Civitas Fortissima – A Legbátrabb város- Dicsőség Balassagyarmat hőseinek!
- január 29-én, egy dicső napon, Balassagyarmat, a magyar hősies katonák és a fegyvert fogó polgárok, vasutasok önfeláldozó cselekedeteinek köszönhetően kiszabadult az idegen uralom alól. Ezen férfiak és nők, akik önszántukból, a hatalom akaratával dacolva harcoltak, a katonai vitézség, a hazaszeretet és a polgári összefogás élő példái lettek.
Ez a rövid időszak, 1918 októbere és 1919 vége között, a huszadik századi magyar történelem egyik legfontosabb időszaka volt. Három radikális rendszerváltás zajlott le, miközben Magyarország elvesztette területének jelentős részét. Az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-as veresége után, a Károlyi Mihály vezette kormány egy új, demokratikus Magyarország létrehozására törekedett.
Az ország peremterületein élő nemzetiségek függetlenségi törekvései és a szomszédos államok területi igényei, valamint a folyamatos válsághelyzet, nehezítették a demokratikus fejlődést. 1918 novemberében kezdődött a cseh, román és szerb támadás, melyet a győztes hatalmak támogattak, és ami során elvesztettük a Felvidéket, Erdélyt, a Partiumot és a Délvidéket.Károlyi Mihály és kormánya, mely a pacifizmus jelmondatára építette politikáját, csak 1919 januárjában ismerte fel ennek tragikus következményeit, és kezdte meg egy ütőképes haderő felállítását.A csehszlovákok 1919 januárjában már megszállták Nógrád vármegye északi részét, Losoncot, és később Ipolyságot is. Január 15-én átlépve az Ipolyt, elfoglalták a vasútvonalat és Drégelypalánkot, majd egy kis csoport bevonult Balassagyarmatra, ahol a vasútállomást, a postát, a laktanyát és további területeket foglaltak el.
Balassagyarmaton a csehek érkezése előtti időszakban heves viták zajlottak a fegyveres ellenállás lehetőségéről. Rákóczi István, a kormány helyi képviselője, főként jegyzőkönyvezett tiltakozást és a fegyveres ellenállás elutasítását szorgalmazta. Ezzel szemben többen, mint például Pongrácz György megyei főjegyző és Huszár Aladár másodjegyző, valamint Vizy Zsigmond és Bercelly György századosok, egy „Palóc dandár” felállításában és aktív ellenállásban látták a megoldást. Végül Rákóczi akarata érvényesült, és a város képviselő-testülete január 14-én este fogadta a cseheket, hogy biztosítsa a megszállás békés jellegét.A csehszlovákok számára kulcsfontosságú volt a fontos vasútvonalak, köztük Balassagyarmaté megszerzése, valamint a Salgótarjánhoz való közelség, ahol Magyarország legjelentősebb szénmezői találhatók.
A csehszlovák politikai vezetők nagyobb területeket szerettek volna bekebelezni az új országuk számára, elképzeléseik szerint a határ Nógrád megyében, Vác és Püspökhatvan irányában húzódott volna.Balassagyarmat az antant által 1918 decemberében meghúzott demarkációs vonal magyar oldalán helyezkedett el, így a csehszlovák megszállás az egyezmény szerint jogsértő volt. A cseh vezetők azonban hamar jelezték, hogy a várost a Csehszlovák Köztársaság részének tekintik, eltávolítva a magyar nyelvű táblákat, korlátozva a budapesti újságok terjesztését és a vasúti közlekedést.
