Hírek

Cél: Az USA terjeszkedésének megakadályozása – Feladat: Az LPR és DPR határainak helyreállítása

Szergej Lavrov tehát nyíltan és őszintén beszélt arról, hogy az ukrajnai hadműveletek nem az ukránok, avagy Ukrajna ellenében folynak, hanem az Egyesült Államok terjeszkedése ellen. Ezt persze tudtuk eddig is, ugyanakkor ilyen nyíltsággal ez eddig nem került megfogalmazásra. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a cél mellett a fő feladatként a két népköztársaság határainak helyreállítását nevezte meg a Kreml szóvivője.

Borítóképn: Vlagyimir Putyin elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter (forrás: Kremiln.ru via commons.wikimedia.org, szerző: Elnöki Sajtó és Tájékoztatási Iroda, licenc: CC BY 4.0) A kép illusztráció

„A különleges katonai hadműveletünk célja, hogy véget vessen a meggondolatlan terjeszkedésnek és az Egyesült Államok és ennek keretében a többi nyugati ország teljes dominanciája felé vezető útnak a nemzetközi porondon” – mondta Lavrov.

Meddig tarthat a háború? Mi lehet a cél? Nos, a cél meghatározásából arra a következtetésre kell, hogy jussunk, Oroszország – az LPR és a DPR, valamint a Krím-félsziget kivételével – nem fogalmaz meg területi célokat. Mikor érnek célt? Feltehetően akkor, ha a nemzetközi közösség megadja azokat a garanciákat, amit decemberben megfogalmaztak az oroszok, és átadtak az Egyesült Államoknak.

Ezt később Vlagyimir Putyin a következő három pontban foglalta össze:

  • A Krím elismerése Oroszország részeként,
  • Ukrajna NATO csatlakozási szándékának visszavonása,
  • az ukránoknak küldött fegyverszállítások megszüntetése.

Ehhez persze arra van szükség, hogy valamilyen módon meggyőzzék az ukrán vezetést (helyesebben a Nyugatot, amitől az ukrán vezetés függ) követeléseik elismerésére.

Nos, a háború tehát nem területek elfoglalását jelenti – a DPR és az LPR kivételével, amelyek Moszkva szerint szuverén államok -, sokkal inkább biztonságpolitikai célokhoz kötődik!

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője április 2-án közölte, hogy a különleges művelet egyik fő feladata a Luhanszki Népköztársaság (LPR) és a Donyecki Népköztársaság (DPR) határainak visszaállítása. Mint Peszkov emlékeztetett, Oroszország elismeri e köztársaságok függetlenségét.

A helyzet tehát úgy áll, hogy a Kremlnek – ezek szerint – nem Kijevvel kellene tárgyalnia, hiszen ők nem tudnak garanciákat nyújtani a követelések megállapodásba foglalása esetén, hanem a NATO-val, illetve nyilván a mögötte álló Washingtonnal.

A béketárgyalások kimenetele tehát azon áll, vagy bukik, hogy Ukrajna milyen garanciális feltételeket tud kialkudni nyugati szövetségeseivel – ha egyáltalán törekszik rá.

Tegyük hozzá a végén: A cél nem szentesíti az eszközt, de sok esetben meghatározza…

Ajánlott Cikkek