Dsida Jenőre emlékezünk születése napján
Dsida Jenő gyermekkorát beárnyékolta az első világháború, majd a román megszállás. Apja orosz hadifogságba került, nagybátyja, akitől keresztnevét kapta, elesett a galíciai harcmezőn. Családja tönkrement, apjának polgári foglalkozást kellett keresnie…
Borítóképen: Dsida Jenő emléktáblája utolsó lakhelyén Kolozsvárott (Fürdő utca 28.) (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: Wikizoli, licenc: CC BY-SA 3.0) A kép illusztráció
Talán elég is ennyi, a mi szavaink helyett beszéljen Ferenczy Csongor, Szászrégen szülötte, aki 1980-ig Temesváron, Sepsiszentgyörgyön, valamint Marosvásárhelyen lépett színre számtalan darabban, majd a budapesti Nemzeti Színház kiváló tagja volt. 2019-ban távozott közülünk…
Dsida Jenő. Élt 31 évet. 1938.
Kora ifjúságától kezdve költőnek készült. Benedek Elek fedezte föl és indította el költői pályáján. 1923 augusztusától 1927 márciusáig – tizenhattól húszéves koráig – a Cimbora című folyóiratban jelent meg a legtöbb verse és műfordítása. „Elek nagyapó” unokáknak kijáró szeretettel és felelősségtudattal segítette a pályakezdő költőt az önmagára találásban, tehetsége kibontakoztatásában.
1925-ben, szülei akaratát követve a kolozsvári egyetem jogi karára iratkozott be, tanulmányait nem fejezte be. 1936-ban jegyezte el nagy szerelmét Imbery Melindát, 1937-ben összeházasodtak. Nemcsak versei, hanem levelezésük is méltó emléke kapcsolatuknak. Dsida Jenő szívbetegségben szenvedett. 1938-ban meghűlt, hónapokig feküdt a kolozsvári kórházban, de nem sikerült megmenteni.
1938. június 7-én csendben meghalt. A Házsongárdi temetőben temették el, a szertartást Márton Áron kanonok-plébános végezte.
