Magyarság Történelem Történelem Videók

Csepel Győrből: D-442 Felderítő Úszó Gépjármű

FUG. Így egyszerűen, nem bonyolították túl, amikor nevet kerestek, pontosan leírták a megcélzott funkciókat. Az 1960-as évek eleje: kellett egy felderítő harcjármű, amihez a mintát a szovjet BRDM-2 szolgáltatta, ugyanakkor a konstrukció teljesen önálló, azt a nulláról kezdték el.

Borítóképen: FUG D-442 magyar páncélozott felderítő jármű a csobánkai katonai kiképzőbázison – 2005

Igen, a nulláról, tudva azt, hogy a gép alapját a Csepel D-344 adja. De ez utóbbi is magyar termék, magyar fejlesztés és persze magyar gyártású volt, így a FUG tőről metszett magyar gépezet.

„A magyar gyártmányú FUG: felderítő úszógépjármű már nem „páncélozott teherautó”, hanem könnyű harckocsi, amely kerekeken gördül. Nemcsak kitűnő felderítő, hanem alkalmas a harcok megvívására is.”

A sorozatgyártásra elfogadott példány

A fenti idézet 1974-ből származik, és egy olyan tévhitet terjeszt, ami valójában soha nem volt igaz, még akkor sem, ha adott esetben a katonai vezetés is azt gondolta, hogy a FUG alkalmas harcok megvívására is. Nem, ez a gép – hiszen ott van a nevében! – egy felderítő, amit történetesen úszni is képes.

Az előszéria próbái

Van ám egy másik kis szösszenet is, ami a név eredetét firtatja – persze nem kell komolyan venni, hiszen az Igaz Szó című lapban a vidám katonai kislexikon című rovatban jelent meg:

„Fuggerek: régi német bankárcsalád. A nagy rajnai árvíz idején úszó gépjárműveken közelítették meg bankházaikat. Ezért a katonai úszó felderítő gépjárműveket róluk keresztelték el FUG-oknak.”

Na de nézzük a gépet! A fentieket azért tartottuk fontosnak beidézni, hogy megmutassuk; a FUG-okat mindenki ismerte, ami katona volt a ’60-as évek elejétől a ’90-es évekig valamikor, hiszen egy alapgép volt a katonaságnál. De nem csak nálunk!

Annak ellenére, hogy ott volt a már említett BRDM-2, 1963 és 1979 között 2.300 készült belőle, 1.576 darab pedig Csehszlovákiába és Lengyelországba került exportra.

A gép tehát a Csepel D-344 hajtásláncát kapta meg, ezt tudjuk. Logikus döntés volt, mert a Csepel terepjáró teherautója ezerszer bizonyított, ezért teljesen felesleges lett volna új fejlesztésbe fogni. Ezt nyilván a Haditechnikai Intézetnél (HTI) is pontosan tudták, így az általuk készített előzetes koncepcióban és előtervekben is azonosítható a Csepel teherautó hajtása.

És persze a Csepel volt az a gyártó, ami akkorra már bizonyított a seregben is:

A fejlesztést a Járműfejlesztési Intézet (JÁFI) és a Csepel Autógyár közös tervezőcsoportja végezte el, így 1962 február végére készült el a vaslemezekből épített első prototípus.

A történet innentől kezdve kissé zavarosnak tűnhet a fiatalabb olvasóknak… Ugyanis az úszóképes páncéltest kialakításában a forma kialakítását a Gheorgiu Dej Hajógyár is részt vett, a gyártás pedig a Győri Szerszámgépgyárban kezdték meg, ami aztán a következő évben egyesült a Wilhelm Pieck Járműipari Művekkel…

Hadtörténeti Múzeum és Park Kecelen – 2011

Micsoda? Kicsoda? Nos, akkoriban úgy gondolták, hogy a „múltat végképp eltörölni” szellemében minden vállalatot át kell nevezni! A Gheorgiu Dej Hajógyár nem takart mást, mint Ganz Hajógyárat (1951-ben akasztották rá Ceaușescu elődje, a román kommunista vezető nevét…), a Wilhelm Pieck Járműipari Művek (Pieck NDK kommunista vezető volt, Honecker elődje) pedig nem más, mint a Magyar Vagon- és Gépgyár, ami az addig önálló vállaltként Győri Szerszámgépgyárral egyesülve vette fel 1964-ban a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár nevet.

Szerencsére ma már sokan nem is emlékeznek ezekre a nevekre, de a történeti hűség okán meg kellett említenünk őket.

Mi lett az eredmény? Erről talán a műszaki adatok mondanak a legtöbbet:

  • Harci tömeg: max. 6200 kg
  • Fajlagos teljesítmény: min. 16 LE/t
  • Maximális sebesség: 80 km/h
  • Legkisebb sebesség: max. 2,8 km/h
  • Úszósebesség: min. 8 km/h
  • Lejtőmászó képesség: 32°
  • Oldaldőlés: 25°
  • Merülés: 1,2 m
  • Árokáthidaló képesség: 1,2 m
  • Hossz: max. 6000 mm
  • Szélesség: max. 2350 mm
  • Magasság: max. 1900 mm
  • Hasmagasság: min. 400 mm
  • Min. fordulási sugár: 8,5 m
  • Hatótávolság: 500 km
  • Kerék mérete: 12,00×18

Mint fentebb írtuk, exportra is került a gép, így a Csehszlovák Néphadseregben OT–65 (Obrněný Transportér vz. 65) jelzéssel rendszeresítették. Később modernizálták, ezek OT–65R és OT–65M jelzéssel voltak ismertek.

FUG OT6-5 RKh, Brasschaat-ban, Belgiumban, 2017-ben

Készítettek egy felfegyverzett változatot is, amelyre az OT–62 tornyát építették, amely egy géppuskával és egy csehszlovák gyártmányú 82 mm-es T21 típusú hátrasiklás nélküli löveggel volt felszerelve. Ennek a típusjelzése OT–65A Vydra volt.

A tervezett FUG-2 felderítő jármű és a PSZH prototípusa

1964-ben a JÁFI a Haditechnikai Intézettel közösen kidolgozta a FUG továbbfejlesztett változatának, a D–433 FUG II-nek a terveit. Ez azonban nem valósult meg, még prototípus sem készült belőle.

Ajánlott Cikkek