technika 1927. évi 6. száma részletesen foglalkozott a magyar gépgyártás zászlóshajójának számító MÁVAG autógyártásával, bemutatva a gyártás helyszínét, illetve kicsit tágabb értelemben az egész gyárat, ahol közel sem csak autók épültek, és a természetesen írtak az itt készülő autótípusokról is. Borítóképen: Autóalkatrész gyártó részleg a MÁVAG-nál 1927-ben Az említett
Komoly kérdések merültek fel a „hogyan tovább” témakörében ezekben az időkben, hiszen az elmúlt pár évben sikeresen megfogták az eladósodás folyamatát, ugyanakkor észrevették, hogy ezzel bizony a gazdasági növekedés esett vissza, így kiutat kellett találni! Borítóképen: Apple Macintosh számítógép, 1984 Nem kívánunk politikai jellegű elemzésekbe bocsátkozni, az inkább
Az első olajtöltő vezetéket ugyanis 1938-ban építették meg az egyik lelőhely, a Zala megyei Bázakerettye és Ortaháza között, 12 kilométer hosszúságban. A zalai olajat 1941-ben kezdték el Budapestre szállítani – amikor megépült a Bázakerettyét a Shell Csepeli Finomítójával összekötő távvezeték. De – ahogy ma is – nem minden oldható meg vezetékekkel, így szükség volt és […]
„… nem rég azt hallám beszélni okos emberektől, hogy szabályozni szándékozván a’ Dunát, a’ Margit sziget melletti Dunaágat, ’s a’ Soroksári Dunát is eliszapoltatni javassák, miáltal, fájdalom, a’ projectált Pest és Szeged közti csatorna, melly torkolatját Harasztinál valahol nyerné, egészen tönkre jutna” – írta a Hasznos Mulatságok 1835. évi 39. száma. Borítóképen: A
A Marx és Mérei, majd a Marx és Marx története ugyan véget ért, de a vállalat története mégsem, hiszen a háború után a romokon végül újraindul a termelés. Persze – ahogy az már csak ezekben az időkben volt – semmi nem volt már a régi, mindent és mindenkit átszerveztek, beszerveztek, na meg túlszerveztek… Borítóképen: Műszerfal […]
A második nagy világégés lezárulta után a magyarországi vállalatok folytatták működésüket – már amelyik képes volt erre, de a többség újra működött -, de sok esetben nem az eredeti profiljuknak megfelelő tevékenységet folytatták egy ideig, hanem a szovjet csapatoknak termeltek, illetve javítottak, és nyilván az újjáépítési munkálatokban is részt vettek. Borítóképen:
A múlt század nyolcvanas éveinek második felétől egyre nagyobb kapacitásfelesleg alakult ki, mert a gazdaság növekedése leáll, sőt egyre inkább a recesszió felé tartott, majd pedig jött a kilencvenes évek gazdasági sokkja, de mégis volt kiút, de ez sem volt egyszerű… Borítóképen: A Budapest-Veszprém járat indulása – 1999 1986-ban megalakult a VOLÁNCAMION