Épített örökség Hírek Magyarság Történelem

(Déli) Összekötő vasúti híd – A híd, ami összeköt!

Elkészült az Összekötő vasúti híd harmadik sínpárjának helyet adó vasúti híd, ami nagy előrelépés a hazai vasúti közlekedésben. A magyarországi vasúthálózat központos, pókháló-szerű elrendezése okán Budapest mindig is központi szerepet játszott, de közben a város a valamikori – jobbára kültelki – pályaudvarokon, és pályaszakaszokon is túlnőtt, így a fejlesztőknek a teljes vasúthálózat hatékony kiszolgálásán túl a helyi igényeket is figyelembe kell venniük.

Egyrészt a megfelelő zajcsillapítást, és szerkezeti kialakítás megoldásai okoznak fejtörést, másrészt pedig – ha már a városban vannak vasútvonalak – a helyi közlekedés kiszolgálására is gondolni kell. És persze közben meglehetősen kevés hely áll rendelkezésre…

A most megépült, a harmadik sínpárt magába foglaló híd építésénél is figyelembe vették az elvárások sokféleségét, és végül úgy sikerült növelni az itteni áteresztő-képességet, hogy a lehető legkisebb helyigényű szerkezeti megoldással éltek. Persze itt nem fejeződik be a munka, mert az úgynevezett Déli körvasút (ami a helyi közlekedési igényeket szolgálja ki) megújulása is elengedhetetlen. Itt olyan megoldásokkal élnak a mérnökök, amik a mai állapotában inkább a XX. század közepét idéző infrastruktúrát azonnal a XXI. századba repítik.

A körvasút zajvédő burkolatban futó vonala, egy állomássl

De vissza a hídhoz, és annak hazai és nemzetközi vasúti közlekedésben betöltött szerepéhez! Érdekes, hogy a híd a főbb nemzetközi irányok közül csak két vonalban nem érintett; a 70-es vonal a Nyugati pályaudvarról indul északi irányba Pest ellenkező pontján, míg az 1-es Bécs irányába a Déliből indul, ami Buda észak-nyugati részén helyezkedik el. A híd mai állapotát több fázisban érte el, az első hidat 1877-ben nyitották meg Kelenföld, és Ferencváros között.

Az első híd 1877 körül

A növekvő vasúti forgalom a nem megfelelő minőségű anyagból épített kétvágányú hidat hamar meggyengítette, így 1913-ban egy új híddal helyettesítették, amely a második világháborúban megsemmisült. A háború után 1946-ban egy egyvágányú, félállandó jellegű, úgynevezett „K”-híd létesült, végül 1948-ban és 1953-ban készültek el a mai hídszerkezetek a két vágánnyal.

A második híd 1913 és 1944 között működött, mígnem ezt is felrobbantották a visszavonuló német csapatok…

JÓ TUDNI!

Az egyes pályaudvarok elnevezése nem a Budapesten belüli elhelyezkedésükre, hanem a az eredeti építtetőre, illetve az az által eredetileg kiszolgált útirányra utal. A Déli Pályaudvart eredetileg a Déli Vasútpályatársaság üzemeltette, melynek fő kiszolgálási iránya Fiume, Trieszt útirány volt. A Nyugati Pályaudvar okozhat némi fejtörést, mert a főváros keleti felén van, de ha alaposabban átgondoljuk, akkoriban a nyugati irányú forgalmat nem a Dunántúlon keresztül, hanem a Duna túlpartján, Pozsony irányában oldották meg, innen lehetett aztán Bécsbe, Párizsba, tehát a nyugati országokba eljutni. Ennek „maradványa” a mai 70-es számú vonal, ez a másik, ami nem érinti a déli térséget. Persze az útirányt (is) tönkretette persze Trianon… A Keleti Pályaudvar így már egyértelmű, a keleti országrészt, illetve az azokon túli irányokat szolgálta ki Nagy-Magyarország idejében.

Nagy-Magyarország a trianoni határokkal: pirossal a valamikori pozsonyi viszonylatot, zölddel a ma használt Bécs irányt jelöltük

Ma tehát az Összekötő Vasúti híd olyan irányokat köt össze (keletről az óramutató járásával azonos irányba haladva), mint a 80-as Kassa, a 100-as Záhony, a 120-as Arad, a 150-es Belgrád, a 40-es Zágráb, a 30-as Ljubljana irányába. Azt kell mondanunk tehát, hogy a valamikori Trianon előtti területek döntő többségét lefedik azok a viszonylatok, melyek érintik a hidat, és persze lehetne folytatni, hogy az említett irányokon túl még milyen nagy gazdasági térségek elérését teszi lehetővé ez a vasúti csomópont. Persze ott van „mögötte” a Ferencvárosi pályaudvar, ami igen fontos logisztikai feladatokat lát el ezeken a viszonylatokon, illetve bekapcsolódik a Keleti és a Kelenföldi pályaudvar is. Elmondható tehát, hogy ez a híd egyfajta jelképe a magyarság összetartozásának, annak, hogy mindig fontos, hogy ne csak szívünkben lehessünk együtt, hanem az ilyen beruházásokon keresztül személyesen is találkozhassunk, és áruink, termékeink elérjenek egymáshoz, és persze a világ minden más pontjára.

Most mindezen viszonylatok, valamint a helyi és a tágabb értelemben vett magyar érdekek kiszolgálására megépült a harmadik sínpárt magába foglaló híd, melyről a NIF látványos videót készített (a magas pilonokkal elátott híd a Lágymányosi közúti híd):

Ajánlott Cikkek