Dízelpápa? Igen, így nevezik: Anisits Ferenc
Manapság az ördög üzemanyagának nevezik a dízelolajat, ugyanakkor ez nem mindig volt így, és – valljuk be! – ma sem helyettesíthető, mert ugyan az elektromos meghajtású személyautók terjednek, de olyan drágák, hogy nem jelentenek (ma még) tömeges megoldást, a nagy teherbírású járművek esetében pedig még csak az első lépéseknél tart az autóipar…
Borítóképen: dr: Anisits Ferenc előadást tart
Dr. Anisits Ferenc magyar gépészmérnök, aki – és ez nem túlzás! – forradalmat csinált a dízelmotorok világában! Ha ő nincs, ma nincsenek sportos dízelautók (így is kiveszőben vannak…), de nincsenek minden eddigieknél kevesebbet fogyasztó kamionok sem! De miért kellett ehhez eldobni a logarlécet? Ennek egyszerű oka van; ő volt az első, aki…
Komputer-szimulációval írta le a dízelmotorokban lejátszódó, addig matematikailag nem is modellezett fizikai folyamatokat!
De addig el kellett ám jutni! Hogyan történt? Nos, a dízelpápa Szolnokon született később Miskolcon és Budapesten élt. Elég korán „elkapta a gépszíj”, ugyanis míg mások a nyári szünetben leginkább kikapcsoltak, ő éppen ekkor tanult a legtöbbet:
Fiatal korában az autók és repülés foglalkoztatta, hobbiképpen modellezett, és 18 éves korától nyaranta az 1. Számú Autójavító és Szerelő Vállalatnál dolgozott.
Az érettségit a fővárosi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban tette le 1957-ben, kitűnőre, de ez nem volt olyan egyszerű mutatvány, ugyanis az ’56 események után tiltott határátlépés közben elfogták, ezért politikailag megbízhatatlan személyként kezelték és ezért folyamatos rendőri zaklatásnak volt kitéve, a bácsalmási fogdát is megjárta…
Végül a tehetség mégis utat talált magának, felvették és a budapesti Műszaki Egyetemen mezőgazdasági gépész szakon végzett 1962-ben, és a Malomépítő és Gépgyártó Vállalatnál helyezkedett el, majd 1964-ben Szolnokon, a megyei tervezőirodában épületgépészként kapott munkát.
A rendőrség azonban politikai múltja miatt egyre többet zaklatta, ezért úgy döntött, hogy elhagyja az országot: a Német Szövetségi Köztársaságban lelt új otthonra.
Ekkor 26 éves volt, azt lehet mondani, hogy talán a legjobb korban, hiszen az alapokat már megtanulta, ugyanakkor azokat a modern technológiákat nem ismerte, ami akkoriban már elérhető volt Németországban. Miután azonban az alapok eléggé erősnek bizonyultak, tényleg el lehetett dobni azt a bizonyos logarlécet!
Az augsburgi MAN haszonjármű-gyár hajómotorok fejlesztésével foglalkozó tudományos részlegébe került, ahol egykoron Rudolf Diesel végezte kísérleteit.
Leírhatatlanul felemelő érzés volt ugyanazon a helyen dolgozni, buzgón vetettem magam a munkába
így vall erről egyik előadásában Anisits Ferenc.
Hétvégéit a müncheni Technisches Museum könyvtárban a szakirodalom tanulmányozásával töltötte, amelynek eredményeként nemcsak a dízeltechnológia minden részletében, vagyis az égés, feltöltés, akusztika, befecskendezés tudományában mélyítette el ismereteit, hanem…
Néhány hónap alatt a német nyelvet is tökéletesen elsajátította.
A komputer-tecnológia alkalmazását azzal magyarázta, hogy a cél a költséges és időt rabló kísérletek helyettesítése volt a motor teljesítményének, hatásfokának, mechanikai és termikus terhelésének meghatározására, a dízelmotorok körfolymatának számításával. Ehhez azonban hiányzott egy fontos feltétel, az égéslefolyás ismerete…
Sebaj, Anisits Fenenc beleásta magát a témába, és a munka eredményeként felállított matematikai összefüggéseket a német Belsőégésű Motorok Kutatási Egyesülete is átvette, egyenleteit az egységesített körfolymatba integrálták.
