Magyarság Nagyjaink Történelem

Egy lépéssel közelebb Árpád vezér sírjának megtalálása

Többséginek tekinthető álláspont szerint Árpád nagyfejedelem 907. július elején, vagyis a pozsonyi csata ideje körül halhatott meg. A honfoglaló magyarok fejedelme ekkor már hatvanéves lehetett, ami az akkori időkben igen magas életkornak számított. A korabeli és igen szegényes forrásokban azonban semmilyen utalást sem találunk Árpád halálának pontos idejére, illetve annak okára, köztük Bíborbanszületett Konstantin 952-ben írt „A birodalom kormányzásáról” ( De administrando imperio) című művében sem, ami az Árpád korához legközelebb keletkezett és legrészletesebb krónika a honfoglaló magyarságról.

Árpád nagyfejedelem alapította meg a magyar törzsszövetségetFORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS/TULIPÁN TAMÁS

De a pozsonyi csatáról írt átfogó történeti munkában, Johannes Aventinus bajor humanista és történetíró korabeli forrásokat felhasználó 1522-ben kiadott Bayrischer Chroniconjában sem esik szó Árpád halálának pontos körülményeiről. Csak a pozsonyi csata és Árpád vélelmezett halálának időpontja után három évszázaddal később P. mester, vagyis Anonymus 1200 körül keletkezett Gesta Hungarorum című munkája említ konkrét dátumot Árpád halálára, illetve ad támpontot a fejedelem temetkezési helyére:„Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet fejérnek hívnak.”

Anonymus szobra a VárosligetbenFORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

Noha Anonymus számos információt ad a honfoglaló magyarságról, illetve az általa a magyarság felmenőinek tartott hunokról,

A KRÓNIKÁS EGYES KÖZLÉSEIT ERŐS FENNTARTÁSSAL, ILLETVE FORRÁSKRITIKÁVAL KELL KEZELNÜNK.

Anonymus ugyanis a valós történéseket gyakran összemossa a legendákkal. Ilyen például „Attila városa”, Ősbuda is, amit a Pilis-hegységbe helyez a krónikás. Az ugyanis teljesen kizárható, hogy az Attila halála idején (i. sz. 453-ban) még a Nyugat-római Birodalomhoz tartozó Pilisben lett volna a hun nagyfejedelem törzsszállása.

A világtörténelem egyik leghíresebb alakja Attila, a hunok nagyfejedelme semmiféleképpen sem “Ősbudán” alakíthatta ki a fejedelmi törzszállásátFORRÁS: STEAM COMMUNITY

Ez a tudománytalan, meseszerű elképzelés a fentebb említett területi problematikán kívül alapvetően ellentmond az Attila udvarában megfordult bizánci követ, Priszkosz rétor részletes leírásának, valamint a sztyeppei nomád hunok táborozási szokásainak is. A titokzatos Fehéregyháza (Alba Ecclesia), az Árpád sírja fölé a magyarság megkeresztelkedése után feltehetően a 11. század elején épült monostor és az azt övező kis település azonban más későbbi Árpád-kori oklevelekben is felbukkan, illetve részletesebben is megemlékezik róla egy 1355-ben I. (Nagy ) Lajos uralkodása idején készített , Óbudát kettéosztó határleírás.

I.(Nagy) Lajos 1355-ben kiadott határleveleviszonylag pontosan leírta Fehéregyháza helyzetétFORRÁS: MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR

Hunyadi Mátyás egyik, a római pápához írt leveléből tudjuk, hogy az uralkodó Fehéregyházát az 1480-as években a pálos rend birtokába adta. A mindmáig legrészletesebb és leggazdagabb forrásanyagot felhasználó magyar histográfiai munka, Szekfű Gyula és Hóman Bálint ötkötetes „Magyar történet” című monográfiája szerint

A FEJEDELMET AZ EGYKORI PANNÓNIAI RÓMAI TARTOMÁNYI KÖZPONT, AQUINCUM KÖZELÉBEN TEMETTÉK EL.

Fehéregyházának a török hódoltsági időkben más kisebb középkori településekhez hasonlóan végleg nyoma veszett.

Honfoglaláskori magyar lovasok tudományos rekonstrukciójaFORRÁS: HUNGARIAN AMBIANCE/LÁSZLÓ GYULA

A szegényes középkori forrásanyag elemzése arra utal, hogy Fehéregyház, és így Árpád valószínűsíthető sírhelye is a mai Óbuda területén, illetve tágabb környékén feküdhetett. A híres magyar régész, Rómer Flóris valamint Henszelmann Imre, továbbá Zsigmondy Gusztáv, Némethy Lajos, Tholt Titusz és Foerk Ernő ásatásai nyomán a Bécsi út és a mai Farkastorki valamint Perényi út közé eső szakaszon kora középkori falmaradványokra, köztük egy 39,5 X 11,5 méter alapterületű templom, és mellette egy kolostor alapjaira bukkantak az egyik téglagyár területén az 1880-as évek elején.

