Hírek

Egész pályás letámadás az orosz választásokra időzítve

Közös hadgyakorlatot jelentett be a NATO, melyet Ukrajnában tart az ukrán hadsereg és további 13 NATO tagállam bevonásável. Közben az Európai Parlament is aktív kampányt folytat Oroszország ellen, Moszkvából azonnal jelezték, hogy ezt nem tűrik el, ahogy egyes amerikai cégek oroszországi beavatkozásait sem! Nézzük, hogy áll össze a Nyugat hibrid háborúja!

A közös hadgyakorlatról elég szűkszavú nyilatkozatok hangzottak el, de annyit azért tudni, hogy az október 1-ig tartó hadgyakorlatnak mi a célja:

„A fő cél az, hogy felkészüljünk a közös hadműveletek kivitelezésére egy multinacionális koalícióval.”

Ez a mondat a hadgyakorlatot bejelentős közleményben olvasható, ami érdekes módon nem tér ki arra, hogy kifejezett védelmi jellegére, és azt is csak a Reuters cikkében olvashattuk, hogy Ukrajna azért gyakorlatozik a NATO-val, mert reményei szerint hamarosan a szervezet tagja lesz. A nem megjelölt cél pedig egyrészt a világ közvéleményének szól, és azt üzeni, hogy Oroszországgal szemben ütőképes haderő áll, másrészt Moszkva elrettentésére szolgál.

Ez a „katonásdi” azonban csak az egyik eszköz, amit bevetnek Oroszország ellen, hiszen az Európai Parlament egy olyan jelentést fogadott el, ami az Unió Oroszország-politikájának felülvizsgálatát forszírozza, másrészt – és ez a fontosabb! – azt is kimondja, hogy az uniós országoknak fel kell készülniük arra, hogy ne ismerjék el az orosz választások végeredményét! Ezt Moszkva a balügyekbe való durva beavatkozásnak minősítette, és Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának alelnöke ingerült hangnemben megfogalmazott állásfoglalást tett közzé.

„Önök foglalkozzanak a saját országaik berendezkedésével, azon polgárok ügyeinek megoldásával, akik önöket megválasztották.”

Vologyin azt külön sérelmezi, hogy még az orosz választások előtt született meg az EP olyan nyilatkozata, amiben máris az orosz választások tisztátlanságát sulykolják. Kifejtette, hogy náluk a választásokon megfigyelők vannak a szavazóhelyiségekben, a szavazást magát pedig nyitottnak nevezte. Nem vennénk rá mérget, hogy ez pontosan így van, témánk szempontjából sokkal fontosabb, hogy Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő televíziós interjúban bejlentette, hogy konkrét bizonyítékoka adott át az Egyesült Államoknak amerikai cégek beavatkozásáról az oroszországi választásokba.

„És azzal, hogy azt mondják, nem fogadják el a vádakat vagy nem értenek egyet velük, nem fogják megúszni. Ezek tények, ez tényanyag.”

A külügyi szóvivő nyilatkozata arra utal, hogy tényleg komoly bizonyítékaik vannak, és a „nem fogják megúszni” azt jelentheti, hogy Moszkva kész nemzetközi bíróságra vinni az ügyet!

Vegyük észre; a Nyugat már most arra készül, hogy nem ismeri el a választás eredményt, ha Putyin pártja újra nyer, Moszkva pedig – hivatkozva a választásokba történő beavatkozásra – pedig arra készülhet, hogy az ellenzéki győzelem esetén kérdőjelezze meg a választás eredményét.

Erős kérdés, hogy mi lesz a választások után, mert mindkét esetben komoly nemzetközi visszhangok várhatók. És hogy jön ide a hadgyakorlat? Nos, úgy, hogy a hadgyakorlat ideje pontosan egybeesik az oroszországi választások végeredményének hivatalos bejelentésével.

A Ukrán-NATO-USA hadgyakorlatnak tehát a valódi célja nem más, mint az oroszországi választások utáni időkben jelentős haderő elhelyezése Oroszország nyugati határai mentén (beleértve Fehéroroszország déli határait is).

Mindezek fényében azt gondoljuk, hogy egy igen izgalmas időszak kezdődik, a katonai fenyegetés és fenyegetettség jelentősen növekszik majd, de reményeink szerint ezúttal sem torkollik mindez nyílt katonai összecsapásba.

Ajánlott Cikkek