Egy nyaraló Pápán, és a tulajdonosa

Van egy csodálatos épület Pápán, ami nem nagyságával, hanem különlegessége emeli közelben lévő Esterházy-kastély, illetve a szintén itt található Szent István Római Katolikus Általános Iskola méltó társaivá. Ma a cégnyilvántartások szerint ma is működő Pápai ÁFÉSZ székhelye, de azt nem tudjuk, hogy a kissé elhanyagolt, ámde nem lepusztult épületben valóban van munkavégzés, vagy sem.

Borítóképen: A Fenyvessy villa homlokzata 1893 körül

Azt nem tudjuk, hogy miként került a Pápai ÁFÉSZ tulajdonába – ha az övé egyáltalán – az épület, de minden valószínűség szerint a második nagy világégés után következő államosításig vezetnek a szálak. Amelyeket nem fogunk kibogozni, ellenben bemutatjuk, hogy építése idején milyen elrendezése és funkciói voltak az egyes helyiségeknek, milyen megfontolások és elvárások vezették a tervező kezét.

De előbb a tulajdonosról is érdemes pár szót ejteni, mert bizony Fenyvessy Ferenc igen érdekes életpályát futott be, életrajza pedig azt mutatja, hogy igen hasznos tagja volt kora társadalmának. A jogász végzettségű, ámde újságíróként, főispánként, valamint politikusként is tevékenykedő tulajdonos Egerben született, édesapja – azonos néven – ügyvéd, több vármegye táblabírája volt.

Elemi- és középiskoláit szülővárosában végezte, majd Bécsben és Budapesten folytatott jogi tanulmányokat.

Érdekes módon a jogi diploma megszerzése után nem kezdett praxisba, hanem Pápán Esterházy Pál gróf Mór és Jenő fiainak jogtanítója lett, akikkel hosszabb utazást is tett külföldön. De talán mégsem ez volt a fő tevékenysége, hiszen agja volt a város képviselőtestületének és törvényhatósági bizottságának. Megválasztották Veszprém vármegye tiszteletbeli ügyészének. 1879–1892 között a „Pápai Lapok”at szerkesztette. 1891-ben több publicistával megalapította a „Magyar Újság” c. politikai napilapot, és azt megszűnéséig szerkesztette. De ekkor már a politikai irány volt a meghatározó!

1898-tól Veszprém vármegye főispánja. 1881-től 1894-ig az ugodi választókerület, a következő négy esztendőben Pápa város országgyűlési képviselője volt.

Parlamenti beszédeiben sokat foglalkozott az oktatásügy kérdéseivel. Felfigyelt a kivándorlás veszélyeire, és a megyében rendelettel próbálta szabályozni azt. Mikszáth Kálmán politikai karcolatainak egyik kedvelt figurája.

És amit az életrajzi források nem említenek: az 1880-as években Siófok volt az egyik legrendezetlenebb és legpiszkosabb sarka a Balatonnak, ahol a „Korona” vendéglőn kívül nem volt szálloda sem, de gróf Batthyány elnöksége alatt részvénytársaságot alapítottak, melynek tagjai és tevékeny részesei között ott volt Fenyvessy Ferenc képviselő is, megvették a Balaton partot a papoktól, és valóságos tengeri fürdővárost alakítottak ki.

Nem túlzás azt állítani tehát, hogy – másokkal együtt – Siófok első felvirágzása Fenyvessy Ferencnek köszönhető.

És most vissza Pápára! A fenti rövidke élettörténeti adatokból már könnyen kitalálható, hogy miért éppen a mai Fő téren épült fel a Fenyvessy villa. Szemben vele ott a Esterházy-kastély, na meg a ma Szent István Római Katolikus Általános Iskola, az egykori elemi és gimnázium épülete.

Bármilyen furcsa is, de az épület földszintes, ám a talajviszonyok okán az építész – ifj. Bobula János – kénytelen volt az épületet úgy megemelni, hogy az alul található szuterénbe az utcaszintről lefelé tartó lépcső nélkül lehetett belépni. Mivel azonban a szuterén belmagassága 3,1 méter, így voltaképpen mégiscsak kétszintes házról beszélünk, de a tényleges lakótér csak a megemelt szinten volt.

Nem véletlen, hogy az épület karcsú, ezt nem csak a torony láttatja velünk, hanem az a tény is, hogy a lakótér belmagassága 4,4 méter volt. Ennek hatására a lakótér födémjének koszorúja 10 méter magasan volt, a tető csúcsa 16 méterre volt az utca szintje fölött, míg a torony gombja egyenes 29 méterre magasodik! Csak viszonyításképpen: a tízemeletes panelházak magassága ~30 méter!

A villa kiemelt és legjobban hangsúlyozott része a torony melletti oromzatos rizalit (az építési síkból – a homlokzatból kiemelkedő rész), amelyet a hatalmas, négyes osztású 3,4 méter széles földszinti ablak által dominál. Az oromzatban még egy kettős osztású emeleti ablakot is elhelyeztek, ami szintén hozzájárul ennek a résznek a kiemeléséhez.

Az alapzat – a korábbiakból következően – 3 méter magas. A torony elhelyezését azért tartotta indokoltnak a tervező, mert az épület egy téren, két utca sarkán helyezkedett el – ahogy ma is -, a torony aljában pedig egy terasz került kialakításra. Az utca szinten a ház sarka a terasz alatti alapzat határozza meg, maga a torony ettől kissé beljebb helyezkedik el.

A torony maga nyolc oldalú, feljutni a torony felső szobájába pedig az emelet magasságában a padlásról nyíló falépcsőn lehetett. A torony tetőzetének felső része is leköveti a nyolcas osztást, azonban nem sokkal az eresz szintje felett a síkok belefutnak egy négy oldalúra kiképzett tetőrészbe. A tető szerkezete – a kinyúló részekkel együtt – fából készült.

A tervező az épületet angol stílusúként írta le, és úgy gondolta, hogy ezt a stílust az egész épületen következetesen sikerült végig vinni.

És belül? Nos, a földszintet a lakosztály foglalta el, ami előszobából, fürdő, háló, dolgozó, fogadó, dohányzó, ebédlő, játék és inasszobákból állt. Az ebédlőbe a szuterénben elhelyezett konyhából étel-felhúzó szolgál. A szuterénben volt három vendégszoba is, még pedig természetesen ott, ahol a talaj esésnél fogva legmagasabb volt a szuterén. Ezen túl itt volt a konyha és az éléskamra, két cselédszoba és lejárat, az egy szinttel még lejjebb lévő, két helyiségből álló pincébe. Az udvar felől az előszoba előtt egy nagy 50 m² területű terasz volt, melyhez két méter széles 25 lépcsőfokon lehetett feljutni.

Hogy miért olyan érdekes ez az épület? Önmagában a megjelenése sem mindennapi, de a leírásból jól látható az is, hogy milyen lehetett fénykorában!

És igen, lehet azt mondani, hogy a kialakítás elég egyoldalúan a tulajdonost szolgálta, de ne feledjük, hogy a szuterén belmagassága is nagyobb volt, mint manapság a legtöbb lakás céljára felhúzott épületekben.

Azt természetesen nem tudjuk, hogy mi maradt meg az egykori pompából az épület belsőrészeit illetően, de kívülről úgy tűnik, hogy bár az épületre ráférne egy felújítás, de alapvetően jó állapotban van napjainkban is. Hacsak legutóbbi információink óta fel nem újították máris…