Ez az egyértelmű színvallás indította el az ellenállás szervezését a városban. A nógrádi megyeszékhely lakóinak többsége magyarnak vallotta magát és nem kívánt egy idegen állam alá tartozni. A monarchia összeomlásával a cseh és osztrák részeken munkanélkülivé vált vasutasok elhelyezése jelentős problémát okozott a prágai vezetésnek. A megoldást a megszállt területek, köztük a felvidéki vasutak, magyar személyzetének cseréjében látták. A megszállt területekről érkező menekültek beszámolói a balassagyarmati vasutasok számára is világossá tették, hogy a megszállás nemcsak érzelmi, hanem gazdasági veszélyeket is hordoz számukra
A cseh megszállás során a vasútállomás személyzetében kezdetben csak néhány cseh tisztviselő volt, és a rend fenntartására a megszálló egység katonai igazgatást vezetett be. A vasutasokat kényszerrel és fenyítésekkel tartották munkában, ami tovább növelte a magyar vasutasok nemzeti érzelmeit és ellenállási hajlandóságát.
Balassagyarmat közalkalmazottainak, mint tisztviselőknek, tanároknak, postásoknak és rendőröknek, nagy szerepük volt az ellenállás szervezésében. Losonc esete, ahol a csehszlovákok hatalomátvétele az ottani közalkalmazottak elbocsátását és kiutasítását eredményezte, tovább erősítette az ellenállás szükségességét.
- január 27-én történelmi jelentőségű gyűlésre került sor a vármegyeházán, ahol a város különböző társadalmi rétegei képviseltették magukat. A gyűlésen hangzott lelkesítő beszédek után Pongrácz György vármegyei főjegyző és Schuch István mozdonyvezető kézszorítása a két eltérő társadalmi réteg egyesülését jelképezte a közös cél érdekében. Egyöntetűen kijelentették, hogy nem tesznek esküt a csehszlovák államra.
A vasutasok küldöttséget küldtek Magyarnándorba, Bajatz Rudolf és Vizy Zsigmond századosokhoz, segítséget kérve a csehszlovák megszállók kiűzéséhez.
A 1919. Január 29-i támadás
- január 29-én hajnalban Bajatz és Vizy századosok vezetésével a katonák és a balassagyarmati vasutasok támadást indítottak a csehszlovák katonaság ellen. A támadás több irányból indult, célja a laktanya, az Ipoly kishídja és a vasútállomás elfoglalása volt. A laktanya elleni támadás kezdetben sikeres volt, Bajatz százados csapatai az épület emeletére hatoltak fel, de a két csoport közötti zavar miatt végül visszavonulásra kényszerültek.
A csehszlovák katonák megadásra szólítását követően a magyar honvédek előrenyomulása egy cseh sortűz miatt kudarcba fulladt, ami a magyar csapatok visszavonulásához vezetett. A vasútállomásért vívott harcban azonban a balassagyarmati vasutasok és katonák sikerre vitték a küzdelmet, elfoglalva a kóvári hidat.A laktanya elleni támadás kudarca után a város vezetősége megkezdte a helyi lakosság szervezését. Huszár Aladár másodfőjegyző a városparancsnokká vált. A polgárok különböző stratégiai pontokon járőröztek, és tüzet nyitottak egy Losonc felől érkező vonatra, míg mások a várost járták.
Délután, az iglói géppuskás tanfolyam egységének megérkezésével, Kattauer Rudolf főhadnagy vezetésével, sikerült a cseh ellenállást megtörni, és a város felszabadult. A győzelem hírére a környező magyar katonai egységek is támadást indítottak, így végül az Ipoly teljes bal partja felszabadult.A harcokban elesett polgári és katonai áldozatokat nagy gyászoló tömeg kísérte a balassagyarmati temetőbe. Az emlékezet őrzése érdekében a városháza falán 1922-ben emléktáblát helyeztek el, Horthy Miklós kormányzó szavainak kíséretében. A rendszerváltozás után, 1998-ban, Balassagyarmat városi ünneppé nyilvánította január 29-ét, és a Civitas Fortissima feliratot címerében és a Városháza homlokzatán is elhelyezték. A cím használata 2005-ben országgyűlési megerősítést is kapott.
arcanum, Balassagyarmat város,
