December 6. A Monarchia csapatai elfoglalták Bukarestet

Románia 1916. augusztus 27-én az 1883-as hármas szövetség többszöri megújításának ellenére az antant oldalán lépett be az első világháborúba. A román haderő az Osztrák-Magyar Monarchia felkészületlensége miatt gyorsan betört Erdélybe, német támogatással azonban sikerült kiszorítani a románokat, sőt a központi hatalmak ellentámadása révén Románia jelentős hányada is megszállás alá került. Ennek a hadműveleteknek a betetőzése volt Bukarest elfoglalása 1916. december 6-án.

Cikkemben a román főváros elfoglalásának magyarországi sajtóvisszhangját tekintem át. Ennek keretében elsősorban azt vizsgálom, hogy milyen ellenségkép jelenik meg a magyar napilapokban, valamint milyen jelentőséget, jelentéstartalmat társítanak a város meghódításához.

borítóláő : Mackensen osztrák-magyar csapatokat tekint meg Bukarestben (Bundesarchiv Bild 183-R36187/Wikipedia)

Az ellenség

Habár az 1916-ra elmélyült háborús válság elsöpörte a világháború kitörésekor a kormány és az ellenzék között megkötött „istenbékéjét”, az 1916. augusztusi román támadás ismételten mozgósította a magyar értelmiséget a háború mellett. Ennek megfelelően a magyar sajtóban az erdélyi román betöréshez hasonlóan Bukarest elfoglalása is átmeneti egységet teremtett. Ennek a szellemi remobilizációnak a részeként a korábban a háborúval szemben kritikus hangokat megütő fórumok is átvették az ellenség degradálását célzó propaganda nyelvét. Így a Világ alapvetően pacifista hangvétele ellenére is ,,kis pióca” (Világ 1916. december 7.) megnevezéssel illette Romániát. Az Est pedig „megrészegedett patkány”-ként (Az Est 1916. december 8.) utaltak az ellenségre.

A román támadásra reflektáló, durva, soviniszta hangnemet megütő cikkek megjelenését nem kizárólag a központilag irányított propagandatevékenység, hanem az önvédelmi háború által kiváltott érzelmi hatás is okozhatta. A két tényező egybevágása miatt a sajtónak elegendő volt a meglévő ellenszenvet fokozni, az indulatokat felszítani. A háború alatt alkalmazott atrocitás-propaganda alkalmas volt az ellenséggel szembeni gyűlölet felszítására, a háború jogosságnak bizonyítására, az erkölcsi felsőbbrendűség igazolására. Ezt a kapcsolatot a sajtóorgánumok meg is erősítették. Így Az Est december 7-i számában nyíltan összekötötte az erdélyi menekültkérdést Bukarest bevételével:

„A központi hatalmak. seregei már Bukarest erősségeit döntik, de még mindig érkezik hozzánk adomány az erdélyi menekültek számára.” (Az Est, 1916. december 7.)

A német és az osztrák-magyar haderő dicsőítése elsősorban a Mackensen-kultuszban érhető tetten. A december 6-án a 67. születésnapját ünneplő parancsnok mindössze néhány tisztjének kíséretébe vonult be a román csapatok által kiürített fővárosba. A tábornagy „utolsó huszárcsínye” nem csupán hadvezetői képességeire, hanem személyes bátorságára is rámutatott, ami alapját adta egy kultusz kiépülésének. A központi hatalmak katonáinak fegyelmezettségét szembe állították a román katonák Erdélyben elkövetett atrocitásaival, maga Mackensen irgalmasnak, és az igazságszolgáltatás eszközének tűnt fel.

A hadsereg állapotán túl elsősorban Románia és szövetségeseinek viszonyát, valamint a román állam szuverenitását taglalta a sajtó. A vizsgált lapokban az antant és Románia viszonya ellentétekkel telinek tűnt fel. Az ellenséget megosztottnak és a felelősséget szövetségesükre hárítónak mutatták be, ellenben a központi hatalmakat egységesnek tüntették fel. Közölték azokat az orosz kritikákat, amik a románok felkészületlen hadbalépésére, valamint a román hadsereg által hátrahagyott készletekre vonatkoztak. Ezzel párhuzamosan viszont kiemelték az orosz tehermentesítés kudarcát, sőt a sajtó az oroszok segítségét értéktelennek minősítette. A Délmagyarország meglátása szerint az antant és Románia egymásnak csak bajt okozott.

Bukarest elfoglalásának elsősorban morális jelentőségét emelték ki. A bukaresti bevonulást elégtételként, történelmi igazságszolgáltatásként jelenítette meg a sajtó, az igazságosan viselt háború beteljesedéseként tekintetettek az eseményre. A Szeged és Vidéke szakrális tartalmat rendelve a győzelemhez, istenítéletként mutatta be az eseményeket

forrás és teljes cikk :https://ujkor.hu/content/bukarest-elfoglalasa-magyar-sajto-tukreben