Rómer Flóris, a modern magyar archeológia megalapítójaFORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

A feltárt romok Nagy Lajos király 1355-ös „határjáró levelére” irányították a figyelmet, mert ez egyrészt a méták (határjelző pontok) között megemlíti Alba Ecclesia-t, másrészt közli, hogy az óbudai ferences minoriták templomának kapuja Alba Ecclesia felé néz, és az óbudai királyi vár előtt haladó nagy út, a Via Magna is Alba Ecclesia-hoz vezet. Az 1882-ben elvégzett feltárást nem követte további kutatómunka.

Egy 18. századi térkép, amely új irányt szabhat Árpád sírjának felkutatásához

Egy, a Magyar Nemzeti Levéltár kamarai levéltárának anyagából 2011-ben előkerült és 1778-ból származó térkép új irányt mutathat az eltűnt rejtélyes Fehéregyház (régiesen: Fejéregyháza) és Árpád fejedelem lehetséges temetkezési helyének beazonosításához. E becses dokumentumhoz tartozik annak a 18. század végén Óbuda és Hidegkút között lezajlott határpernek az anyaga is, amelyhez az igen részletes és precízen megrajzolt térkép készült. Felks Antal térképén a mai Hármashatárhegy vonulatától északkeletre egy nagy kiterjedésű, és a térkép készítésének idején lakatlan bozótos terület szerepel, amit a térkép felső szélén a Bécsi út környéke zár le.

Felks Antal térképe, ami új irányt szabhat Árpád sírhelyének kutatásábanFORRÁS: BERLÁSZ JENŐ VESTIGIA RUDERUM ALBAE ECCLESIAE FEHÉREGYHÁZ EGY XVIII. SZÁZADI TÉRKÉPEN

Ebben a mezőben egy halvány szürke színnel kiemelt rommezőt tüntetett fel a 18. századi térképész, amely mellett a „Vestigia ruderum Albae Ecclesiae” vagyis „Fehéregyháza romjainak nyomai” jegyzet szerepel. A térképen ábrázolt rommező azonosításához fontos topográfiai adalék az az útrészlet amely mellé a térképész a „Vestigia antiquae viae Strigoniensis magnae ólim dictae” vagyis „Az egykori nagynak nevezett Esztergom ősi útjának nyomai” megjegyzést írta.

Honfoglaláskori magyar fejedelmi zászlóFORRÁS: MAGYAR ÁLLAMI JELKÉPEK

Ennek az útnak a déli irányban elmosódó végén pedig egy “Fons Nussbrindl” néven jelölt forrást tüntet fel a térkép. A térkép megbízhatóságát többek között az is alátámasztja, hogy mivel két község közötti határperben készült, ahol az akkori jogszokás szerint maga az uralkodó mondhatta ki a végső szót, emiatt két hivatalnok is felülvizsgálta és pecsétjével megerősítve hitlestette a térkép pontosságát.

Honfoglalás kori harcos rekonstrukciója a Hermann Ottó Múzeum Miskolc papszeri öreg kiállító épületében.FORRÁS: HTTP://ELITALAKULAT.HU/

A térkép gondos elkészítését továbbá azok a latin és magyar nyelvű helymegjelölések is alátámasztják, amelyek a középkori településnevek továbbélésének bizonyítékai. Teljesen kizárható, hogy Felks Antal, a térkép készítője ismerte volna Anonymus krónikáját, ami először említette meg a „Boldogságos Szűznek szentelt” Fehéregyházát.

A rommá vált település neve az akkor még fellelhető dokumentumokon, illetve a 18. században még használt középkori eredetű helységelnevezésen alapul. Ráadásul a térkép pontosan lefedi a 13. és 16. század között keletkezett oklevelekben feltüntetett Alba Ecclesia ismérveit.

Hunyadi Mátyás  portréja a Thuróczi János-féle Chronica Hungarorum-ban. Mátyás a pálosoknak adta FehéregyházátFORRÁS: WIKIPEDIA

Hunyadi Mátyás 1480. június 21-én VI. Sixtus pápához intézett folyamodványában, amelyben tudatja a Szentatyával, hogy a pálosokra bízza Alba Ecclesia-t, ugyancsak összhangban van Fehéregyház leírása a Felks-féle térképpel. A régészeti feltárásokban ma már idehaza is nagy sikerrel alkalmazott multidiszciplináris tájrekonstrukciós kutatási módszer az előkerült pontos 18. századi térkép felhasználásával Árpád temetkezési helyének nyomára vezetheti a kutatókat, ha hosszú szünet után újraindítják a honfoglaló nagyfejedelem sírja utáni kutatást. Hiszen nemrég Szulejmán szigetvári türbéjét is sikerült megtalálni.

origo.hu

Ajánlott Cikkek