Ezután sorban jelennek meg tudományos munkái a motorfejlesztés számítási módszereinek témakörében, majd 1973-ban a braunschweigi műszaki egyetemen kitűnő minősítéssel doktori címet szerez, és ekkoriban az ETH Zürich műszaki egyetemmel együttműködve…
Részt vett az akkor még kezdetleges kivitelezésű, 1936-ban feltalált, de a ma már általánosan használt közös-nyomócsöves (common rail) befecskendezés technikájának tökéletesítésében is.
Ezekben az időkben érték utol a BMW fejvadászai és 1981-ben kinevezték a BMW és a Steyr Daimler Puch kooperációjában alapított cég dízelfejlesztő központjának vezetésére. Ezzel egy új kihívás elé állították, helyzete pedig nem volt egyszerű, mert a rá bízott feladatot bizony nem hajtotta végre – legalábbis abban a formában nem, ahogy azt elvárták volna tőle! Hogyan történhetett ez?
A fejlesztésre kiszemelt steyri „motorhozományt” már első jelentésében hibásnak, gyártását kritikusnak ítélte, s ez a kooperáció széteséséhez vezetett.
Ennek nyilván nem örültek a cégvezetők, a BMW-t pedig különösen rosszul érintette, hiszen egyrészt új dízelmotort kellett rövid idő alatt kifejleszteni a Ford céggel kötött szállítási szerződés teljesítésére, másrészt szakavatott csapatot kellett felépíteni az „utcáról” verbuvált kezdő mérnökökből!
Kell mondani, hogy a feladatot sikerült megoldani? Mit megoldani? Páratlan technikai-üzleti sikert hozott a kék-fehér márkának az ausztriai Steyrben lévő, Anitits vezetése alatt álló BMW motorfejlesztő központ!
A vezetésével kifejlesztett nagyteljesítményű dízeleknek vajmi kevés közük volt ahhoz a lomha, kerregő, „olajkályhához”, amellyel addig azonosították a gázolajos hajtást. Sőt, az egész autós világ elképedt, ahogy az Anisits-féle új turbós konstrukciók felvették a versenyt a korábban legyőzhetetlen benzinesekkel.
Ennek egyik első látványos bizonyítéka az volt, amikor 1998-ban, a nürnburgringi 24 órás tartóssági versenyen először elindított dízel BMW 160 kilométert rávert nagynevű benzines vetélytársaira.
Az E36 320d négyhengeres motorjának teljesítménye ugyanakkor elérte a korábbi hathengeresét, fogyasztása és tömege viszont lényegesen alacsonyabb volt.
Mi a siker titka? A sikert a dízelpápának sem adták ingyen. Mint ahogy egy korábbi önvallomásában megfogalmazta:
A sikerhez nincs felvonó. Ahhoz hosszú lépcsősort kell megmászni. A felkapaszkodás igen megerőltető és kockázatos. A siker = 5% inspiráció + kooperáció +konspiráció és 95% transzspiráció (izzadság).
A technikai részletekben nem merültünk el, hiszen dr. Anisits Ferenc életműve, mindazok a technológiai fejlesztések, az alkalmazott műszaki megoldások egy könyvtárat megtöltenének, egy cikk keretei ehhez nem elegendőek…
És mit üzent a dízelpápa 2013-ban a jövőre vonatkozóan? Azt mondta, hogy az elektromotoroké a jövő, de ez csak akkor lesz ideális megoldás, ha az elektromotort a napenergia hajtja, nem szorul a tüzelőanyag tárolására, utaztatására az autóban!
Addig, amíg ez elérhető, véleménye szerint az üzemanyagcella a legjobb megoldás, a hibrid technológiák koncepciók közbülső lépések, amelyeket az autóipar a törvényhozás nyomására, idő hiányában, kényszerű lépésként tesz meg.
Véleménye szerint a „divat” követése felemészti a fejlesztési kapacitást:
Erre szoktam azt mondani, hogy nem a mellettünk haladó villamos, hanem a csillagok fénye után kell orientálódni
mondja dr. Anisits Ferenc.
