“Doktor úr a maga szíve sose fáj?” – Csákányi Lászlóra emlékezünk születése évfordulóján
Szerepeinek se szeri se száma. Mindig jókedv vette körül. Gyermekkoromtól kezdve a fülemben cseng jellegzetes hangja. Legyen szó Frédiről vagy Mikrobiról vagy a Lúdas Matyi Döbrögijéről Szeretettel és jó kedvvel gondolok rá és az általa megformált karakterekre, vagy csak azokra akiknek a hangját kölcsönözte. A száraz adatok a wikipediáról.
Csákányi László (született Zsigovits, Németújvár, 1921. január 13. – Budapest, 1992. november 3.) Jászai Mari-díjas magyar színművész, énekes, érdemes művész és kiváló művész. Lánya Csákányi Eszter Kossuth-díjas színésznő.
Elmagyarosodott horvát (gradistyei) családból származott, utóbb nevét magyarosította. Középiskolai tanulmányait Szentgotthárdon, a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban végezte. Ezt követően a Színművészeti Akadémia hallgatója volt, ahol 1942-ben diplomázott. A Nemzeti Színháznál kezdett, azonban 1945-ben hadifogságba esett, és csak 1948-ban térhetett haza. Ezután a Pesti, az Úttörő és az Ifjúsági Színház társulatához szegődött, majd 1953-tól a Fővárosi Operettszínház, 1956-tól pedig a Petőfi, illetve a Jókai Színházban dolgozott. 1963–1971 között a Vígszínház, 1971–74 között a József Attila Színház, 1974-től pedig haláláig a Vidám Színpad művésze volt. 1992. november 3-án hunyt el gyomorrákban.
Sokoldalú jellemábrázoló tehetségét számos filmben kamatoztatta. Népszerű szinkronszínész is volt (például a Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki Frédije, a Disney Dzsungel könyvének Baluja, Karak a Vukban, Döbrögi a Lúdas Matyiban, Loncsár a Szaffiban stb.). Emlékezetes rádiójátékbeli szerepe Viktor Szíriusz hangja László Endre 13 éven keresztül futó Szíriusz kapitány című sorozatában.
Kifejezetten szeretett szinkronizálni, ám ha a külföldi színészt egy magyar gyártású filmben kellett megszólaltatni, azt lehetőség szerint visszautasította. Egy ilyen alkalommal egy kubai szereplő szinkronjára kérték fel, és csak azzal a kitétellel fogadta el a szinkronszerepet, ha ugyanannyit kap a munkájáért mint a kubai. A gyártásvezető nem tudta lebeszélni erről a művészt, így eshetett meg az, hogy Csákányi a stúdióban szembesült azzal, hogy egy majmot kell szinkronizálnia, és honoráriumként egy adag banánt kapott –akárcsak a kubai kolléga.
Nem mehetünk el szó nélkül a klasszikussá vált Frédi és Béni szinkronja mellett, ami méltán hatalmas sikert jegyzett a Csákányi-életműben. Márkus László, Béni magyar hangja így emlékezett meg a rajzfilm szinkronjáról Dallos Szilvia: Magyar hangja – A szinkronizálás története című könyvében: “Béni valóban az én figurám, ahogy Frédi Csákányi Lászlóé. Őket mi csináltuk ilyenné. Ugyanis az eredeti kőkorszaki szakik teljesen “normálisan” beszéltek, s ez kissé nehézkessé tette a társalgást. Az az igazság, hogy Romhányi József bravúros szövege is inspirált bennünket a figurák megalkotásában, hiszen azokkal a káprázatos rímpárokkal csak így lehetett dobálózni. Tréfálkoztunk, játszadoztunk, míg egyszer csak a figurák bennünket kezdtek fedni, Gerhard Pál ekkor felkiáltott: “Ez az! Ez marad”! Örültünk, amikor azt hallottuk:” Jobb, mint az eredeti!”
Frédi mellett Csákányi László egy másik Hanna-Barbera karakternek, Foxi Maxinak is magyar hangja volt, a rajzfilmfiguráknál maradva fontos még kiemelni a Dzsungel könyve Disney változatában Balu hangjaként, amivel szintén belopta magát a gyerekek szívébe.
