Egy szupertitkos magyar fejlesztés: RMI-1, a magyar romboló
Az RMI–1 (RMI – Repülő Műszaki Intézet), más jelzéssel X/H magyar romboló (csatarepülőgép) és felderítő repülőgép. Teljesen fémhéjszerkezetű kialakítása és a légcsavaros gázturbina tervezett alkalmazása miatt a magyar repülőgépgyártás egyik legelőremutatóbb vállalkozása volt.
Borítóképen: Varga RMI-1 X/H
A Jendrassik Cs–1 volt a világ első működőképes légcsavaros gázturbinás hajtóműve. Jendrassik György tervezte 1937-ben, később a magyar tervezésű RMI–1 romboló és felderítő repülőgép hajtóművének szánták.
És hogy jön ide a csónak? Nos, a motor nevében a „Cs” nem mást jelent, mint csónak, ugyanis a gépezet ismerői pontosan tudták, hogy milyen nagy érték van a kezükben, és nem szerették volna, hogy a németek megkaparintsák, ezért csónakmotorként beszéltek róla…
Az X/H gép tervezése 1940-ben kezdődött el Varga László repülőgép-tervező vezetésével. A géphez a Jendrassik György által tervezett CS–1 jelű légcsavaros gázturbinát választották hajtóműnek, mely kis szerkezeti tömeg mellett nagy teljesítményével jó repülő tulajdonságok elérését vetítette előre.
A gép aerodinamikai kialakításához az Aerotechnikai Intézet szélcsatorna-kísérletei szolgáltak alapul.
A sárkányszerkezet építése a Repülő Műszaki Intézet Székesfehérvár-Sósótói üzemében folyt. A gép tervezése elméleti oldalról is jelentős fejlődést jelentett. Ki kellett dolgozni a héjszerkezetek szilárdsági számításának módszereit, valamint a repülőgépek szélcsatorna-vizsgálataihoz szükséges aerodinamikai vizsgálati módszereket.
Varga László repülőgép-tervező
A Budapesti Műegyetem elvégzését követően a Székesfehérvári Központi Repülőgép-javító üzem repülőgép-tervezője, üzemmérnöke lett. Tervező munkája mellett az üzem területén aerodinamikai és repülőszerkezeti kísérleteket végzett.
1938-ban a Műegyetemen létesült Aerotechnikai Intézet vezetője, tanári címmel. Az intézetben a nagy sebességű repülőgépek rezgésmentességének vizsgálatával foglalkozott.
1939 közepén az Aerodinamikai Tanszék mellett létrehozták az Aerotechnikai Intézetet, amely az egész magyar. repülés ügyére jelentős hatással volt. A Légügyi Hivatal mérnökeként az intézet vezetője lett. Amikor az intézetet 1943 tavaszán Ferihegyre költöztették, rögtön elkezdték egy Repülőgépek Tanszék szervezését, melynek első vezetője lett. Varga 1947-ben nyugatra távozott, s a tanszék vezetését dr. Rácz Elemér vette át.
Repülőgépei:
- AVIS
- Káplár
- RMI
Az RMI sajnos csak gurulópróbákat hajtott végre, de az allaero.com adatai szerint a gép a következő tulajdonságokkal bírt volna két Cs-1-es motorral szerelve:
Motorok: 2 x Jendrassik Cs-1, egyenként 1000 lőerő:
- Szárnyfesztávolság: 15,70 m
- Hossza: 12,74 m
- Magasság: 5,50 m
- Üres tömeg: 4500 kg
- Terhelt tömeg: 6500 kg
- Maximális sebesség: 540 km/h
- Legénység: 3
A teljesítményadatok egyébként azt mutatják, hogy a kor meghatározó vadászrepülőgépéhez, a 30-33.000 darabszámban legyártott (!!!) Messerschmitt Bf 109 első példányaihoz hasonló sebességekre volt képes, miközben a német gép sokkal kisebb volt – és feltehetően más feladatra is szánták.
Sajnos azonban az RMI – melynek RMI-1 és RMI-2 példányai léteztek – nem kerültek sorozatgyártásba.
Nem azt tartjuk sajnálatosnak, hogy egy fegyvernek szánt gép nem készült sorozatban, hanem azt, hogy ezzel a magyar ipar egy nagy értéke, illetve lehetősége veszett el, amit később békeidőben lehetett volna továbbfejleszteni, és hasznosítani.
1941-ben a CS–1 gyűrűs égésterénél jelentkező problémák miatt ugyanis a gázturbina fejlesztését leállították. A problémák oka tudomásunk szerint nem az volt, hogy a konstrukció nem volt megfelelő, hanem az, hogy nem volt meg a szükséges technológia, és az alapanyagok terén sem volt megfelelő az ellátottság abban azokban az időkben.
A gép fejlesztése nem állt le, de akkor már a csepeli Weiss Manfréd Műveknél készülő Daimler-Benz DB 605 dugattyús motorokat építették be.
Az X/H-val 1943 őszén kezdték el a földi gurulópróbákat. Egy ilyen kísérlet során a gép rövid elemelkedés után visszaesett a földre és megsérült az egyik főfutója (a rugóstag egyik gyűrűje beszorult). A gépet műhelybe vitték, a kísérleteket szüneteltetni kellett.
A ferihegyi hangárban még javítás alatt álló gép 1944 nyarán egy amerikai bombatámadásban megsemmisült.
