Magyarság Történelem

Egy altábornagy meggyilkolása

Sajnos a 1848 -1849 Forradalomnak és Szabadságharcnak is vannak olyan pillanatai amire nem lehetünk büszkék akármennyire is magyarázható az indok a császári elnyomással . Ezen a napon koncolta fel a forradalmi pesti tömeg pest-budai hajóhídon Gróf Lamberg Ferenc Fülöpöt  (Franz Philipp von Lamberg) (Mór, 1791. november 30. – Buda, 1848. szeptember 28.) császári-királyi altábornagyot (k.k. Feldmarschallleutnant). Rövid ideig tartó, de jelentős szerepet játszott az 1848–1849 évi magyar szabadságharc történetében.

Lamberg Ferenc Fülöp gróf fiatal korában 1810-ben lépett be a Császári-Királyi Hadsereg (Kaiserlich-Königliche Armee). 1834-től vezérőrnagyi, 1842-től altábornagyi rangban szolgált. 1834-től a Magyarországon állomásozó császári-királyi csapatok vezérkari főnöke lett. Lamberg a császári-királyi tisztek között ritkán tapasztalható módon – közírói tevékenységet is folytatott. Eleinte a pozsonyi Hírnök című lapban publikált írásokat, később több könyvet is megjelentetett, német és magyar nyelven is. Legismertebb magyar nyelvű könyve, a Még egy Terra Incognita. Ismeretek ‘s tudnivalók az ausztriai birodalom nem magyar [nyelvű] tartományairól című, 1841 márciusában Pozsonyban jelent meg. 1844-ben szóba került még magyar tudományos akadémiai tagsága is, de ez nem valósult meg.

Az első felelős magyar kormány megalakuláskor a magyarországi főhadparancsnokság (k.k. Generalkommando in Ungarn) pozsonyi hadosztályának parancsnoka volt. Az alakuló magyar hadseregnek égetően szüksége volt tapasztalt vezénylő tábornokokra, ezért Mészáros Lázár hadügyminiszter igyekezett őt rávenni a magyar kormány szolgálatára, de nem járt sikerrel. Mészáros emlékiratai szerint Lamberg „az új alkotmánynak inkább ellensége, mint barátja volt … arról a legnagyobb ellenszenvvel nyilatkozott”.Jellasics fővárosba érkezésétől tartó, feldühödött forradalmi tömeg a pest-budai hajóhídon felismerte és kegyetlenül meggyilkolta Lamberget. Illusztráció, Mulattató Képesujság, 1848/37, október 7.

1848. szeptember 25-én az udvar – Jellasics horvát bán sikeres magyarországi előnyomulása miatt – Magyarország katonai parancsnokává és ideiglenes nádorává nevezte ki Lamberg Ferencet. A kinevezés magyar miniszteri ellenjegyzés nélkül történt, ezért szeptember 27-én a magyar országgyűlés érvénytelennek nyilvánította azt. A gróf hivatalának átvételére, a miniszteri ellenjegyzés megszerzése végett szeptember 28-án érkezett a magyar fővárosba. Találkozni akart a kormány tagjaival, és kissé naiv módon a neki járó katonai kíséret nélkül Batthyány Lajost kezdte keresni. Batthyány miniszterelnök viszont éppen őhozzá tartott, a hadsereg állomáshelyére – mert feltételezte, hogy Lamberg a magyarországi császári-királyi csapatok újdonsült főparancsnokaként először odamegy –, hogy a kinevezést a kormány fejeként ellenjegyezni tudja, ezért nem tartózkodott a fővárosban. A Jellasics fővárosba érkezésétől tartó, feldühödött tömeg a pest-budai hajóhídon felismerte és kegyetlenül meggyilkolta Lamberget, még a holttestét is meggyalázta.

Ezt követően írta Petőfi Sándor az egyik legradikálisabb költeményét.

"Lamberg szivében kés, Latour nyakán 
Kötél, s utánok több is jön talán,
Hatalmas kezdesz lenni végre, nép! 
Ez mind igen jó, mind valóban szép,
De még ezzel nem tettetek sokat –
Akasszátok föl a királyokat!… "


Akasszátok fel a királyokat részlet

Ajánlott Cikkek