Magyarság Nagyjaink Történelem

Eddig ismeretlen Kölcsey-vers tűnt fel!

Egy Berényi címet viselő költemény is szerepel Kölcsey Ferenc azon digitalizált kéziratai között, amelyeket a Hymnus bicentenáriuma alkalmából tett közzé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) – írja az MTI.

Borítóképen: Kölcsey Ferenc

Az OSZK az évfordulóhoz kapcsolódva saját online felületén tette szabadon hozzáférhetővé tette a költő autográf verskéziratait, valamint az általa és hozzá írott leveleket, sőt, az anyagban eddig nem ismert vers is szerepel, amit Földesi Ferenc, a Kézirattár vezetője azonosított.

A közlemény felidézte: a család tulajdonában megőrződött Hymnust 1944-ben helyezte letétbe a gyűjteményben a költő oldalági leszármazottja, László Magda. A könyvtár a második világháborút követően a könyvtár a hagyaték megszerzésére törekedett, így rövidesen a versek tisztázata, 123 lapnyi szöveg, majd 22 lapnyi verskézirat került az OSZK birtokába.

Kölcsey Ferenc szülőháza

Kölcsey Ferenc szülőháza eredetileg Kölcsey anyai dédnagyanyja, Bideskúti Zsigmondné született Péchy Júlia egykori kúriája volt. Lánya, Bideskúti Mária Bölönyi Ádámmal kötött házasságából született Bölöni (Bölönyi) Ágnes, Kölcsey Ferenc édesanyja. Bölöni Ágnes Kölcsey Péterrel Sződemeteren kötött házasságot, majd Álmosdra költözött férje birtokára, de áldott állapotban hazatért nagyanyjához Sződemeterre, és ebben a házban hozta világra elsőszülött fiát, Ferencet.

Az épületben ma a görögkatolikus plébánia és a lelkészlak található.

A könyvtár ezzel a publikálással nyitja meg a lap egy újabb gyűjteményét Művek címmel, amelyben a nemzeti könyvtár Kézirattárában őrzött klasszikus szerzők autográf műveit, kitüntetetten a verseket, majd a tanulmányokat, az esszéket és a beszédeket adja közre.

Az OSZK digitális szolgáltatása a nemzeti kultúra pótolhatatlan kincseinek megőrzését is szolgálja, hiszen a régi kéziratok nem elhanyagolható hányadát a házilag készült tinták összetétele miatt a tintamarás veszélye fenyegeti:

A vasgallusz tartalmú, erősen savas és fémionokat is tartalmazó tinták reakcióba lépnek a cellulózzal, a savasság mértéke, valamint egyéb körülmények arányában pedig elindul egy marási folyamat, amelynek akár a kézzel írt szöveg megsemmisülése is lehet a végeredménye.

Ajánlott Cikkek