Hírek

Dilemma előtt Románia – Dönteniük kell, hogy engednek e beleszólást az alaptörvényükbe

Kíváncsian várjuk a végkifejletet mert Románia is dilemma előtt áll. Meddig terjednek az Európai Uniós jogok és hol van a határ ami már belügy. Az Unio beleszólhat egy ország alaptörvényébe illetve felülírhatja e egyik a másikat? Lengyelország és Magyarország felvállalta a vitát. Románia hogy dönt?

Magyarázkodásba kezdett a Ciucă-kormány, miután az Európai Bizottság kifogásolta az alkotmánybíróság arra vonatkozó állásfoglalását, hogy a román alaptörvény elsőbbséget élvez az uniós jog felett. A kérdés nem csak Románia kapcsán merült fel, Varsó éles vitát folytat Brüsszellel egy hasonló lengyel alkotmánybírósági döntés miatt. Másfél évvel ezelőtt Németország taláros testülete kérdőjelezte meg az EU-s jog elsőbbségét.

Románia nem is reménykedhet a schengeni csatlakozásban, ha nem érvényesíti az európai bíróság döntését, miszerint az uniós jogrendszer a tagállami felett áll. Ezt Ramona Chiriac, az Európai Bizottság bukaresti képviseletének vezetője jelentette ki egy interjúban. Szerinte az európai jog elsőbbsége arra kötelezi a bírákat, hogy ne vegyék figyelembe a román alkotmánybíróság uniós joggal ellentétes határozatát. Chiriac emlékeztetett arra: Románia az egyetlen EU-tag, amely két területen is felügyelet alatt áll, egyrészt az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében, másrészt a jogállamiságot általánosan figyelő eljárás részeként.

A román alkotmánybíróság december végén állásfoglalásban mondta ki Románia alaptörvényének elsőbbségét az európai uniós jog felett. A taláros testület az Európai Bíróság egyik december közepi ítéletével kapcsolatban foglalt állást, s jelezte, hogy az nem hajtható végre az ország alkotmányának módosítása nélkül. Nicolae Ciucă miniszterelnök ezt követően azt nyilatkozta, hogy a román alaptörvény nyilvánvalóvá teszi: az EU jogrendszerének irányadó része Romániára is vonatkozik.

Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter szerint az általa vezetett tárca, illetve a kabinet álláspontja nem változott az uniós jog elsőbbségére vonatkozóan, s ezt novemberben levélben, decemberben pedig kétoldalú találkozón is közölték Didier Reynders biztossal, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős tagjával. Varga Attila, az alkotmánybíróság tagja egy novemberi, kolozsvári konferencián azt mondta, annak ellenére, hogy Bukarest előszeretettel vesz át államszervezeti megoldásokat a franciáktól, az alkotmány és az alkotmánybíróság tekintetében a német szövetségi esetgyakorlatot részesíti előnyben. Mint fogalmazott, Románia alkotmánybírósága szerint az uniós jognak nem lehet elsőbbsége a tagállami alkotmánnyal, csak a jogszabályokkal szemben.

Az alaptörvény kimondja, hogy az alkotmánybíróság döntései kötelező érvényűek, azokat egy uniós döntés sem írhatja felül. Brüsszel vitája a román alkotmánybírósággal már korábban kezdődött. Tavaly október végén az Európai Bizottság levélben kért magyarázatot a bukaresti kormánytól egy korábbi alkotmánybírósági határozattal kapcsolatban, amely úgyszintén elutasította az uniós jog elsőbbségét a romániai döntéssel kapcsolatban. Brüsszel 2021 őszétől Lengyelországot is támadja egy hasonló döntés miatt. A lengyel alkotmánybíróság határozata szerint ugyanis a varsói igazságügyi reform ügyében hozott elmarasztaló európai bírósági ítéletet nem kell végrehajtani, mivel Lengyelország alkotmánya elsőbbséget élvez az EU-s jog felett. Magyarország támogatásáról biztosította Varsót.

Brüsszel saját hatásköreit igyekszik bővíteni a nemzeti jogokkal szemben” – fogalmazott akkor Varga Judit magyar igazságügy-miniszter. 2020 májusában a német alkotmánybíróság egyik ítélete váltott ki éles vitát Brüsszellel, miután a testület szabálytalannak minősített egy európai központi banki intézkedést, és elfogadhatatlannak egy európai bírósági értelmezést.

kronikaonline.ro

Ajánlott Cikkek