Eger Felszabadulása a Török Hódoltság Alól – 1687. december 17.
A Török Hódoltság Vége a Habsburg Uralkodás Idején
Az 1687. december 17-i Eger felszabadulása mérföldkő volt a magyar történelemben, amikor a város 91 év török uralom után visszakerült a keresztény hatalom kezébe. Ez az időszak I. Lipót Habsburg magyar király uralkodása alatt esett, a török elleni harcokat XI. Ince pápa jelentős pénzügyi támogatásával vívták.
A Hosszú Évek Harcai
A magyarok 150 évig tartó folyamatos harcai ellenére önerejükből nem voltak képesek a törököket kiűzni. A török által elpusztított települések és a megölt, valamint rabszolgaként elhurcolt lakosság maradéka tehetetlennek bizonyult a hódítókkal szemben.
Eger Ostroma és a Magyar Hősök
1687 júliusában Giovanni Battista Doria őrgróf vezetésével egy kb. 10 ezer fős német, osztrák és magyar haderő vette körül a törökök által megszállt Eger városát. A stratégia nem a támadásra, hanem a város kiéheztetésére épült. A magyarok között kiemelkedő szerepet töltött be gróf Koháry István és Vécsey Sándor ajnácskői kapitány, akik jelentős erőkkel vettek részt az ostromban.
Az Ostrom Fordulópontjai
A török védők többször is próbáltak kitörni, elsősorban élelemért, azonban ezek az akciók sikertelenek voltak. Rusztem pasa, a várat vezető török parancsnok, az egriek 1596-os sorsától tartva, eleinte elutasította a megadást.
A Megadás és a Kapituláció
Az egri törökök elszigeteltsége és a súlyos éhínség, valamint a téli időjárás miatt 1687. november 28-án Rusztem pasa végül tárgyalni kezdett Doriával. Antonio Caraffa altábornagy eleinte megtiltotta az alkut, de végül ő is részt vett a tárgyalásokon, amelyek december 7-én a kapitulációban tetőztek.
Eger Felszabadulása
- december 17-én Rusztem pasa és a török őrség végül elhagyta Eger városát. Az egyezség szerint a törökök teljes fegyverzetükkel és személyes vagyonaikkal, valamint 250 ökrös szekérrel távozhattak, melyek az öregeket, asszonyokat és gyerekeket szállították.
A Történelmi Emlékek Megőrzése
Eger történelmi felszabadulása a magyar hősök és a keresztény szövetségesek összefogásának köszönhető. A város visszafoglalása fontos lépés volt Magyarország török hódoltság alóli teljes felszabadításában.
A Török Hódoltság Utáni Új Korszak Egerben
A Török Lakosság Maradványai Egerben
1687-ben, Eger felszabadulásakor, a városban maradó törökök sorsa is meghatározódott. A konvenció egyik legjelentősebb pontja volt, hogy azok a törökök, akik Egerben döntöttek az ottmaradás mellett, megőrizhették ingó és ingatlan vagyonukat. Ez a gesztus a török birtoklás folytonosságának elismerését jelentette. Mintegy 3500 török hagyta el a várost, de 300-an maradtak, akik később megkeresztelkedtek, magyar neveket vettek fel és hamarosan elmagyarosodtak.
Az Emlékezetes Humanitás
A győztesek nemes gesztusaként a maradó törökök haza vihették szerzett javaikat, ami szemben állt a törökök 1596-ban az egri várvédők egy részével szemben tanúsított brutalitásával. Ebben az időszakban a törökök ismert rabszolgatartók voltak.
A Keresztény Foglyok Szenvedései
Delát Jakab pap 1687. október 18-án írt levele rávilágított az egri keresztény foglyok szörnyű helyzetére. Az éhínség és a súlyos körülmények miatt sokan elvesztek közülük, sőt új foglyok is érkeztek folyamatosan.
A Rabszolgák Tragédiája
A város ostroma alatt a várban rekedt magyar rabszolgák száma elérhette a hatszázat is. Ezek az emberek ártatlanul kerültek rabszolgaként a törökök fogságába, és a város blokádja miatt nem szállíthatták őket az Oszmán Birodalom piacaira. Egy levéltári adat szerint Kevaldi nevű ácsmestert tíz évig tartottak fogva.
A Törökök Által Épített Struktúrák
A törökök 91 év alatt csak vallásilag kötelező építményeket hoztak létre Egerben, mint mecsetek és minaretek, valamint fürdők. A helyi keresztény lakosság számára semmit sem építettek, még templomot sem.
A Győzelem Utáni Időszak
Az egri vár átadását követően, 1687. december 18-án, a győztes csapatok lelkészei egy átalakított török dzsámiban tartották meg a győzelmi hálaadó istentiszteletet, mivel keresztény templom nem állt rendelkezésre.
Eger Történelmi Öröksége: A Török Hódoltság Utáni Újjáépítés és Az Összetartozás Jegyében
Különleges Búcsúzás: Caraffa és Rusztem
A történelmi források szerint Antonio Caraffa altábornagy és Rusztem török pasa a kivonulás pillanatában különleges barátsággal búcsúzott egymástól. Ez a gesztus szimbolizálja az emberiesség és a tisztelet megőrzését még a konfliktusok közepette is.
Eger Egyedi Szerepe a Török Hódoltságban
Eger kiemelkedő szerepet töltött be a hódoltságtól visszafoglalt városok között, mivel sok török döntött az ittmaradás és átkeresztelkedés mellett. Jelenlegi adatok szerint 392 török leszármazott él a városban, ami rávilágít a kultúrák közötti integráció és az összefonódás történelmi jelentőségére.
A Magyar Végvárak és a Muszlim Katonák
Felvetődik a kérdés, hogy hány idetelepült lakosnak volt török anyja, tekintve, hogy a magyar végvárakban szolgáló muszlim katonák többsége kalandor bosnyák és macedón származású volt. Ez a tény még inkább hangsúlyozza a kulturális és etnikai sokszínűséget, ami a történelmi Magyarország jellegzetessége volt.
Új Otthonra Találó Kisebbségek
Az üresen maradt városban később német, osztrák, ráci és szlovák betelepülők találtak új otthonra. Ez a népcsoportok keveredése további sokszínűséget és gazdagságot hozott Eger történelmi és kulturális örökségébe.
Az Újraépítés és a Történelmi Szenvedés
A felszabadulást követően Eger újjáépítése kezdődött meg, hiszen a városban a keresztények számára az idő 91 évig megállt. A magyar nép fennállása óta sohasem szenvedett annyit, mint a 150 éves oszmán iga alatt. Ez a korszak mély nyomot hagyott a nemzeti emlékezetben.
A Török Kiűzésének Megünneplése
Nagyra becsülendő az Eger Idegenforgalmáért Egyesület elnöke által kezdeményezett török kiűzése napjának évente december 18-án történő megünneplése. Ez az esemény lehetőséget teremt a múlt feldolgozására és a közösségi összetartozás erősítésére.
források wiki arcanum
Erdei László a török idők amatőr kutatója
