Egy régi kérdés: mit vegyünk, és kitől?
Érdekes cikkre bukkantunk a Pesti Hírlap 1928 november 3.-i számában. Ha innen nézzük, reklám, ha meg onnan, akkor nagyon nem reklám, sokkal inkább egyfajta gazdasági oktatást látunk benne. Ki-ki döntse el, mit gondol, mindenesetre fel kell hívnunk a figyelmet az egyik ábrán a traktoron feltűnő feliratra: HSCS.
Borítóképen: A HSCS első logója 1912-től
A HSCS a Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. rövidített márkaneve, és bár nem éppen magyaros hangzású, mégis tőről metszett magyar vállalkozásról van szó,amely Kispesten működött.
Ha valaki esetleg jobban emlékszik a hozzánk közelebbi eseményekre, tudja, hogy a HSCS-ből lett a Vörös Csillag Traktorgyár, ami a HSCS méltán világhírű izzófejes traktorai után nemkülönben nevezetes traktort gyártott, a Dutrát!
De nézzük a képeket, mert érdekes közlendőjük van!
A képekhez a következőt fűzték hozzá:
Ezek a szemléltető képek a francia falvak, a francia tanyák épületfalain hirdetik, hogy a gazda francia mezőgazdasági gépet vásároljon és ne amerikait, németet vagy cseh gépet. Pedig a francia kereskedelmi mérleg aktív és francia mezőgazdasági gépek látták el túlnyomórészt a mezőgazdasági szükségletét és csak kis mértékben sikerült a külföldi gép inváziója. De ezt a kis sikert sem látták szívesen a francia közgazdasági élet vezetői, mert a kisebb térhódítás után sikerülhet a nagyobb térhódítás. Mi pedig ölbe tett kézzel nézzük az idegen ipar térfoglalását is, ami után jönni kell a domináló uralmának. A cseh mezőgazdasági gépek az amerikai mellett óriási mértékben terjednek nálunk, pedig sem nem jobbak, sem nem olcsóbbak a magyar mezőgazdasági gépeknél, sőt bátran lehet állítani, hogy a magyar színvonal alatt vannak.
Az elmult esztendőben csak traktort hoztunk be 18 millió pengőért…Ha ezt a hatalmas mennyiséget itthon szerezzük be, egészen más kalkulációs bázisra tesz szót is a magyar-gyár. Nem kell bővebben magyarázni, hogy a megrendelés nagysága, a fogyasztási terület nagysága az, amelyen valamely ipari cikk versenyképes áron ősminőségben, állítható elő. Mi pedig a mi fogyasztási területünket, inkább odaadjuk a derék, cseh szomszédnak, hadd fejlődjön, hadd erősödjék a mi bőrünkön a’ cseh ipar és csodálkozunk, hogy oly nagy tömegben hozzák a cseh mezőgazdasági gépet. Ha mi megrendeljük a cseh gépet, ha nálunk dédelgetett szervezetek egy kis provízióért a cseh iparnál teszik meg megrendeléseiket, máris kedvezőbb körülmények között van a cseh, mint a magyar gyár. Ezt tessék fontolóra venni. S vegye fontolóra a kormányhatalom, mely érdekeltségnek nyújt akármilyen kedvezést. Amely érdekeltség nem követ el mindent a külföldi ipar távoltartására s a magyar ipar támogatására? ne kapjon semmi állami kedvezést”.
Mert mit ér az országnak, ha például a Mezőgazdák Szövetkezete visz is ki valami magyar terméket, ha viszont zárt kaput nyit az idegen gyártmányoknak. Működése közgazdasági szempontból inkább, káros, mint hasznos.
Nos, ehhez nem kell sokat hozzátenni, talán csak azt, hogy a fentiek ma is igazak, tehát érdemes átgondolni, hogy mit és kitől vásárolunk.
