Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Egy híd építése: Erzsébet híd

A mai Erzsébet híd 1964-re készült el, azaz éppen ebben az évben, november 21.-én lesz átadásának 60. évfordulója. Elődjét – mint minden más budapesti hidat… – a németek robbantották fel (1945. január 18-án), így az első Erzsébet híd bizony csak 42 évet élt meg… Annak jártunk utána, hogyan is épült az eredeti híd.

Borítóképen: Az Eskü téri Erzsébet híd – 1903

1891-ben egy konferencia döntött arról, hogy az Eskü tér (ma Március 15. tér) magasságában a Dunán, szemben a Gellért-heggyel. Ez persze inkább csak egy javaslat volt, hiszen a híd építését végül az 1893. évi XIV. törvénycikk rendelte el a Ferenc József híd (Fővám téri híd) építésével együtt. Ahogy ez utóbbi hidat is, úgy az Erzsébet hidat is a pesti oldali területről nevezték el, így az építés során végig Eskü téri hídként nevezték meg.

A két hídra együttesen kiírt nemzetközi tervpályázaton 74 pályaterv érkezett be, ezek közül 53 vonatkozott az Eskü téri hídra.

Rupperthal János terve – 1.: a híd pesti „tornya”, 2.: Az Eskü téri híd a Dunáról, 3.: A híd keresztmetszete, két oldalt siklóval, középen gyalogjáróval
Egy másik terv, melyet „Jó szerencsét!” jeligével adtak le, és amit megvettek 5.000 koronáért

Igen, voltak eléggé furcsa tervek is, de a legtöbb mögött komoly megfontolások voltak, de végül – sok külföldi pályázó előtt is! – a megépítendő hidat végül magyar mérnökök nyerték el a megvalósításra kitüntetett tervet. A hidat lánchídként tervezték meg, kissé más paraméterekkel, hosszabban a város felé benyúló hídfőkkel. A híd tervezői Czekelius Aurél, Beke József és Gállik István voltak.

A hídépítés kezdő munkálatai a budai Duna-parton
A hídépítés kezdő munkálatai a pesti oldalon

A híd építése 1898-ban indult el. Hatalmas, 290 méteres nyílása miatt világszenzáció volt, a párizsi világkiállításra kivitték a híd modelljét, valamint egy darab 15 méteres láncszemet, ami egymaga nagy feltűnést keltett.

A legalsó lánctartó lehorgonyzása a lánckamrában

Akkoriban ez volt a világ legnagyobb nyílással rendelkező lánchídja. Érdekesség volt, amit külön modellen is bemutattak, hogy a pilonok nem szilárdan, függőlegesen álltak, hanem a két pilon két-két lába egy-egy hengeres görgőn, így a pilonok mozogni tudtak.

A mai Erzsébet híd is ilyen, sőt ugyanazokon a parti öntvényeken áll, mint az elődje!

A híd építésekor történet egy kis probléma, a budai hídfő, mivel a szigeteléshez használt aszfaltot a budai hőforrások megolvasztották, megcsúszott, ezért a hídfőket át kellett tervezni, meg kellett erősíteni. Ekkor épült mind a két partra két, egyenként 17 méter magas kőépítmény, amelyek úgy néztek ki, mint valami szobortalapzat. Volt arról szó, hogy ezekre valóban szobor kerül, de ezt végül elvetették. A hatalmas építmény szerepe az volt, hogy tömegével tovább rögzítse a hídfőket, azok ne tudjanak mozogni.

A pályaszerkezet szerelés közben

Az okkersárgára festett hidat 1903. október 10-én adták át. Ferenc József nagyon érdeklődött a híd építése iránt, többször is megkérdezte a tervezőket, hogy valóban nem lesz-e pillére a Dunában. (Azért nincs egyébként, mert a Duna itt a legkeskenyebb, és a szakemberek nem merték tovább szűkíteni a folyót pillérekkel, leginkább az árvízveszély miatt.) A hidat végül Ferenc József király feleségéről, Erzsébetről nevezték el.

A híd ostrom utáni állapota

Ajánlott Cikkek