Hírek

Égbekiáltó bűn, vagy természetes vita?

Talán nem sokan emlékeznek, de 2020 májusában a karlsruhei bíróság előírta a német szövetségi jegybanknak, hogy legkésőbb 3 hónapon belül hagyja abba ezt az eszközvásárlási programot és a már megvásárolt kötvényeket is adja majd el. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy Az Európai Központi Bank eszközvásárlási programja (PSPP) ugyan nem sérti a monetáris finanszírozás tilalmát, de aránytalan gazdasági és pénzügyi következményei vannak, ezért az EKB túllépte hatáskörét. És akkor jött az Európai Bizottság!

Igen, mert az Európai Bizottság szerint a német alkotmánybíróság túllépte hatáskörét azzal, hogy az Uniós jog elég helyezte a német jogot! Ugye ismerős? Pontosan ugyanez a történet Lengyelország esetében is, csak a téma más. Sőt! Ahogy a németek esetében, úgy a lengyeleknél is az a valódi kérés, hogy milyen hatáskörök tartoznak az Unió egyes hivatalaihoz, és melyek azok, amelyeket nemzeti szintre rendelnek az Unió alapszerződései!

A két eset jogi értelemben azonos, ugyanakkor mégis totálisan eltérő megítélés alá esett/esik. A németek esetében senki nem beszélt kilépésről, nem ijesztgettek senkit azzal, hogy akkor most szétesik az Unió, és nem volt az a fajta boszorkányüldözés, mint Lengyelországgal szemben.

„Nincs veszélyben az Európai Unió Bíróságának tekintélye, és nincsen semmi rendkívüli abban, hogy nézeteltérések támadnak bíróságok között” – így nyilatkozott akkor Andreas Vosskuhle, a német alkotmánybíróság elnöke.

„Az európai bíróságok közötti hatáskörmegosztás alapvető kérdéseiről van szó. A német kormány álláspontja szerint fontos a bíróságok közötti jó együttműködés” – ezt pedig a német pénzügyminisztérium szóvivője jegyezte meg.

Egyértelmű, hogy politikai csatározásról van szó, amiben az Európai Unióra, az európai értékekre való hivatkozása csak eszközök, nem pedig cél! Erre pedig a legjobb példa a LIBE Bizottság (az EU Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága) magyarországi látogatásának megállapításai. Hagyjuk most, hogy eleve pártos volt a bizottság összetétele, a lényeg, hogy milyen megállapításokat tettek a tagok!

  • Nicolas Bay, az Identitás és Demokrácia képviselőcsoport francia alelnöke szerint a Magyarország elleni eljárás nem a 7. cikkely keretében történik, hanem egy olyan “koncepciós perről” van szó, amelyet az Európai Parlament azért kezdeményezett, hogy megtámadja a magyar kormányt.
  • Jorge Buxadé Villalba, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció spanyol tagja és Nicolas Bay közös nyilatkozatában azt írja, hogy „Az egyetlen és igazi bűne (a kormánynak – a szerk.), hogy megvédi a magyar embereket, a nemzeti és európai identitását, a konzervatív értékeit, a családot, és nemet mond a tömeges bevándorlásra. Itt az idő, hogy véget vessünk a Magyarország elleni boszorkányüldözésnek!
  • Bettina Vollath szerint – aki a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége színeiben politizál az Európai Parlamentben – viszont a hatalom mind kevésbé hajlandó a párbeszédre, szabad média gyakorlatilag már nem létezik. A tömegtájékoztatást megszállta az állam, kritikus újságírókat hallgatnak le, a független szerkesztőségek munkatársait nem hívják meg a sajtótájékoztatókra, nem engedik be őket bizonyos eseményekre, illetve, ha bejutnak is, kérdéseket nem tehetnek fel.
  • Gwendoline Delbos-Corfield, a Zöldek frakciójához tartozó francia EP-képviselő szerint a bíróságok függetlensége kapcsán nem kaptak egyértelmű megnyugtató választ arra, hogy a működés mellett az ügyek kiosztása során nem érvényesül-e politikai befolyás, illetve a bírói testületek ténylegesen mennyire függetlenek.
  • Isabel Wiseler-Lima (Európai Néppárt) arról beszélt, hogy Magyarországon nem egyetlen, hanem sorozatos problémákról van szó jogállamisági kérdésben.

Nem is folytatjuk ezt a sok sületlenséget, a lényeg csak annyi, hogy mindenki csak a saját politikai nézetei alapján ítélte meg azt, amit Magyarországon tapasztalt. Ez a vizsgálat lényegében nem is Magyarországról szólt, sokkal inkább egymással vitáztak a különböző pártok képviseletében dolgozó politikusok, ás Magyarország okán csak saját véleményüket artikulálták, de valódi vizsgálat nem volt!

Akkor mi volt ez? Véleménycsere, nem egyéb… Egy vizsgálat eredménye nem pártszempontok alapján születik meg, ellenben tényeken alapul, és jogi értelemben is megállja a helyét!

Ezután a kis kitérő után vissza a Lengyelország ellen folytatott hadjárathoz! Az Unió nem szereti, ha egyes országoknak (értsd: keleti tagállamok) önálló véleményük van, a nyugati tagokkal pedig úgy rendezik a vitát, hogy mindenkinek (értsd: a nyugati tagállamoknak!) jó legyen… És kifelé mosollyal az arcon lehessen közölni; természetes, hogy vannak vitáink, ezeken a vitákon keresztül tesszük szebbé és jobbá Európát!

Lássuk be, végül az Európai Bizottságban mindig a nyugati érdekek érvényesülnek. Ott pedig most éppen a baloldal tombolja ki magát, így természetesen a Bizottság is ennek az ámokfutásnak egyik eleme, ha nem vezető szereplője…  

Az Európai Bizottságnak Lengyelországgal és Magyarországgal csak annyi problémája van, hogy nem baloldali a kormányuk. Ha már így van, akkor pedig úgy akarják érvényesíteni baloldali politikájukat, hogy az európai jogot minden területen ráerőltetik a két országra (és másokra is…) – addig, amíg reményeik szerint végül balos kormányok nem váltják a maiakat. Aztán már egyszerűbb dolguk lenne a bólogató jánosokkal!

Ajánlott Cikkek