Cséplőgép – ha magyar!

Definíció: A cséplőgép olyan zárt munkaterű, jellemzően kerekekre szerelt mezőgazdasági gép, amelyet a gabonafélék (búza, rozs, árpa, zab, rizs, köles, cirok), esetleg a cséplőszerkezet átalakításával egyéb kultúrnövények (napraforgó, kukorica, hüvelyesek, herefélék, fűfélék stb.) magjának kinyerésére, tisztítására és osztályozására használnak.

Borítóképen: A 700 mm dobszélességű Ganz „Acél” cséplőgép (1929)

Nos, most már ezt is tudjuk… Mi azonban nem elégszünk meg ennyivel, hanem azt is megmutatjuk hogyan készül, tervezésük és gyártásuk során milyen elvárásoknak kellett megfelelniük ezeknek a sokszor házméretőnek tűnő gépezeteknek!

De nem ám arra vagyunk kíváncsiak, hogy ma milyen gépeket és berendezéseket használnak, hanem visszalépünk az időben majd’ 100 évet!

„A Ganz és Társa rt. a legmodernebb igényeknek megfelelő cséplőgépeket, valamint a gazdaságokban nem eléggé kihasznált tengeriszárnak takarmányozás céljára való előkészítését szolgáló szabadalmazott Ásványi-féle tengeriszártépő gépeket gyárt” – írta a Ganz közlemények 1930 júniusi, 4. száma. Nézzük meg hát, hogy mi jelentett akkor a legmodernebb igényeknek megfelelő gépeket!

Mint látható, a mai szemmel már klasszikusnak számító gépekről van szó, és ahogy azt a megmaradt egy-egy példány esetében is mindig megcsodáljuk, itt is látható, hogy ez bizony egy meglehetősen összetett szerkezet!

De nézzük meg, hogyan épül fel egy ilyen gép, milyen szerkezeti részei vannak! Mert bizony az lehet, hogy ezek ma már nem a csúcstechnológiát jelentő gépek, azt viszont nem lehet elvitatni, hogy korukban elég komplikált feladat volt megépítésük. Nem véletlen, hogy csak a legnagyobb cégek vállalkoztak gyártásukra.

„… oly gyártási és kezelési egyszerűsítéseket sikerült alkalmazni, melyek a gépek beszerzési és üzembentartási költségei szempontjából a gazdák részére újabb előnyökkel járnak. Valamennyi géptípus, mint ez a 2-ik képből látható, erős vasvázzal készül, miáltal ezek a gépek nincsenek annyira az időjárás viszontagságainak alávetve, mint a korábban épített favázas gépek; az alkalmazott szögvaskeretszerkezet ezenfelül megakadályoz minden deformációt, amely a cséplőgép működését hátrányosan befolyásolhatná.”

Igen, bármilyen hihetetlen is, de akkoriban a fémvázas szerkezet újdonságnak számított, mert sokan azt gondolták, hogy a fémszerkezetek alkalmazása nehézzé teszi a gépet. Ez így biztosan nem igaz! A fém keret ugyanis sokkal kisebb keresztmetszetek mellett képes azonos, sőt, még jobb szilárdságot biztosítani. És ez akkoriban nem volt mindenki számára világos! Ezt mutatja, hogy a Ganz cikkében külön ki kellett emelni a súlyra vonatkozó tényeket:

„Szilárdsági szempontból a vasszerkezet a legmesszebbmenő biztonsággal terveztetett ugyanakkor, amikor minden felesleges súlyt, mely a gépet nehezíti, sikerült kiküszöbölni.”

Az egyik legjellegzetesebb újítás a Ganz-cséplőgépeken a felfelé kiemelhető teljes dobszerkezet.

Az addig gyártott cséplőgépeken a dobszerkezetnek a gépbe való behelyezése, vagy kiszerelése esetén a már kiegyensúlyozott dobot alkatrészeire kellett ismét szétszedni és behelyezés alkalmával a cséplőszekrényben ismét összeállítani, miáltal az eredeti és nagy gonddal végzett gyári kiegyensúlyozás megbomlott és a gép egyenletes járása körül zavarok állottak elő. A dobszerkezetet ráadásul a nem jól hozzáférhető helyen csak hosszas munkával lehetett szétszerelni; még ennél is több munkát igényelt a szekrényben történő újabb összeszerelés.

„A Ganz-féle cséplőgépekbe a 3. sz. kép szerint a teljes dobszerkezet felékelt tengellyel, csapágyakkal és szíjtárcsákkal együtt felül a szekrénybe behelyezhető és négy csavar meglazítása által néhány percnyi munkával ismét kiemelhető, miáltal pontos gyári kiegyensúlyozása állandó marad.”

Mint ahogy a definíció is megmutatta, a cséplőgépet nem egyféle termény feldolgozásához használták fel, hanem a legkülönfélébbekhez, így természetesen ki kellett találni azt is, hogy miként teszik alkalmassá a lehető legtöbb termény feldolgozására, ugyanis ebben az időben már megjelent az igény – az egyre nagyobb egybefüggő művelési területek megjelenésével – szinte minden téren a gépesítésre!

„A mezőgazdasági üzemek nagysága és a termények feldolgozási módja iránt támasztott igényeknek megfelelően a Ganz és Társa nyolc típusú cséplőgépet gyárt és így módjában van bármely gazdaság igényeit kielégíteni. <…> A Ganz-gyár cséplőgéptermelésének jelentékeny részét exportálja és különösen a balkáni államokban mutatkozik fokozódó érdeklődés irántuk, de az egyéb gabonatermelő országok felé irányuló export is emelkedő tendenciát mutat.”

Csak egy pár szerkesztési fogást, mérnöki ötletet, és azok megvalósítását mutattuk be, de a Ganznál – ahogy más magyar mezőgépgyártó vállalatnál is! – folyamatos volt a fejlesztés, így fordult át a korábban jelentős mezőgép behozatal kivitellé, ami igen jelentős bevételt hozott a magyar vállalatok számára.

Fontos említeni, hogy a mezőgazdasági gépek gyártása igen fontos volt a Ganz számára is, hiszen a gazdasági válság a mezőgazdaságban nem végzett olyan pusztítást, mint az iparban, így nem véletlen, hogy a Ganz a sokkal kisebb mezőgazdasági kitettséggel rendelkező riválist, a Schlick–Nicholsont már 1927-ben beolvasztotta!