Hírek Magyarság Történelem

Egy szomorú évforduló – Fekete március

1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felfegyverkezett román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy „védjék meg” a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székházát, súlyosan bántalmazták Sütő András írót.

Borítóképen: A román csapatok kivonultak, de nem védték meg a marosvásárhelyi magyarokat a Vatra Româneascăs támadásától az 1990-es év “fekete márciusában” (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: Mazarin07, licenc: CC0 1.0)

A magyarellenes pogromkísérlet másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. A magyar tüntetők a segítségükre érkező cigányokkal kikergették Marosvásárhely főteréről a husángos román parasztokat és a velük szimpatizáló marosvásárhelyi román tüntetőket.

Az összetűzéseknek 5 halottja (3 magyar és 2 román) és 278 sebesültje volt. Az események után a román igazságszolgáltatás kizárólag a magyar ellenreakciót vizsgálta, csak magyarok és romák ellen emelt vádat és csak őket ítélték el.

Sajnos ez az eseménysor beleillik a magyarságot ért megannyi támadásba, melyet a magyaerellenesség táplált:

  • XVI. század: Cserni Jován (Црни Јован) vezetésével haszonszerzés végett hajtottak végre dúlásokat, de meghatározott célpontjaik voltak az alföldi magyar lakosok
  • 1704. március 13-án Rabutin egységei felgyújtották Nagyenyedet
  • 1784. évi Horea–Cloşca-féle „parasztfelkelés” Erdélyben, amikor felkelők 389 magyar falut dúltak fel, egyes települések teljes lakosságát kiirtották
  • 1848/49-es események során a szerbektől visszafoglalt Szenttamás közelében fekvő Földvárra bevonulva a magyar katonák 37 levágott gyermekfejet találtak a katolikus templomban
  • Zentán 1849 februárjában kb. 2000–2800 magyart mészároltak le
  • Szintén ekkortájt Erdélyben pedig az Avram Iancu, Axente Sever(wd) és Simion Prodan román ortodox pópák felhergelik a népet, a magyar áldozatok száma több 10.000 fő
  • 1944-45 telén a Bánáti, Bácskai és Baranyai Katonai Igazgatás és az OZNA (Odelenje za Zaštitu Naroda, vagyis Népvédelmi Osztály) állambiztonsági szerve ellenőrzése alatt per nélküli, kollektív büntető eljárásokat kezdtek, melynek eredménye 35.000-45.000 lemészárolt magyar
  • Szintén immár Szerbia területén 1945 és 1948 között internáló táborokban becslések szerint több mint 70 000 német és magyar nemzetiségű polgári személy vesztette életét
  • A Romániában élő magyarok születésszáma meghaladta a halálozások számát, létszámuk mégis csökkent, 1944-től 1974-ig bezárólag 723.000 magyar egész egyszerűen eltűnt
  • A Szovjatunió idején a kollektív bűnösség elvén sok magyar a Gulagon veszett oda
  • A Ján Slota vezette szélsőjobbos Szlovák Nemzeti Párt szimpatizánsai 2006 augusztusában szervezett magyarveréseket hajtottak végre
  • 2008. november 1-jén Dunaszerdahelyen egy labdarúgó-mérkőzésen a szlovák rendőrök ok nélkül több magyar szurkolót életveszélyesen bántalmaztak

Nem is folytatjuk, és biztosan kihagytunk jó pár olyan eseményt, ami szintén illik a sorba. És persze hogy még mindig hatályosak a Beneš-dekrétumok, és persze hogy nem vizsgálja senki a Securitate működését, és az sem derült ki, hogy miért is verték meg Dunaszerdahelyen a magyar szurkolókat…

Úgy tűnik, hogy Trianon sem volt elég, a magyarellenes megmozdulások ugyanúgy ismétlődnek, mint előtte, sőt…

Ajánlott Cikkek